Schandl József
Schandl József

2024. április 18. Csütörtök

Schandl József

mezőgazdasági mérnök, állatorvos

Születési adatok

1885. április 27.

Bakonybél, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

1973. július 10.

Budapest


Család

Testvére Schandl Károly (1882–1972) jogász, agrárpolitikus.

Iskola

A Magyaróvári Gazdasági Akad.-n gazda okl. (1906), az Állatorvosi Főisk.-n állatorvosi okl. (1909), állatorvos-doktori okl. szerzett (1914); közben hosszabb tanulmányutat tett Ausztriában, Dániában, Hollandiában, Németo.-ban és Svédo.-ban (1912). A mg.-i tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952), az MTA tagja (l.: 1953. máj. 30.; r.: 1960. ápr. 14.).

Életút

A kapuvári öntési gazdaság gyakornoka (1904–1905), majd tanulmányai befejezése után Bécsben katonai szolgálatot teljesített (1909–1910). Az Állatorvosi Főisk. Állattenyésztési Int. gyakornoka (1910–1911), a Magyaróvári Gazdasági Akad. tanársegéde (1911–1912), segédtanára (1912–1913), a Kolozsvári Gazdasági Akad. Állattenyésztési Tanszék tanszékvezető r. tanára (1913–1914), az I. vh.-ban hadi szolgálatot teljesített (1914–1918). A Magyaróvári Gazdasági Akad.-n az állattenyésztéstan rk. tanára (1918–1920), egyúttal az Állatorvosi Főisk. előadó tanára (1919–1922). A bp.-i tudományegy. közgazdaság-tud. karon az állattenyésztéstan és a tejgazdaságtan ny. rk. (1919–1924), ny. r. tanára (1924–1934) és a kar dékánja (1932–1933). A József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetem Mg.-i és Állatorvosi Oszt.-án az állattenyésztéstan és a tejgazdaságtan ny. r. tanára (1934–1945), a M. Agrártud. Egyetemen Mezőgazdaság-tud. Karán az állatenyésztéstan ny. r. tanára (1945–1948) és a kar dékánja (1946–1948). Az Állattenyésztési Kut. Int. Juhtenyésztési Oszt. tud. főmunkatársa (1948-1951), az int. ig.-ja (1951–1960). Az Orsz. Gyapjú- és Selyemminősítő Int. ig.-ja (1927–1960). – A m. agrártud. egyik kiemelkedő személyisége, aki legjelentősebb eredményeit elsősorban a juhtenyésztés és a gyapjútermelés területén érte el. A gyapjútermelésben bevezette a relatív termelés elvét. Nevéhez fűződik a m. fésűsmerinói juhfajta kitenyésztése, az orsz. juhkönyvezés és a tejellenőrzés bevezetése. Jelentős érdemeket szerzett a merinóállomány tejelőképességének kifejlesztésében. – Az MTA Állattenyésztési és Zoológiai Biz. tagja (1950–1960), az Állattenyésztési Biz. elnöke (1960-tól). Az Orsz. Gazdasági Szakoktatási Tanács, az Orsz. Állateü.-i Tanács, a Mg.-i Kísérletügyi Tanács, az Orsz. Természettud. Tanács, az Állatorvosi Tisztivizsgáló Biz. tagja. A M. Mg.-i Műv. Társaság elnökségi tagja (1946-tól), az Állattenyésztési Tanács (1949-től), a Mg.-i Tud. Tanács tagja (1953-tól). – A berlini Humboldt Egyetem (1965), az Agrártud. Egyetem tb. doktora (1965). – Kossuth-díj (1954), Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1954), Munka Érdemrend (1960).

Főbb művei

F. m.: A hússertések és mangalicák anyagcsereviszonyai. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1914)
A sörélesztő takarmányértéke. (Kolozsvár, 1914)
A szarvasmarha tenyésztése. (Bp., 1920
4. kiad. 1947)
Az állattenyésztés enciklopédiája. (Bp., 1924)
Gyapjúismeret. (Bp., 1924
2. kiad. 1934)
Az állattenyésztés biológiája. (Bp., 1925)
Általános állattenysztéstan. Konkoly Thege Sándorral. (Bp., 1925
3. kiad. 1948)
A sertés tenyésztése. (Bp., 1928
3. kiad. 1948)
A ló tenyésztése. (Bp., 1928
3. kiad. 1949)
A juh tenyésztése. (Bp., 1928
3. kiad. 1949)
Gyapjú-, tej- és hústermelés a juhászatban. (Bp., 1939
4. kiad. 1959)
A kisgazda állattartása. (Bp., 1940)
Juhtenyésztés. (Bp., 1951
5. kiad. 1966)
Szarvasmarha-tenyésztés. (Bp., 1952
4. kiad. 1962)
A cigája nemesítése Ile de France fajtával. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1954. dec. 13.
MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1955)
Lótenyésztés. (Bp., 1955
2. kiad. 1959)
A belterjes, négyes hasznosítású merinójuhászatok jelentősége hazánkban. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1960. dec. 21.
MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1960).

Irodalom

Irod.: Horn Artur: Sch. J. (Magyar Tudomány, 1973)
Horn Artur: Sch. J. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1973)
Bozó Sándor: Sch. J. halálának huszadik évfordulójára. (A Hús, 1993).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője