Rudics József
Rudics József

2022. január 17. Hétfő

Rudics József, almási

költő

Névváltozatok

1854-től br.

Születési adatok

1792. február 22.

Szabadka, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1879. augusztus 21.

Bácsalmás, Bács-Bodrog vármegye


Iskola

A pesti egyetemen bölcsész- (1809) és jogtudori okl. szerzett (1816). Az MTA tagja (t.: 1873. máj. 21.).

Életút

A politika iránt érdeklődő joghallgató részt vett az 1811. évi országgyűlésen, mint a távollevő főrendek követe (absentium ablegatus). Bács-Bodrog vm. aljegyzője (1825–1832), alispánja (1832–1837); közben a vm. követként részt vett az 1832–1836. évi országgyűlésen. A Helytartótanács tanácsosa (1837-től), egyúttal Bács-Bodrog vm. adminisztrátora (1837–1841), főispánja (1841– 1848, 1861–1862, 1867–1879). A magyar irodalom támogatója és népszerűsítője. 1822-ben megismerkedett Kisfaludy Károllyal, s anyagilag is támogatta folyóirata, az Aurora megjelenését. Kisfaludy Betegek (1825) c. vígjátékában barátjáról is megemlékezett. A drámában Kisfaludy saját hipochondriáját gúnyolta ki (ő maga Kisteleky Károly, barátja Budházy József név alatt szerepelt). Főként gyászkölteményeket írt, versei Hervatag füzér (1857–1870) címen jelentek meg.

Emlékezet

1854-ben osztrák bárói rangot kapott. Róla nevezték el a 22 egyházi beszédet és egy kottás egyházi éneket tartalmazó Rudics- kódexet (1673), amelyet rácalmási könyvtára számára szerzett meg. Az MTA-ra 1860-ban 2100 koronát, utóbb fia, ifj. Rudics József 1894-ben további 180 000 koronát hagyott.

Főbb művei

F. m.: Dissertatio inauguralis juridica de jure statuendi impedimenta matrimonii dirimentia … Jogtudori értek. Latin nyelven. (Pest, 1816)
Hervatag füzér. I–II. Költemények. Írta s kézirata helyett nyomtatá. A szerző kőnyomatású arczképével. (Pest, 1857–1870).

Irodalom

Irod.: Br. R. J. (Vasárnapi Ujság, 1879)
Br. R. J. (Ellenőr, 1879. 405.)
Angyal Dávid: Arany János az utolsó Himfy-utánzóról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1933)
Id. br. R. J. emlékezete. (Kalangya, 1943).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője