Sarlós Béla
Sarlós Béla

2024. október 6. Vasárnap

Sarlós Béla

jogász, történész

Névváltozatok

Steiner Béla

Születési adatok

1913. március 12.

Nagyatád, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1990. július 20.

Budapest


Család

Polgári családból származott. Sz: Steiner Miksa bor- és sörkereskedő, Krauth Gizella tanítónő. Testvére: Sarlós László, a Mélyépterv főkönyvelője. F: 1939-től Vajda Éva, Vajda Gyula nagyatádi ügyvéd leánya. A II. vh. végén szüleit, feleségét és egyéves kisleányát Nagyatádról Auschwitzba deportálták, a holokausztot csak felesége élte túl. Leánya: Sarlós Anna (1946. nov. 29.).

Iskola

Elemi és középiskoláit Nagyatádon és Nagykanizsán végezte, a nagykanizsai gimnáziumban éretts. (1930), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1934), bírói és ügyvédi vizsgát tett (1938), egyhónapos pártiskolát (1948), hadbírói tanfolyamot végzett (1952), a jogi tudományok kandidátusa (1957), az állam- és jogtudományok doktora (1971).

Életút

Budapesten, Kaposvárott és Nagyatádon ügyvédjelölt (Vajda Gyula és Csurgó György ügyvédeknél, 1934–1938), Budapesten helyettes ügyvéd (1938-tól). A II. vh.-ban munkaszolgálatos (Osztopánban, 1940. aug.–dec. és Hajmáskéren, 1942–1944, a század deportálása közben megszökött, hamis papírokkal Budapesten bujkált). A II. vh. után az SZDP tagja, a párt budapesti központi titkárságának munkatársa (1945. jan.–aug.), a Fővárosi Gázművek Jogi Osztályának előadója, ügyvédje (1945. aug.–1946. ápr.). A Népbíróságok Országos Tanácsának bírája (az SZDP részéről, ill. a két munkáspárt egyesülése után is, 1946–1950). A Budapesti Megyei Bíróság, ill. a Fővárosi Bíróság tanácsvezető bírója (1951. jan. 1.–1957), a Központi Döntőbizottság döntőbírója (1957), a Legfőbb Ügyészség osztályvezető ügyésze (1958–1963). Az MTA Történettudományi Intézete tud. munkatársa, főmunkatársa (1963–1976?). Az MTA–TMB aspiránsa (rövidített, 1954–1956). Az SZDP ún. pártnapi előadója, a pártegyesülés után az MDP tagja, a Legfelsőbb Bíróság pártszervezetének pártvezetőségi tagja, pártcsoportvezetője (1948–1950).

Emlékezet

Tudományos pályafutásának kezdetén büntetőjogi kérdésekkel foglalkozott, elsősorban a büntethetőséget kizáró okokat vizsgálta. Később érdeklődése a jogtörténet felé fordult. Kandidátusi értekezésében feldolgozta az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc büntetőjogát, majd a Tanácsköztársaság jogtörténetével kapcsolatban folytatott levéltári kutatásokat. A forradalmi törvényszékek iratanyagának – részben általa megtalált, korábban ismeretlen! – feldolgozásával alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi proletárdiktatúra törvényhozásának feltárása terén. Monográfiát írt a dualizmuskori közigazgatásról. (Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében, 1976). További kutatási területei: a Magyar Tanácsköztársaság anyagi és eljárási büntetőjoga és bírói gyakorlata; a kiegyezés jogtörténete; Csemegi Károly, Deák Ferenc és Vukovics Sebő jogalkotói munkássága, utóbbi kettőről népszerű politikai életrajzot is írt.

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem.

Főbb művei

F. m.: A pesti munkásság forradalmi harca 1840-ben. Az MTA 1954. évi ún. prémiumpályázatán díjazott tanulmány. (Századok, 1955)
Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc büntetőjoga. Monográfia és a kand. értek. átd. változata. (Bp., 1959)
A Tanácsköztársaság fontosabb jogszabályai. (A Magyar Jogász Szövetség politikai tanfolyama. 4. Bp., 1959)
A Landler-hadtest forradalmi törvényszéke. (A Magyar Tanácsköztársaság állama és joga. Tanulmányok. Szerk. Sarlós Márton. Bp., 1959)
A Tanácsköztársaság forradalmi törvényszékei. Monográfia. (Bp., 1961)
A sajtószabadság és eljárási biztosítékainak fő vonásai. (Jogtörténeti tanulmányok. II. Bp., 1968)
Csemegi Károly és a kiegyezés. (Történelmi Szemle, 1968)
A kiegyezés magyarországi jogpolitikája. (Századok, 1968)
A nemzetek jogai és a föderatív intézmények a Tanácsköztársaság jogrendszerében. (Jogtudományi Közlöny, 1969)
A Tanácsköztársaság jogrendszerének kialakulása. Monográfia. (Bp., 1969)
Deák és Vukovics. Két igazságügyminiszter. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 54. Bp., 1970)
Igazságkereső. Politikai életrajz Vukovics Sebőről. (Bp., 1971)
Az 1909. évi adóreform és a világháborús adótörvények. (Történelmi Szemle, 1974)
Das Rechtswesen in Ungarn. 1848–1918. (Die Habsburgermonarchie. 1848–1918. Bd. 2. Verwaltung und Rechtswesen. Wien, 1975 és Acta Historica, 1975)
Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében. (Bp., 1976)
Deák politikai felfogása és az Országbírói Értekezlet. (Tanulmányok Deákról. Zalaegerszeg, 1976)
Olajfestmény Ferenc József dolgozószobájában. (História, 1979)
A Tanácsköztársaság jogalkotásának történelmi jelentősége. (Jogtudományi Közlöny, 1979 és A Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója. Tudományos ülésszak. Budapest, 1979. márc. 6–7. Előadások. Szerk. Köpeczi Béla. Bp., 1980)
Adatok az 1880-as évek politikai jellegű ítélkezéséhez. (Jogtörténeti tanulmányok. Emlékkönyv Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára. Szerk. Ádám Antal, Benedek Ferenc, Szita János. Pécs, 1980)
A közigazgatás polgári jellegéről. (A magyarországi polgári államrendszerek. Tanulmányok. Szerk. Pölöskei Ferenc, Ránki György. Bp., 1981)
Besúgók a költőről. Így jelentettek 1848-ban. (História, 1984)
Főúri vadászat, 1897. (História, 1985)
Deák 1861. évi felirati javaslatai. (Jogtörténeti tanulmányok. VI. Bp., 1986)
Deák és a kiegyezés. Monográfia. (Bp., 1987)
kéziratban: A büntethetőséget kizáró okok rendszere a BTÁ-ban. (Állam- és Jogtudományi Intézet, 1951)
Az 1849. évi parasztmozgalmak. Az MTA 1955. évi ún. prémiumpályázatán díjazott tanulmány. (MTA, 1955).

Irodalom

Irod.: Both Ödön: S. B.: Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc büntetőjoga. (Századok, 1962)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Rév Erika: S. B.: A Tanácsköztársaság jogrendszerének kialakulása. (Századok, 1970)
Szabad György: S. B.: Deák és Vukovics. (Századok, 1973)
Pók Attila: S. B.: Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében. (Századok, 1978)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1990. júl. 27.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője