Sashegyi Oszkár
Sashegyi Oszkár

2020. október 27. Kedd

Sashegyi Oszkár

történész, levéltáros

Névváltozatok

1938-ig Kranczly

Születési adatok

1915. március 5.

Budapest

Halálozási adatok

1994. október 25.

Budapest


Család

Sz: Zdánszky Izabella. Apja (†1921) árvaszéki ülnök volt.

Iskola

A bp.-i Keleti Károly utcai Érseki Katolikus Gimnáziumban éretts. (1933), a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–német– angol szakon tanult (1933–1935), magyar–német szakos tanári okl. (1938), bölcsészdoktori okl. szerzett (1939), a történelemtudományok kandidátusa (1970), doktora (1994).

Életút

A bp.-i Trefort utcai Gimnázium r. tanára (1938–1939), a bécsi Collegium Hungaricum állami ösztöndíjasa (1940–1941). Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Nyomtatványtárának gyakornoka és a Magyar Könyvszemle c. folyóirat titkára (1941–1943). A Magyar Országos Levéltár allevéltárosa (1943–1948); közben a II. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, amerikai hadifogságban volt (1943–1945), majd a Bécsi Magyar Kulturális Intézetek szakasszisztense (1945–1948). A Magyar Országos Levéltár Abszolutizmuskori Osztályának előadója (1949–1952), az I. sz. Osztály osztályvezető főelőadója, ill. főlevéltárosa (1952–1979), a Levéltár főigazgató-helyettese (1968. júl. 1.–1979). Az ELTE BTK c. egy. docense (1978–1994). Újkori egyetemes és magyar történelemmel, elsősorban a klasszikus abszolutizmus és a neoabszolutizmus korának művelődés- és közigazgatás-történetével, német paleográfiatörténettel, gr. Széchenyi István munkásságával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a Magyar Országos Levéltár abszolutizmus kori anyagának feldolgozása terén. Feldolgozta a magyarországi könyvcenzúra történetét, különös tekintettel II. József korának cenzúratörténetére, ill. a felvilágosodás ideológiája és a cenzúra küzdelmére. További kutatási területei: az 1849. évi jobbágyfelszabadítás közigazgatás-történeti vonatkozásai, a magyarországi bányaigazgatás története, egyéb magyarországi és erdélyi kormányszervek működéstörténete. Levéltár-elméleti, -módszertani és forráskiadói tevékenysége is értékes.

Emlékezet

Budapesten (Országút, II. kerület Lövőház utca 17.) élt és alkotott. Hamvait a Jó Pásztor Nővérek óbudai templom altemplomában nyugszanak (1994. nov. 12-étől).

Elismertség

A Magyar Történelmi Társulat igazgató-választmányának tagja (1966-tól). – Szocialista Munkáért (1963), Szocialista Kultúráért (1975).

Elismerés

Eötvös József-koszorú (1994).

Szerkesztés

A Levéltári Szemle felelős szerkesztője (1968–1973).

Főbb művei

F. m.: Német felvilágosodás és magyar censura. 1800–1830. Egy. doktori értek. is. (Minerva Könyvtár. Bp., 1938)
A Felsőmagyarországi Minerva történetéhez. (Magyar Könyvszemle, 1941)
Kalendáriumok cenzúrája. (Magyar Könyvszemle, 1942)
I. Ferenc nyomdapolitikája. (Magyar Könyvszemle, 1943)
A Werther útja Magyarországon. (Archivum Philologicum, 1943)
A szovjet levéltárügy történetének és szervezetének áttekintése. Bischoff Norberttel. (Levéltári Híradó, 1951)
Abszolutizmuskori levéltárak. (Levéltári alapleltárak. I. Országos Levéltár. 5. Bp., 1952)
Az ismertető leltárak feladatai és módszerei. (Levéltári Közlemények, 1954)
Külföldi levéltárak leltárai. 1–3. (Levéltári Közlemények, 1955–1957)
A jobbágyfelszabadítás végrehajtását szabályozó 1849. évi „Oktatás a föld népéhez.” (Agrártörténeti Szemle, 1957)
Levéltári leltárak. (Levéltári Közlemények, 1957)
Zensur und Geistesfreiheit unter Joseph II. Beitrag zur Kulturgeschichte der Habsburgischen Länder. Monográfia. (Studia Historica. 16. Bp., 1958)
II. József sajtópolitikája. (Századok, 1958)
Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata. (A magyarországi és erdélyi kormányszervek szervezetének és működésének története. 1526–1867. Bp., 1959)
Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon. 1849–1867. Iratok. Összegyűjtötte és szerk. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok. 6. Bp., 1959)
Ungarische Archivliteratur. 1950–1960. (Archivmitteilungen, 1961)
A levéltár és az agrártörténet. Maksay Ferenccel. (Levéltári Szemle, 1963)
A zagrebi, zadari és dubrovniki levéltárak mohácselőtti iratanyaga és a Consilium Croaticum levéltára. (Levéltári Szemle, 1964)
Az abszolutizmuskori levéltár. Monográfia és kand. értek. is. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. I. Levéltári kiadványok. 4. Bp., 1965)
Levéltár és tudománytörténet. (Levéltári Szemle, 1967)
Az állami könyvcenzúra kezdetei Magyarországon. 1. 1673–1705. (Magyar Könyvszemle, 1968)
Magyarország beolvasztása az ausztriai császárságba. Iratok az olmützi alkotmány előtörténetéhez. (Levéltári Közlemények, 1968)
A Milánói Állami Levéltár. (Levéltári Szemle, 1968)
Bányapolgárok a forradalomban. Az 1848. évi országos bányászati értekezlet jegyzőkönyve. (Levéltári Közlemények, 1969)
Az állami könyvcenzúra állandósulása Magyarországon. 1706–1725. 1 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1969)
Az áttekintő raktári jegyzék. (Levéltári Szemle, 1970)
A Magyar Kamara szerepe a bányaügyi igazgatásban. 1790–1848. (Levéltári Közlemények, 1971)
Bihar megyei törvényhatóságok abszolutizmuskori fondjai. (Hajdú- Bihar Megyei Levéltárak Közleményei. IV. A helytörténet forrásai. 2. Szerk. Komoróczy György. Debrecen, 1972)
Közigazgatásunk polgári kori ügyviteli és iratkezelési módszereinek kialakulása. 1–2. (Levéltári Közlemények, 1973–1974)
A Helytartótanács bekapcsolódása a cenzúraügyek intézésébe. 1726–1730. (Magyar Könyvszemle, 1974)
Iratok a magyar felsőoktatás történetéből. 1849–1867. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. A szerkesztésben részt vett Felkai László. (Felsőoktatás-történeti kiadványok. 3. Bp., 1974)
Levéltári iratkezelés. (Bp., 1976)
Az Országos Levéltár személyzete. 1874– 1903. (Levéltári Közlemények, 1976)
A Magyar Országos Levéltár térképeinek katalógusa. I–III. köt. Szerk. Bendefy Lászlóval. (Bp., 1976–1979)
Az Országos Levéltár személyzeti viszonyai a XX. század elején. 1903–1922. 1–2. (Levéltári Közlemények, 1977–1978)
Az Országos Levéltár kiadványkészítő tevékenységének száz éve. 1874–1974. (Levéltári Közlemények, 1979)
Ungarns politische Verwaltung in der Ära Bach. 1849–1860. (Zur Kunde Südosteuropas. II/7. köt. Graz, 1979)
Levéltári ismeretek kézikönyve. Összeáll. Többekkel. (Bp., 1980)
A hazai bányászati viszonyok polgári jellegű átalakításának kísérlete 1848-ban. (Ünnepi tanulmányok Sinkovics István 70. születésnapjára. Szerk. Bertényi Iván. Bp., 1980)
A neoabszolutizmus rendszere. (A magyarországi polgári államrendszerek. Tanulmánykötet. Bp., 1981)
Csánki Dezső. Egy tudós életpályája a polgári kori Magyarországon. (Békési Élet, 1982)
Az abszolutizmuskori levéltár. Repertórium. Összeáll. (Magyar Országos Levéltár. Levéltári leltárak. 82. Bp., 1984)
Az egyetem az önkényuralom korában. (Az ELTE története. 1635–1985. Szerk. Sinkovics István. Bp., 1985)
Az Országos Levéltár dolgozói a Belügyminisztérium fennhatósága alatt: fogalmazók, kezelők és szolgák. 1874–1922. (Levéltári Közlemények, 1987)
Széchenyi István önismerete. (Holmi, 1991 és Látóhatár, 1991)
Széchenyi döblingi művei. Sajtó alá rend., a szöveget gondozta, a kísérő tanulmányokat írta. Doktori értek. is. (Széchenyi István válogatott művei. II–III. köt. Főszerk. Spira György. Bp., 1992).

Irodalom

Irod.: Látogatás az Országos Levéltárban Széchenyi István születésének 175. évfordulóján. S. O.-ral és Spira Györggyel beszélget Benda Kálmán. (Levéltári Szemle, 1967)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1994. okt. 27.)
Nagy István: S. O. (Levéltári Szemle, 1995)
Lakos János: S. O. – Szrenka Éva: S. O. munkásságának bibliográfiája. (Levéltári Közlemények, 1995)
Ress Imre: S. O. (Századok, 1996).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013