Család

Sz: Rosenberg Sándor cipészmester, Klein Regina.

Iskola

Négy polgárit végzett, szűcs segédlevelet szerzett (1928). Az MDP egyéves pártiskoláján tanult (1949–1950), az MKKE-n közgazdász okl. szerzett (1956).

Életút

A két világháború között szakmájában dolgozott (1937-től önálló szűcsmesterként). A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége (1928-tól), az MSZDP (1930-tól) és az illegális KMP ifjúsági szervezete, a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) tagja, a KIMSZ rákospalotai bizottságának titkára (1934–1937), egyúttal az MSZDP Országos Ifjúsági Bizottsága tagja is (1936-ban kommunista tevékenysége miatt zárták ki). A II. világháború idején kommunista tevékenysége miatt büntetőszázadba osztották be (1942-től), megszökött alakulatától (1944), a háború végéig bujkált, ill. a nyilas uralom idején részt vett az újpesti fegyveres nemzeti ellenállási mozgalomban.

A II. világháború után az MKP politikai munkatársa (1945–1946), az MKP, ill. az MDP rákospalotai szervezetének titkára (1945–1948). Az MDP KV Párt- és Tömegszervezetek Osztálya politikai munkatársa, (1948–1951), alosztályvezetője (1951–1954), az MDP KV Pártgazdasági és Ügykezelési Osztálya osztályvezető-helyettese (1954. júl.–1955. nov. 30.), osztályvezetője (1955. nov. 30.–1956. okt. 31.). Az MSZMP KB Pártgazdasági és Ügykezelési Osztálya (1956. nov. 16.–1957. febr. 26.), az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezetek Osztálya vezetője (1957. febr. 26.–1963. dec. 5.), az MSZMP KB Irodájának, azaz Kádár János titkárságának vezetője (1963. dec. 5.–1977. ápr. 13.). Az MDP KV póttagja (1951. márc. 1.–1954. máj. 30.). Az MSZMP KB tagja (1956. nov. 11.–1980. márc. 28.) és az MSZMP KB Szervező Bizottsága tagja (1956. nov. 11.–1957. febr. 26.). A Minisztertanács Kivételes Ellátások Bizottsága titkára.

A Rákospalotai Nemzeti Bizottság tagja (1945–1946), a helyi képviselő-testület tagja (1946–1947), elnöke (1947–1949).

Országgyűlési képviselő (Budapesti lista, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24. és 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; Budapest XV. kerület, Rákospalota [Budapest 48. számú egyéni választókerület], 1967. márc. 19.–1971. ápr. 25.; 1971. ápr. 25.–1975. jún. 15.; 1975. jún. 15.–1980. jún. 8.; 1980. jún. 8.–1985. jún. 8.; Hazafias Népfront országos lista, 1985. jún. 8.–1985. aug. 21.).

A Kádár-rendszer első éveitől az 1970-es évek közepéig Kádár János legszűkebb informális köréhez tartozott. Az MSZMP KB irodavezetőjeként és bizalmi helyzeténél fogva lényegesen nagyobb befolyással rendelkezett a pártvezetésen belül. Amikor az első titkár meghirdette a kétfrontos harcot a baloldali szélsőség, a sztálinizmus és a jobboldali szélsőség a Nagy Imre-féle revízionizmus ellen Sándor József a Rákosi-kérdés felelősének számított. Kádár kezdetben ragaszkodott ahhoz, hogy a bukott diktátor, Rákosi Mátyás semmilyen körülmények között sem térhessen haza. Sándor József közölte Rákosival, hogy kizárták a pártból (Krasznodarban, 1962. aug.-ban). Később az SZKP vezetői mégis úgy döntöttek, hogy bizonyos feltételekkel Rákosi esetleg mégis visszatérhet (1967-től Rákosi haláláig Sándor József tárgyalt, ill. közvetített Kádár és Rákosi között – Kádár azonban ebben a kérdésben hajthatatlannak tűnt). Rákosi Mátyás végül is 1971-ben Nyizsnyij Novgorodban hunyt el, temetését Sándor József intézte…

Emlékezet

Rákospalotán született, Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjába temették. A gyászszertartáson az MSZMP KB, az Országgyűlés és a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) nevében Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tagja, a Magyar Televízió elnöke, a család és a barátok nevében Bíró József nyugalmazott miniszter búcsúztatta.

Elismerés

Magyar Szabadság Érdemrend (bronz, 1947), a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1949), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950 és 1951), Munka Érdemrend (1955 és 1960), Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérem (1958), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1961 és 1977), Munka Érdemrend (arany, 1965 és 1968), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).