Horváth Jenő
Horváth Jenő

2024. március 29. Péntek

Horváth Jenő, rónai

hadtörténész, honvéd tábornok

Névváltozatok

Rónai Horváth Jenő

Születési adatok

1852. december 30.

Drégelypalánk, Hont vármegye

Halálozási adatok

1915. március 2.

Budapest

Temetési adatok

1915. március 5.

Budapest

Kerepesi út


Család

F: lökösházy Tavaszy Ilona (1861–1937). Fia: Rónai Horváth Jenő, ifj. (1887–) honvédtiszt, huszárszázados és Rónai Horváth László; leánya: Rónai Horváth Ilona, Rónai Horváth Anna és Rónai Horváth Margit.

Iskola

A Ludovika Akadémia tisztképző tanfolyamán (1876), ún. magasabb tiszti tanfolyamán (1878), majd a bécsi hadiiskolán végzett. Az MTA tagja (l.: 1888. máj. 4.; t.: 1910. ápr. 28.).

Életút

A Honvédelmi Minisztériumban (HM) a kiképzési ügyek előadója (1882–1885), a Ludovika Akadémián a harcászat és hadtörténet r. tanára (1885–1891), egyúttal a honvéd törzstiszti tanfolyam parancsnok-helyettese és r. tanára (1894–1897). A bp.-i 1. honvéd gyalogezred parancsnoka, ezredesi rangban (1897–1903); előléptették tábornokká (1903), a 76. honvéd gyalogdandár (1903–1906), a székesfehérvári (1906–1909), a kassai honvédkerület parancsnoka (1909–1911); altábornagyként nyugdíjazták (1911). A modern magyarországi hadtörténetírás megindítójaként elsősorban 16–18. sz.-i magyar hadtörténettel, Zrínyi Miklós hadművészetével és életművével foglalkozott. Kiadta Zrínyi Miklós hadtudományi munkáit, az első korszerű hadtörténeti és harcászati monográfia szerzője; valamint nevéhez fűződik az első magyar hadtörténeti folyóirat, a Hadtörténelmi Közlemények (1888) és a Magyar Hadtörténelmi Könyvtár megindítása (1888).

Emlékezet

Az MTA ülésén módosított elnevezéssel a II. Filozófiai, Társadalmi és Történelmi Tudományok Osztályába sorolta a Hadtörténelmi Bizottságot, s első elnökéül Rónai Horváth Jenő altábornagyot választotta meg (1909. dec. 29-én). Rónai Horváthot a következő évben tudományos érdemeinek elismeréséül az MTA tiszteleti tagjai közé választották (a rendes tagság megkerülésével, 1910-ben). Az általa vezetett bizottságnak 17 tagja neves civil történész volt, két segédtagja pedig honvédtiszt: Bánlaki Breit József vezérkari alezredes és Sárai Szabó Lajos honvéd százados. Az I. vh. kitörésekor reaktiválták és kivezényelték a frontra (1914), a harctéren szerzett betegsége következtében halt meg, Budapesten; az MTA nevében Ilosvay Lajos búcsúztatta. A Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).

Elismertség

Az MTA Hadtudományi Bizottsága helyettes előadója (1886–1888), előadója (1888–1898), Hadtörténeti Bizottsága elnöke (1910– 1915).

Szerkesztés

A Magyar Katonai Évkönyv szerkesztője (1887), a Hadtörténelmi Közlemények és a Magyar Hadtörténelmi Könyvtár alapító szerkesztője (1888–1897).

Főbb művei

F. m.: A katonai nevelő- és képzőintézetek. (Ludovika Akadémia Közlönye, 1876)
A gyorsírás és annak alkalmazása katonai czélokra. (Ludovika Akadémia Közlönye, 1879)
A csapatok térbeli kiterjeszkedéséről a harczban. (Ludovika Akadémia Közlönye, 1882)
A magyar királyi honvédség kiképzési és oktatásügyi viszonyai. (Ludovika Akadémia Közlönye, 1883)
A morvamelléki hadgyakorlatok 1884-ben. Térképpel és 8 rajzmelléklettel. (Bp., 1884)
Szondi György. (Szondi Album. Drégeli emléklapok. Szerk. Pongrácz Lajos. Esztergom–Ipolyság, 1885–1886)
Harcászat. I–II. köt. 140 ábrával. A m. kir. honvédségi Ludovika Akadémia tisztképző és felsőbb tiszti tanfolyama számára előírt és rendszeresített, s a m. kir. honvéd törzstiszti tanfolyamon használatra elfogadott tankönyv. (Bp., 1888
2. kiad. 1891)
A várnai csata. 1–2. – Mátyás király mint hadvezér. – Zrínyi Miklós Kanizsa előtt, 1664-ben. (Hadtörténelmi Közlemények, 1888)
Néhány szó a magyar hadi történetírás ügyében. (Ludovika Akadémia Közlönye, 1888)
Gróf Nádasdy Ferencz és a Nádasdy-levéltár. (Századok, 1888)
Gróf Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér hadtudományi elvei. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1889. jan. 21.
megjelent: Hadtörténelmi Közlemények, 1889)
Az 1866. évi osztrák–olasz hadjárat. A custozzai csata vázlatával. – Montecuccoli és Zrínyi vitája. (Hadtörténelmi Közlemények, 1889)
Az egyetemes hadtörténelem vázlata. Két ábrával és 25 rajzmelléklettel. (Bp., 1889)
Lothringeni Károly herczeg sziléziai hadjárata 1757-ben. – Mátyás király hadjáratai, 1458. – Montecuccoli Raymond császári vezér és Zrínyi Miklós horvát bán közt folyt vita iratai. (Hadtörténelmi Közlemények, 1890)
Gróf Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. Az MTA megbízásából sajtó alá rend., bevezető életrajzzal, szövegmagyarázattal és megjegyzésekkel ellátta. Zrínyi Miklós arczképeivel. (Bp., 1891)
Zrínyi Miklós, a költő mint hadvezér. – Az 1664. évi Mura–Rába melléki hadjárat és a szentgotthárdi csata. 1–2. – A magyar függetlenségi harcz 1848–1849-ben. (Hadtörténelmi Közlemények, 1891)
Zrínyi Miklós hadtudományi munkáiról. (Ludovika Akadémia Közlönye, 1891)
Egy portyázó különítmény jelentései a sziléziai háborúk időszakából, 1757. 1–2. – Nagyvárad visszavívásának kétszázados emlékünnepére. (Hadtörténelmi Közlemények, 1892)
Pozsony és a Közép-Dunavonal. 1–2. – A magyar hadtörténelem az ezredéves kiállításon. Tervezet. – Bocskai háborúja Rudolf ellen. 1604–1606. (Hadtörténelmi Közlemények, 1893)
A felsőmagyarországi hadjárat 1664-ben. – További adatok az 1664. évi felsőmagyarországi hadjárathoz. (Hadtörténelmi Közlemények, 1894)
Az alkalmazó harczászat. (Ludovika Akadémia Közlönye, 1895)
Magyar hadi krónika. A magyar nemzet ezeréves küzdelmeinek katonai története. I–II. köt. (Magyar Hadtörténelmi Könyvtár. 3–4. köt. Bp., 1895–1897)
Az újabbkori hadviselés történelme. Atlasszal, 75 rajzmelléklettel, hadműveleti vázlatokkal és csatatervekkel. A m. kir. honvédségi Ludovika Akadémia felsőbb tiszti tanfolyama számára. (Bp., 1896)
Ezredéves ünnepségek és ezredéves kiállítás. (Hadtörténelmi Közlemények, 1896)
Az alkalmazó harczászat kézikönyve. Gyakorlati segédeszköz a harczászati feladatok megoldásához, a harczászati gyakorló lovaglásnál, a keretgyakorlatoknál, a hadijátéknál, a csapattal végrehajtandó harczgyakorlatoknál és a háborúban. (1–2. kiad. Bp., 1896
3. kiad. 1900)
A nagy orosz háború 1812-ben. (Hadtörténelmi Közlemények, 1912)
Az újabbkori hadviselés történelme. Hasonmás kiad. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata. Bp., 2012).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1915. márc. 4.)
Szendrei János: Rónai Horváth Jenő. (Századok, 1915)
Újhelyi Péter: Rónai Horváth Jenő. (Történeti Szemle, 1915)
Szendrei János: Rónai Horváth Jenő tiszteleti tag emlékezete. (Bp., 1916)
Ács Tibor: Haza, hadügy, hadtudomány. (Bp., 2001)
Szabó Miklós, M.: A hadtudományi bizottság múltja – a hadtudomány jelene. (Magyar Tudomány, 2007).

Megjegyzések

Lexikonok téves halálozási adata: márc. 3.! Gyászjelentése szerint márc. 2-án hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője