Schaffer Károly
Schaffer Károly

2024. december 9. Hétfő

Schaffer Károly

orvos, neurológus

Születési adatok

1864. szeptember 7.

Bécs, Ausztria

Halálozási adatok

1939. október 15.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1888), az idegkór- és gyógytan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1893), az MTA tagja (l.: 1914. máj. 7.; r.: 1926. máj. 6.; t.: 1938. máj. 6.).

Életút

A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem Elmekórtani Klinika gyakornoka (1888–1889), egy. tanársegéde és a klinikai laboratórium, ill. az Idegkórtani Oszt. vezetője (1889–1895), egyúttal magántanára (1893–1912), az elme- és idegkórtan ny. r. (1912–1925), ny. r. tanára és a klinika ig.-ja (1925–1934). A bp.-i Erzsébet Szegényház Kórháza Elme- és Idegoszt. rendelőorvosa (1895–1910) és a bp.-i Szövetség u.-i Poliklinika Idegoszt. főorvosa (1895–1912). Frankfurt am Mainban (1890), Franciao.-ban és Svájcban tett hosszabb tanulmányutat (1894). – Az elme- és ideggyógyászat nemzetközileg is elismert kutatóprofesszora, a mo.-i neurohisztológiai isk. egyik megteremtője. Elsőként észlelte a nagyagyi kéregben található ún. rövid axonú sejteket, elsőként írta le a nyúltvelőn látható fasciculus arcuatus bulbit, kimutatta a Tay–Sachs-féle betegség (az idegrendszer egy súlyos anyagcsere-betegsége) kórtani lényegét. Kiemelkedő jelentőségűek az idegsejtek morfológiájára, az agykéreg barázdálódására, az Ammon-szarvra, a tehetség, alkat és agykéreg viszonyára, a veszettség, a tabes kórtanára, a hipnózisra vonatkozó kutatásai. Az átöröklődő ideg- és elmebetegségek morfológiai alapjainak magyarázatára felállította a róla elnevezett ~-triast. – A M. Természettud. Társulat Élettani Szakoszt.-ának alelnöke (1910–1912). A M. Elmeorvosok Egyesülete t., az Igazságügyi Orvosi Tanács r. tagja. – A Leopoldina Német Természettud. Akad., a Madridi Nemzeti Orvosi Akad. tagja. A Gesellschaft Deutscher Nervenärzte t., a Philadelphia Neurological Society l., az American Neurological Association t., a bécsi Verein für Psychiatrie und Neurologie t. tagja. – A szegedi Ferenc József Tudományegyetem tb. doktora (1934). – A berlini Hirnpathologie Beiträge sorozatszerkesztője (I–XIX, 1913–1940).

Főbb művei

F. m.: A suggestio behatása a hypnosis alatti reflexjelenségekre. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1892)
Suggestion und Reflex. (Jena, 1895)
A hypnotismus élettani, gyógytani és törvényszéki szempontból. (Bp., 1895)
Anatomisch-klinische Vorträge aus dem Gebiete der Nervenpathologie. Über Tabes und Paralyse. (Jena, 1901)
Über ein Fall von Tay–Sachsser amaurotischer Idiotie mit Befund. (Wiener Klinische Rundschau, 1902)
Az átöröklődő idegbajok kórszövettani jellemzése. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1914. jún. 8.
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1914)
Gróf Széchenyi István idegrendszere szakorvosi megvilágításban. (Bp., 1923)
Über das morphologische Wesen und die Histopathologie der hereditär-systematischen Nervenkrankheiten. (Berlin, 1926)
Az öröklődő idegbajok anatómiai lényegéről és az átöröklődés jelentőségéről. (Elhangzott: 1926. máj. 17.
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1926)
Az elmebetegségek és a kapcsolatos idegbetegségek kórtana. (Bp., 1927)
Zum Problem „Psychopathie und Genie”. (Archiv für Psychiatrie, 1931)
Amyotropische Lateralsklerose. – Spastische Spinalparalyse. (Handbuch der Neurologie. Berlin, 1936)
Anatomische Wesenbestimmung der hereditär-organischen Nerven-Geisteskrankheiten. Miskolczy Dezsővel. (Acta Medica Scandinavica. Supplementum, 1936)
A lángész. (Bp., 1938)
Histopathologie des Neurons. Miskolczy Dezsővel. (Jena, 1938).

Irodalom

Irod.: Ranschburg Pál: Sch. K. (Budapesti Orvosi Ujság, 1939)
Richter Hugó: Sch. K. (Gyógyászat, 1939)
Környey István: Sch. K. (Magyar Szemle, 1939)
Környey István: Karl Schaffer. (Archiv für Psychiatrie, 1939)
Sántha Kálmán: Karl Schaffer. (Psychiatrisch-neurologische Wochenschrift, 1940)
Horányi Béla: Sch. K. neuroanatómiai munkássága. (Ideggyógyászati Szemle, 1965)
Miskolczy Dezső: Sch. K. (Magyar Tudomány, 1965)
Károly Schaffer. (The Founders of Neurology. Springfield, 1970)
Miskolczy Dezső: Sch. K. (Bp., 1973)
Környey István: Sch. K. és kora. (Ideggyógyászati Szemle, 1983).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője