Scherczer Lajosné
Scherczer Lajosné

2022. január 28. Péntek

Scherczer Lajosné

politikus

Névváltozatok

Tereczi Terézia 

Születési adatok

1910. május 14.

Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1993. március 2.

Budapest


Család

Sz: Tereczi Ferenc kőművessegéd, Kovács Julianna. F: 1945–1959: Scherczer Lajos. Elvált. Leánya: Scherczer Edit. 

Iskola

Három elemi osztályt végzett. 

Életút

A budapesti Váci úti Kender-, Juta- és Textilgyár textilmunkása, fonónője (1923–1943 és 1945–1965) és az üzemi pártvezetőség tagja (1946-tól folyamatosan különböző beosztásokban).

A Magyar Kommunista Párt (MKP) tagja (1945-től), az MDP tagja (1948-tól), a forradalom és szabadságharc után csatlakozott a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven újjászervezett párthoz (1956. nov.-től).

 

Az MSZMP KB tagja (1957. jún. 29.–1962. nov. 24.). Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága (KEB) tagja (1962. nov. 24.–1966. dec. 3.). A Magyar Nők Országos Tanácsa (MNOT) alelnöke (1957. nov. 15.–1965. dec. 31.).

Visszaemlékezése szerint, gyermekkori barátnőjével, a munkásmozgalom későbbi mártírjával, Dallos Idával (1905–1944) látogatták az újpesti munkásotthon rendezvényeit és vettek részt mozgalmi túrákon (1928-tól). Nemsokára kapcsolatba került az illegális kommunista ifjúsági mozgalommal, a Vörös Segély számára gyűjtött, majd 1936-ban részt vett a jutagyári sztrájk megszervezésében. Rendőrségi megfigyelés alatt állt, utóbb rövid időre őrizetbe is vették az újpesti munkásotthonban szervezett tiltott előadás miatt. Elbocsátották állásából (1943), ekkor rokonaihoz vidékre utazott, az ország „felszabadulása” után tért vissza a fővárosba, és újra elhelyezkedett első (és egyetlen) munkahelyén. Az 1950-es években mint kétgépes előfonónő, sztahanovista élmunkás országosan ismertté vált: a kor népszerű, kihívásos páros munkaversenyeiben sorozatban győzelmeket aratott, összesen tizennyolcszor tüntették ki kiváló teljesítményéért, A Szocialista Munka Hőse kitüntetést háromszor is megszerezte. A forradalom leverése után mint régi munkáskádernőt kinevezték az újra megszervezett Magyar Nők Országos Tanácsa alelnökévé és az MSZMP KB tagjává is megválasztották.

Elismerés

Munka Érdemrend (1960).

Irodalom

Irod.: A vörös Juta hű maradt. (Népszabadság, 1957. ápr. 10.)
Képek egy asszony életéből. Sch. L. textilmunkásnő. (Esti Hírlap, 1961. dec. 24.).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpaT8QeD.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője