Sarlós Béla
jogász, történész
Névváltozatok
Steiner Béla
Születési adatok
1913. március 12.
Nagyatád, Somogy vármegye
Halálozási adatok
1990. július 20.
Budapest
Család
Polgári családból származott. Sz: Steiner Miksa bor- és sörkereskedő, Krauth Gizella tanítónő. Testvére: Sarlós László, a Mélyépterv főkönyvelője. F: 1939-től Vajda Éva, Vajda Gyula nagyatádi ügyvéd leánya. A II. vh. végén szüleit, feleségét és egyéves kisleányát Nagyatádról Auschwitzba deportálták, a holokausztot csak felesége élte túl. Leánya: Sarlós Anna (1946. nov. 29.).Iskola
Elemi és középiskoláit Nagyatádon és Nagykanizsán végezte, a nagykanizsai gimnáziumban éretts. (1930), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1934), bírói és ügyvédi vizsgát tett (1938), egyhónapos pártiskolát (1948), hadbírói tanfolyamot végzett (1952), a jogi tudományok kandidátusa (1957), az állam- és jogtudományok doktora (1971).Életút
Budapesten, Kaposvárott és Nagyatádon ügyvédjelölt (Vajda Gyula és Csurgó György ügyvédeknél, 1934–1938), Budapesten helyettes ügyvéd (1938-tól). A II. vh.-ban munkaszolgálatos (Osztopánban, 1940. aug.–dec. és Hajmáskéren, 1942–1944, a század deportálása közben megszökött, hamis papírokkal Budapesten bujkált). A II. vh. után az SZDP tagja, a párt budapesti központi titkárságának munkatársa (1945. jan.–aug.), a Fővárosi Gázművek Jogi Osztályának előadója, ügyvédje (1945. aug.–1946. ápr.). A Népbíróságok Országos Tanácsának bírája (az SZDP részéről, ill. a két munkáspárt egyesülése után is, 1946–1950). A Budapesti Megyei Bíróság, ill. a Fővárosi Bíróság tanácsvezető bírója (1951. jan. 1.–1957), a Központi Döntőbizottság döntőbírója (1957), a Legfőbb Ügyészség osztályvezető ügyésze (1958–1963). Az MTA Történettudományi Intézete tud. munkatársa, főmunkatársa (1963–1976?). Az MTA–TMB aspiránsa (rövidített, 1954–1956). Az SZDP ún. pártnapi előadója, a pártegyesülés után az MDP tagja, a Legfelsőbb Bíróság pártszervezetének pártvezetőségi tagja, pártcsoportvezetője (1948–1950).Emlékezet
Tudományos pályafutásának kezdetén büntetőjogi kérdésekkel foglalkozott, elsősorban a büntethetőséget kizáró okokat vizsgálta. Később érdeklődése a jogtörténet felé fordult. Kandidátusi értekezésében feldolgozta az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc büntetőjogát, majd a Tanácsköztársaság jogtörténetével kapcsolatban folytatott levéltári kutatásokat. A forradalmi törvényszékek iratanyagának – részben általa megtalált, korábban ismeretlen! – feldolgozásával alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi proletárdiktatúra törvényhozásának feltárása terén. Monográfiát írt a dualizmuskori közigazgatásról. (Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében, 1976). További kutatási területei: a Magyar Tanácsköztársaság anyagi és eljárási büntetőjoga és bírói gyakorlata; a kiegyezés jogtörténete; Csemegi Károly, Deák Ferenc és Vukovics Sebő jogalkotói munkássága, utóbbi kettőről népszerű politikai életrajzot is írt.Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem.Főbb művei
F. m.: A pesti munkásság forradalmi harca 1840-ben. Az MTA 1954. évi ún. prémiumpályázatán díjazott tanulmány. (Századok, 1955)Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc büntetőjoga. Monográfia és a kand. értek. átd. változata. (Bp., 1959)
A Tanácsköztársaság fontosabb jogszabályai. (A Magyar Jogász Szövetség politikai tanfolyama. 4. Bp., 1959)
A Landler-hadtest forradalmi törvényszéke. (A Magyar Tanácsköztársaság állama és joga. Tanulmányok. Szerk. Sarlós Márton. Bp., 1959)
A Tanácsköztársaság forradalmi törvényszékei. Monográfia. (Bp., 1961)
A sajtószabadság és eljárási biztosítékainak fő vonásai. (Jogtörténeti tanulmányok. II. Bp., 1968)
Csemegi Károly és a kiegyezés. (Történelmi Szemle, 1968)
A kiegyezés magyarországi jogpolitikája. (Századok, 1968)
A nemzetek jogai és a föderatív intézmények a Tanácsköztársaság jogrendszerében. (Jogtudományi Közlöny, 1969)
A Tanácsköztársaság jogrendszerének kialakulása. Monográfia. (Bp., 1969)
Deák és Vukovics. Két igazságügyminiszter. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 54. Bp., 1970)
Igazságkereső. Politikai életrajz Vukovics Sebőről. (Bp., 1971)
Az 1909. évi adóreform és a világháborús adótörvények. (Történelmi Szemle, 1974)
Das Rechtswesen in Ungarn. 1848–1918. (Die Habsburgermonarchie. 1848–1918. Bd. 2. Verwaltung und Rechtswesen. Wien, 1975 és Acta Historica, 1975)
Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében. (Bp., 1976)
Deák politikai felfogása és az Országbírói Értekezlet. (Tanulmányok Deákról. Zalaegerszeg, 1976)
Olajfestmény Ferenc József dolgozószobájában. (História, 1979)
A Tanácsköztársaság jogalkotásának történelmi jelentősége. (Jogtudományi Közlöny, 1979 és A Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója. Tudományos ülésszak. Budapest, 1979. márc. 6–7. Előadások. Szerk. Köpeczi Béla. Bp., 1980)
Adatok az 1880-as évek politikai jellegű ítélkezéséhez. (Jogtörténeti tanulmányok. Emlékkönyv Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára. Szerk. Ádám Antal, Benedek Ferenc, Szita János. Pécs, 1980)
A közigazgatás polgári jellegéről. (A magyarországi polgári államrendszerek. Tanulmányok. Szerk. Pölöskei Ferenc, Ránki György. Bp., 1981)
Besúgók a költőről. Így jelentettek 1848-ban. (História, 1984)
Főúri vadászat, 1897. (História, 1985)
Deák 1861. évi felirati javaslatai. (Jogtörténeti tanulmányok. VI. Bp., 1986)
Deák és a kiegyezés. Monográfia. (Bp., 1987)
kéziratban: A büntethetőséget kizáró okok rendszere a BTÁ-ban. (Állam- és Jogtudományi Intézet, 1951)
Az 1849. évi parasztmozgalmak. Az MTA 1955. évi ún. prémiumpályázatán díjazott tanulmány. (MTA, 1955).
Irodalom
Irod.: Both Ödön: S. B.: Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc büntetőjoga. (Századok, 1962)Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Rév Erika: S. B.: A Tanácsköztársaság jogrendszerének kialakulása. (Századok, 1970)
Szabad György: S. B.: Deák és Vukovics. (Századok, 1973)
Pók Attila: S. B.: Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében. (Századok, 1978)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1990. júl. 27.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
