Rózsay József, 1881-től muraközi
orvos, természettudós
Névváltozatok
1848-ig Rosenfeld
Születési adatok
1815. március 15.
Lakompak, Sopron vármegye
Halálozási adatok
1885. május 20.
Balatonfüred, Zala vármegye
Iskola
Középiskoláit Nagykanizsán és Szombathelyen végezte. A pesti (1835–1838), a bécsi egyetemen tanult (1838–1840), Pesten orvostudori okl. szerzett (1840). Az MTA tagja (l.: 1864. jan. 20.).Életút
Hosszabb tanulmányutat tett a német államok kórházaiban (1840–1841), hazatérése után a bécsi közkórház segédorvosa (1841– 1843). Pesten telepedett le, ahol orvosi gyakorlatot folytatott (1840–1850); közben a forradalom és szabadságharc idején tábori kórházi főorvosként szolgált (1848–1849). Pest városa, ill. Budapest székesfőváros szegényházainak főorvosa (1850–1885), egyúttal a Pesti Izraelita Hitközség kórházának igazgató főorvosa (1861–1885). Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja (1873–1885). Az Országos Közegészségügyi Tanács tagja (1868-tól). A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek másodelnöke, titkára (1863–1885). A magyarországi gerontológiai kutatások úttörőjeként elsőként foglalkozott az időskor élettani és kórélettani elváltozásaival. Értékes közegészségügyi tevékenysége is; Budapesten kezdeményezte, hogy a munkaképtelen, elaggott szegények állandó hajlékot, saját menházat nyerjenek. ő volt az első zsidó származású magyar akadémikus, orvostörténészként a hagyományos középkori keleti (zsidó) orvoslás múltját is vizsgálta. Buzgón támogatta a magyar nyelvet és a zsidóság magyarországi asszimilációját. Lelkes zsidó hazafiakkal már 1843-ban megalapította az Izraelita Magyar Egyesületet és az Országos Magyar Izraelita Ösztöndíj Egyletet. Érdemeiért 1881-ben muraközi előnévvel magyar nemesi rangot kapott. Végrendeletében több részletben összesen 13 400 koronát hagyott az MTA-ra, 10 000 koronát a bp.-i tudományegyetem orvosi karára és más orvosi intézményekre, ezen kívül még több mint 40 000 koronát osztott szét izraelita közintézmények és alapítványok számára.Emlékezet
Ügybuzgó fáradozásaiért a Pesti Izraelita Hitközség elkészíttette életnagyságú olajfestményét (1872-ben), ill. 40 éves működése tiszteletére alapítványt tett a nevére (1880-ban). Arcképe megjelent a Magyarország és a Nagyvilág c. lapban (1866). Terézvárosi lakásán emléktábla őrzi emlékét (1998-tól).Szerkesztés
Az Első Magyar Zsidó Naptár és Évkönyv szerkesztője (1848).Főbb művei
F. m.: Dissertatio inauguralis medico-practica de morbo Brighti. Orvostudori értek. Latin nyelven. (Windobona, 1841)A kénégenygőz hatása, különösen seborvosi tekintetből
tapasztalati adatokra építve s tudományosan felvilágosítva. Egy kőre metszett táblával. (Pest, 1847
németül is 1847)
A nevelésről általában, különösen honi hitsorsosainkat illetőleg. (Első Magyar Zsidó Naptár és Évkönyv, 1848)
Sanitätsbericht über das Zwangsarbeitshaus und die Armenversorgungs-anstalt in Pest. I–X. füz. (Pest, 1850–1859)
Das Pester städtische Versorgungshaus Elisabethinum. Ein geschichtlicher Rückblick … (Pest, 1857)
A pestvárosi agg-gyámolda. (Pest, 1857)
A marienbadi iszapról. (Pest, 1860)
Pest városi szegény gyámolda – Elisabethinum – és az aggkorban gyakran előforduló sajátságos kórok. (Pest, 1861)
Gyógyászat a hébereknél és zsidó orvosok a középkorban. (Első Magyar Izraelita Naptár és Évkönyv. Pest, 1862)
A pekleniczai hegyi kátrány Muraközben. – A véredényrendszer és a légzőszervek aggkori változásai kórboncztani és élettani tekintetben. (Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálatai, 1864)
Népszerű értekezés az ivóvízről egészségi szempontból s nehány szó a pesti vízvezetésről. (Pest, 1864)
Észleletek az aggkor élettani és kórtani változásai köréből, s a pestvárosi agg-gyámoldának – Elisabethinum – 34 évéről – 1830-tól 1863-ig szóló statistikája. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1864. jún. 7.
megjelent: Akadémiai Értesítő, 1864)
Adatok a járványok oki viszonyaihoz. (Pest, 1868)
Adatok a hagymáz oktanához. (Pest, 1868)
Az 1864–65. és 1867. évi hagymáz és az 1867-iki himlőjárvány a pestvárosi közkórház és első fiókkórházában. Nyolcz táblás kimutatással és egy talajvízmérő rajzzal. (Pest, 1868)
Budapest főváros „Erzsébet”-hez czímzett aggápoldája- és kényszerdologházában az 1873., 1874. és 1875. évben ápolt betegekről szóló orvosi jelentés. I–III. füz. (Pest, 1873–1875)
A gr. Széchenyi István-keserűforrás Budán. Helyviszonyai, vegyi, élettani és gyógytulajdonságai és alkalmazásának módja. (Bp., 1874
németül is 1874)
A hullák elégetéséről. (Bp., 1874)
Tanulmány a régi zsidók orvostanához. (Bp., 1875)
Börtönügy. (Bp., 1879)
Budapest főváros jótékonysági intézetei és egyletei. (Bp., 1879).
Irodalom
Irod.: Batizfalvy Sámuel: Emlékbeszéd dr. muraközi R. J. felett. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1889)Csillag István: R. J. (Orvosi Hetilap, 1976. 50.)
Nagy Mária: R. J. és a múlt századi gerontológia helyzete. (Orvostörténeti Közlemények, 1983)
Vértes László: R. J., az első magyar gerontológus. (Egészségügyi Munka, 1983)
Vértes László: R. J. akadémikus, Pest városának kiemelkedő orvosegyénisége. (Magyar Nemzet, 1983. 193.)
Vértes László: Első gerontológusunk: R. J. akadémikus. (Orvosi Hetilap, 1983. 42.)
Vértes László: Megemlékezés dr. R. J.-ről, első gerontológusunkról, a pesti agg-gyámolda alapítójáról. (Szociális gondoskodás, 1983)
Vértes László: R. J., az első magyar gerontológus, a régi Terézváros orvosa. (Honismeret, 1985)
Vértes László: R. J. emléktáblájának avatása. (Orvosi Hetilap, 1998. 8.)
Emed, Alexander: Emlékezés R. J.-re, az első magyar gerontológusra. (Magyar Belorvosi Archivum, 2005).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)