Schmidt Sándor
Schmidt Sándor

2022. szeptember 25. Vasárnap

Schmidt Sándor

mineralógus

Születési adatok

1855. január 22.

Szeged, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

1904. május 12.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen, a József Műegyetemen és a strassburgi egyetemen tanult; Strassburgban természettud. doktori okl. (1883), Bp.-en a kristálytan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1885), az MTA tagja (l.: 1891. máj. 8.).

Életút

A M. Nemzeti Múz. (MNM) Ásványtárának segéde (1876–1882), múz.-i segédőre (1882–1893), őre (1893–1894). A bp.-i tudományegyetemen a kristálytan magántanára (1885–1890), c. ny. rk. tanára (1890–1894), majd a József Műegyetemen az ásvány–földtan ny. r. tanára (1894–1904) és az Egyetemes és Vegyészmérnöki Oszt. dékánja (1900–1904). – A mo.-i kristálytani kutatások egyik első, nemzetközileg is jelentős képviselőjeként elsősorban a piroxéncsoport ásványaival fogl. Mintegy 20 ásványfaj kristályformáit vizsgálta, új, addig ismeretlen formákat írt le, ill. az addig imserteket pontosította. – A Magyarhoni Földtani Társulat másodtitkára (1877–1883), választmányi tagja (1877–1904) és alelnöke (1900–1903). A M. Természettud. Társulat Kémiai-Ásványtani Szakoszt.-ának alelnöke (1892–1895) és a társulat ásványtani választmányának tagja (1894–1904). Bp. székesfőv. törvényhatósági biz.-ának tagja (1882–1888). – A Földtani Közlöny (1861–1881), a Földtani Értesítő szerkesztője (Inkey Bélával, 1877–1881), a Természetrajzi Füzetek szerkesztője (1877–1887), főszerkesztője (1887–1894).

Főbb művei

F. m.: A pseudo-brookit kristálytani elemei. (Bp., 1878)
A Kraszna-Horka-Váraljai Wolynok. (Bp., 1879)
A Cerussit és Baryt Telekesről Borsodmegyében. (Bp., 1882)
Drágakövek. I–II. (Bp., 1890
hasonmás kiad.: 1991)
Adatok a Pyroxen-csoport egyes ásványainak pontosabb ismeretéhez. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1891. nov. 16.
MTA Értekezések a természettudományok köréből. 21. köt. Bp., 1891)
A Széchenyi Béla gróf gyűjtötte ásványok leírása. (Bp., 1897)
A gömbnek gyakorlati használata a kristályszámolásban. (Bp., 1899)
A kristálytan története. Sajtó alá rend. Mauritz Béla. (Bp., 1911).

Irodalom

Irod.: Böckh Hugó: Emlékbeszéd Sch. S. felett. (Földtani Közlöny, 1906)
Schafarzik Ferenc: Emlékbeszéd Sch. S. l. tag felett. Sch. S. műveinek bibliográfiájával. (Bp., 1908)
Bidló Gábor: Sch. S. emlékezete. (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 1976)
Bidló Gábor: Sch. S. életműve. (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 1983). *MÉL II. és a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1825–2002. III. köt.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője