Rudas László
Rudas László

2021. május 17. Hétfő

Rudas László

filozófus, kultúrpolitikus

Névváltozatok

Róth Adolf

Születési adatok

1885. február 21.

Sárvár, Vas vármegye

Halálozási adatok

1950. április 29.

Budapest


Iskola

Az MTA tagja (r.: 1949. okt. 31.).

Életút

A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori és latin-m.-filozófia szakos tanári okl. szerzett (1908), a filozófiai tudományok doktora (1930-as évek, Moszkva), az MTA tagja (r.: 1949. okt. 31.). - Az MSZDP tagja (1905-1918), a Népszava munkatársa (1905-1907), mivel részt vett az MSZDP-től balra álló Marx Károly Társaság megalapításában (1907), a pártvezetőség eltávolította a laptól. A KMP alapító tagja (1918. nov.), az első KB és a párt lapja, a Vörös Ujság szerkesztőbiz.-a tagja (1918-1919), ez utóbbi tisztében Moszkvában részt vett a III. Internacionálé (Komintern) alakuló kongresszusán (1919. ápr.). A Tanácsköztársaság idején a Bp.-i Forr. Munkás- és Katonatanács tagja, a pártisk. r. tanára és vezetője (1919. máj.-júl.), a Tanácsok Orsz. Gyűlése külügyi és alkotmányozó biz.-a tagja (1919. júl.). A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült (1919), ahol az osztrák hatóságok internálták. Szovjet-Oroszo.-ba kijutva (1922) a Ny-i Népek Egyetemének r. tanára (1922-1925), a Komintern VB munkatársa (1925-1926), a Nemzetk. Lenin Int. rektorh.-e, majd az összevont Marx-Engels-Lenin Int. tud. főmunkatársa (1926-1943), a krasznogorszki antifasiszta isk. m. tagozatának vezetőe (1943-1944). - Mo.-ra való hazatérése (1945. jan.) után Debrecenben az MKP hathetes és három hónapos pártisk.-jának megszervezője és tanára (1945. jan.-jún.), az MKP bp.-i közp. pártisk. vezetője (1945. jún.-1946 ősze), a párt elméleti folyóirata, a Társadalmi Szemle rovatvezetője. Az Ideiglenes Ngy. tagja (Nagy-Bp., 1945. ápr.-nov.), az MKP, ill. az MDP ngy.-i (orsz. lista, 1945-1947), ogy.-i képviselője (orsz. lista, 1947-1950). Az MDP Közp. Vezetősége (KV) tagja (1948. jún.-1950. ápr.). A M. Közgazdaságtud. Egyetem egyik megszervezője, a Társadalomtud. Tanszék alapító ny. r. tanára és az egyetem első rektora (1948-1950).A hiv. ideológiává emelt dogmatikus marxizmus-leninizmus egyik legjelentősebb elméleti képviselője, Marx, Engels és Lenin számos művének m. fordítója. Az első marxista-leninista szemléletű filozófiai és természettud. (!) tankönyvek, ill. az első dialektikus materializmus tankönyvek szerzője, szerkesztője. Rákosi sztálinista politikáját támogatva 1949-ben hírhedt, éles támadást intézett Lukács György és Szalai Sándor szociológus ellen. Az ő emlékét őrizte a fiatal közgazdászokat jutalmazó Rudas László-díj.

Főbb művei

F. m.: A társadalom fejlõdésének története. Budapest,1919
A szakadás okmányai. Bécs,1920
A kommunista forradalom alapelvei. Bécs,1920
Der dialektische Materialismus und die Sozialdemokratie. Wien,1934
Marxizmus és természettudomány. Budapest,1947
Materialista világnézet. Budapest,1947
Elmélet és gyakorlat. Budapest,1950
Dialektikus materializmus és kommunizmus. Budapest,1956.

Irodalom

Irod.: Rusznyák István:R. L. Akadémiai Értesítõ 1950
Molnár Erik:R. L. Társadalmi Szemle 1950
Hatvani József:R. L. Természet és Technika 1950
Kiss Artúr:R. L. Magyar Filozófiai Szemle 1960
Mesterházi Miklós:R. L. és a húszas évek Lukács-vitája.Magyar Filozófiai Szemle 1984
Feitls István:R. L. Párttörténeti Közlemények 1985
Feitl István:R. L., a propagandista. Propagandista 1985
Tihanyi László:Gondolatok a marxista filozófia és a természettudomány kapcsolatáról R. L.-ra emlékezve. Actcta Philosophica 1986
Hajdú Tibor:Lukács György a Ljubjankán. Mozgó Világ h.n.,2000

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013