Rózsay József
Rózsay József

2021. március 7. Vasárnap

Rózsay József, 1881-től muraközi

orvos, természettudós

Névváltozatok

1848-ig Rosenfeld

Születési adatok

1815. március 15.

Lakompak, Sopron vármegye

Halálozási adatok

1885. május 20.

Balatonfüred, Zala vármegye


Iskola

Középiskoláit Nagykanizsán és Szombathelyen végezte. A pesti (1835–1838), a bécsi egyetemen tanult (1838–1840), Pesten orvostudori okl. szerzett (1840). Az MTA tagja (l.: 1864. jan. 20.).

Életút

Hosszabb tanulmányutat tett a német államok kórházaiban (1840–1841), hazatérése után a bécsi közkórház segédorvosa (1841– 1843). Pesten telepedett le, ahol orvosi gyakorlatot folytatott (1840–1850); közben a forradalom és szabadságharc idején tábori kórházi főorvosként szolgált (1848–1849). Pest városa, ill. Budapest székesfőváros szegényházainak főorvosa (1850–1885), egyúttal a Pesti Izraelita Hitközség kórházának igazgató főorvosa (1861–1885). Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja (1873–1885). Az Országos Közegészségügyi Tanács tagja (1868-tól). A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek másodelnöke, titkára (1863–1885). A magyarországi gerontológiai kutatások úttörőjeként elsőként foglalkozott az időskor élettani és kórélettani elváltozásaival. Értékes közegészségügyi tevékenysége is; Budapesten kezdeményezte, hogy a munkaképtelen, elaggott szegények állandó hajlékot, saját menházat nyerjenek. ő volt az első zsidó származású magyar akadémikus, orvostörténészként a hagyományos középkori keleti (zsidó) orvoslás múltját is vizsgálta. Buzgón támogatta a magyar nyelvet és a zsidóság magyarországi asszimilációját. Lelkes zsidó hazafiakkal már 1843-ban megalapította az Izraelita Magyar Egyesületet és az Országos Magyar Izraelita Ösztöndíj Egyletet. Érdemeiért 1881-ben muraközi előnévvel magyar nemesi rangot kapott. Végrendeletében több részletben összesen 13 400 koronát hagyott az MTA-ra, 10 000 koronát a bp.-i tudományegyetem orvosi karára és más orvosi intézményekre, ezen kívül még több mint 40 000 koronát osztott szét izraelita közintézmények és alapítványok számára.

Emlékezet

Ügybuzgó fáradozásaiért a Pesti Izraelita Hitközség elkészíttette életnagyságú olajfestményét (1872-ben), ill. 40 éves működése tiszteletére alapítványt tett a nevére (1880-ban). Arcképe megjelent a Magyarország és a Nagyvilág c. lapban (1866). Terézvárosi lakásán emléktábla őrzi emlékét (1998-tól).

Szerkesztés

Az Első Magyar Zsidó Naptár és Évkönyv szerkesztője (1848).

Főbb művei

F. m.: Dissertatio inauguralis medico-practica de morbo Brighti. Orvostudori értek. Latin nyelven. (Windobona, 1841)
A kénégenygőz hatása, különösen seborvosi tekintetből
tapasztalati adatokra építve s tudományosan felvilágosítva. Egy kőre metszett táblával. (Pest, 1847
németül is 1847)
A nevelésről általában, különösen honi hitsorsosainkat illetőleg. (Első Magyar Zsidó Naptár és Évkönyv, 1848)
Sanitätsbericht über das Zwangsarbeitshaus und die Armenversorgungs-anstalt in Pest. I–X. füz. (Pest, 1850–1859)
Das Pester städtische Versorgungshaus Elisabethinum. Ein geschichtlicher Rückblick … (Pest, 1857)
A pestvárosi agg-gyámolda. (Pest, 1857)
A marienbadi iszapról. (Pest, 1860)
Pest városi szegény gyámolda – Elisabethinum – és az aggkorban gyakran előforduló sajátságos kórok. (Pest, 1861)
Gyógyászat a hébereknél és zsidó orvosok a középkorban. (Első Magyar Izraelita Naptár és Évkönyv. Pest, 1862)
A pekleniczai hegyi kátrány Muraközben. – A véredényrendszer és a légzőszervek aggkori változásai kórboncztani és élettani tekintetben. (Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálatai, 1864)
Népszerű értekezés az ivóvízről egészségi szempontból s nehány szó a pesti vízvezetésről. (Pest, 1864)
Észleletek az aggkor élettani és kórtani változásai köréből, s a pestvárosi agg-gyámoldának – Elisabethinum – 34 évéről – 1830-tól 1863-ig szóló statistikája. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1864. jún. 7.
megjelent: Akadémiai Értesítő, 1864)
Adatok a járványok oki viszonyaihoz. (Pest, 1868)
Adatok a hagymáz oktanához. (Pest, 1868)
Az 1864–65. és 1867. évi hagymáz és az 1867-iki himlőjárvány a pestvárosi közkórház és első fiókkórházában. Nyolcz táblás kimutatással és egy talajvízmérő rajzzal. (Pest, 1868)
Budapest főváros „Erzsébet”-hez czímzett aggápoldája- és kényszerdologházában az 1873., 1874. és 1875. évben ápolt betegekről szóló orvosi jelentés. I–III. füz. (Pest, 1873–1875)
A gr. Széchenyi István-keserűforrás Budán. Helyviszonyai, vegyi, élettani és gyógytulajdonságai és alkalmazásának módja. (Bp., 1874
németül is 1874)
A hullák elégetéséről. (Bp., 1874)
Tanulmány a régi zsidók orvostanához. (Bp., 1875)
Börtönügy. (Bp., 1879)
Budapest főváros jótékonysági intézetei és egyletei. (Bp., 1879).

Irodalom

Irod.: Batizfalvy Sámuel: Emlékbeszéd dr. muraközi R. J. felett. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1889)
Csillag István: R. J. (Orvosi Hetilap, 1976. 50.)
Nagy Mária: R. J. és a múlt századi gerontológia helyzete. (Orvostörténeti Közlemények, 1983)
Vértes László: R. J., az első magyar gerontológus. (Egészségügyi Munka, 1983)
Vértes László: R. J. akadémikus, Pest városának kiemelkedő orvosegyénisége. (Magyar Nemzet, 1983. 193.)
Vértes László: Első gerontológusunk: R. J. akadémikus. (Orvosi Hetilap, 1983. 42.)
Vértes László: Megemlékezés dr. R. J.-ről, első gerontológusunkról, a pesti agg-gyámolda alapítójáról. (Szociális gondoskodás, 1983)
Vértes László: R. J., az első magyar gerontológus, a régi Terézváros orvosa. (Honismeret, 1985)
Vértes László: R. J. emléktáblájának avatása. (Orvosi Hetilap, 1998. 8.)
Emed, Alexander: Emlékezés R. J.-re, az első magyar gerontológusra. (Magyar Belorvosi Archivum, 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013