Schweitzer Pál
Schweitzer Pál

2022. szeptember 25. Vasárnap

Schweitzer Pál

irodalomtörténész, esztéta, műfordító

Születési adatok

1935. július 26.

Budapest

Halálozási adatok

2005. február 23.

Budapest


Család

Dédszülei, anyai: Adler Farkas (1820–1911. jan. 10. Hajdúszoboszló), Fisch Eszter (†1904. aug. 2. Hajdúszoboszló).

Nagyszülei: Schweitzer Ignác (†1927. nov. 10. Bp. Temetés: 1927. nov. 13. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető), Weisz Fanni; Adler Sámuel (= Adler Samu 1855. Nagykároly–1909. febr. 10. Hajdúszoboszló. Temetés: 1909. febr. 12. Hajdúszoboszló) huszártiszt, majd a Hajdúvármegyei Takarékpénztár igazgatója, Fisch Etelka.

Adler Sámuel testvérei: Acsády Ignác (1845. szept. 9. Nagykároly, Szatmár vm.–1906. dec. 17. Bp. Temetés: 1906. dec. 19. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető) történész, író, az MTA tagja; Adler Ferenc, Acsády Jenő (1853. ápr. 9. Nagykároly–1940. dec. 1. Bp.), ill. Roth Lajosné Adler Fanni, Szende Adolfné Adler Róza (†1937. dec. Szinérváralja).

Schweitzer Ignác testvére: Schweitzer Aranka.

 

Szülei: Schweitzer Miklós (1901. jún. 20. Bp.–1945), a Központi Tejcsarnok Vállalatnál kereskedelmi alkalmazott, a holokauszt áldozata, Adler Lívia (= Adler Lili, 1894. márc. 30. Hajdúszoboszló–1961. Bp.), a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Devizaigazgatóságának tisztviselője (1955-ben nyugdíjazták).

Iskola

A budapesti Eötvös József Gimnáziumban éretts. (1954), az ELTE BTK-n magyar–történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1958), doktorált (1960), az irodalomtudományok kandidátusa (1976). Az MLEE-n filozófia szakosítón végzett (1966).

Életút

Az Állami Könyvterjesztő Vállalat (ÁKV) Idegennyelvű Könyvesboltjának eladója (1958. szept. 1.–1960. aug. 31.), az ÁKV Bibliográfiai Csoportjának bibliográfusa (1960. szept. 1.1963. okt. 31.). A Könyvkiadók és Terjesztők Tájékoztató Központja, majd az átszervezés után a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) dokumentátora (1963. nov. 1.–1967. dec. 31.) A Könyv (1968. jan. 1.–1974. dec. 31.), ill. a Könyvvilág c. folyóiratok szerkesztője (1975. jan. 1.–1995. máj. 31.).

Az MTA–TMB-n Király István l. (1970–1972), majd Nagy Péter ösztöndíjas aspiránsa (1973–1975).

A zürichi Thomas Mann-archívum vendégkutatója (1980).

20. századi magyar és világirodalommal, elsősorban Ady Endre (1877–1919) munkásságával, háborús és szerelmi költészetével, műveinek kiadástörténetével és utóéletével, valamint Thomas Mann (1875–1955) magyarországi kapcsolataival és hazai recepciójának történetével foglalkozott. Az Ady Endre összes művei kritikai kiadása munkatársaként a költő számos új versét, versszövegváltozatát, ismeretlen írását fedezte fel és tette közzé. Az 1970-es években kiderítette és megtalálta a költő Mylitta néven ismert (Machlup Henrikné [korábban: Steinfeld Istvánné] Zwack Mici) múzsáját.

Műfordítóként Thomas Mann naplójának tolmácsolója.

Elismerés

Ady Endre-jutalom (1976). 

Szerkesztés

A szép magyar könyv 1976–1979 (Bp., 1977–1980) c. könyvsorozat szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: Ember az embertelenségben. A háborús évek Ady-verseinek szimbolikus motívumcsoportjai. Kismonográfia és egy. doktori értek. is. (Irodalomtörténeti füzetek. 62. Bp., Akadémiai Kiadó, 1969)
Ady vezérversei. Állomások a művészi önszemlélet alakulásának útján. (Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról. Szerk. Láng József. A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Népművelési Propaganda Iroda közös kiadványa. Bp., 1977)
A könyvkereskedelem. 1867–1945. Kollin Ferenccel. Könyvesbolti eladó szakmunkásképző tanfolyam jegyzete. (Az MKKE kiadványa. Bp., 1979)
 
Szépség és totalitás. A szép fogalmának tartalma Ady utolsó alkotókorszakában. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1980)
Ady és Mylitta. Mű és élmény kapcsolata egy szerelem harminc versében. Monográfia és benyújtott doktori értek. is. (Bp., Argumentum Kiadó, 2000)
Egy
fájdalmas, nagy élet jussa. Hét írás Ady Endréről. (Bp., Gondolat Kiadó, 2004).

F. m.: tanulmányai, kisebb írásai, kritikái: Ady versszerkezeteinek néhány kérdése. (Irodalomtörténet, 1960. 4.)
Ady Endre az
irodalomról. Szerk. Varga József és Vezér Erzsébet. (Irodalomtörténet, 1961. 4.)
Thomas Mann: A Doktor Faustus keletkezése. Egy
regény regénye. (Irodalomtörténet, 1962. 1.)
Das erste Band der Briefe Thomas Mann. (Acta Litteraria, 1963. 2-3.)
A modern zene emberképe. (Népszabadság, 1969. okt. 23.)
Hatvany Lajos: Emberek és könyvek. (Irodalomtörténet, 1973. 4.)
Thomas
Mann és kiadója levelezésük tükrében. (A Könyv, 1973. 4.)
Szerelem és forradalom. Két életszféra
egységesülése Ady költészetében. (Irodalomtörténet, 1974. 2.)
Ki írta a „Névtelen sorok”-at? Ady vagy Babits? (Irodalomtörténet, 1975. 3.)
Ady ismeretlen verse: Az Isten dicsérete. (Új Írás, 1977. 7.)
Thomas
Mann feljegyzései első budapesti felolvasásáról. Közli: Sch. P. (Irodalomtörténet, 1977. 2.)
Ady
és Csinszka levelei Baróti Marikához. Közli: Sch. P. (Irodalomtörténet, 1977. 4.)
Feljegyzések és levelek a Nyugatról. Sajtó alá rend. Vezér Erzsébet. (Irodalomtörténet, 1978. 3.)
Thomas
Mann és Magyarország. (Kortárs, 1978. 3.)
Ady-e vagy
Steinfeld Nándor? (Irodalomtörténet, 1979. 1.)
Budapesti lapok Thomas Mann naplóiból. (Új Írás, 1979. 2.)
Békevágy
és emberhez méltó élet. A háborús élmény Ady költészetében. („Akarom, tisztán lássatok.” Tudományos ülésszak Ady Endre születésének 100. évfordulóján. Budapest, 1977. dec. 7–9. Előadások. Szerk. Csáky Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1980)
Thomas Mann ürügyén a filológiai szakszerűségről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1980. 4.)
Egy világirodalmi klasszikus honosítása. Thomas Mann és Magyarország. (Nagyvilág, 1981. 10.)
Thomas Mann két, magyar irodalmi vonatkozású levele 1913-ból. Közli: Sch. P. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1981. 4.)
Dénes Zsófia: Élet helyett órák. (Hungarológiai Értesítő, 1982)
Thomas Mann naplóinak ötödik kötete. (Nagyvilág, 1983. 3.)
Ki volt a „bájos Zsóka asszony
? (Magyar Nemzet, 1985. júl. 6.)
14
600 Thomas Mann levél. (Nagyvilág, 1988. 12.)
A Kafka-klán. (Nagyvilág, 1989. 5.)
Thomas Mann naplója elé. (
Nagyvilág, 1989. 12. és 1990. 12.)
Vitázó megjegyzések Ady Endre összes versei kritikai kiadásának második kötetéhez. (Irodalomtörténeti
Közlemények, 1990. 5-6.)
A nagybeteg Kafka levelei elé. (Nagyvilág, 1991. 9.)
Franz Kafka olvasmányai. (Nagyvilág, 1992. 3.)
Emlékezések Ady Endréről. Szerk. Kovalovszky Miklós. III–IV. köt. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1993. 3.)
Tonio Kröger utolsó szerelme. (Holmi, 1993. 7.)
Emlékezések Ady Endréről. Szerk. Kovalovszky Miklós. V. köt. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1995. 3-4.)
Ady és Mylitta. (Irodalomtörténet, 1996. 3-4.)
Bepillantás Thomas Mann műhelyébe. „A megtévesztett keletkezése, valamint törölt és átírt részek a novellából. (Nagyvilág, 1996. 3-4.)
Thomas
Mann naplóinak utolsó kötetéről. (Nagyvilág, 1996. 5-6.)
Ismeretlen Ady-vers az erdélyi az erdélyi román
betörésről. A „földönfutók” országútja. (Élet és Irodalom, 1997. nov. 28.)
Utóhangok Thomas Mann első budapesti látogatásához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1998. 3-4.)
Franz Kafka és Felice Bauer találkozik. Stach, Reinerrel. (Holmi, 1999. 8.)
Az „igazi” és a „valódi.” Thomas Mann fogalmi ellentétpárja József Attilának az írót üdvözlő költeményében. (Irodalomtörténeti Közlemények,
2002. 3-4.)
Thomas Mann: Werke – Briefe – Tagebücher. (Helikon, 2004. 1-2.)
.

F. m.: szerk.: Ady Endre összes versei. Sajtó alá rend. Láng Józseffel. (Magyar Remekírók. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977)
Ady Endre összes költeményei. I–II. köt. Sajtó alá rend. Láng Józseffel. (Nagy klasszikusok. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980)
Ady Endre költeményei. I–II. köt. Összegyűjtötte és a szöveget
gondozta Láng Józseffel. A versek első megjelenésének bibliográfiai adataival. Számozott, bőrkötéses bibliofil kiadásban is. (Bp., 1982
2. jav. kiad. 1989)
Ady Endre költeményei. A
szöveget gondozta Láng Józseffel. (Bp., Helikon Könyvkiadó, 1983)
Ady Endre költeményei. A
szöveget gondozta Láng Józseffel. (A magyar líra klasszikusai. Bp., 1992
2. kiad. 2000)
Ady Endre: Válogatott versek. Vál. és a jegyzeteket összeáll. Szappanos Balázs. A szöveget
gondozta Láng Józseffel. (Európa Diákkönyvtár. Bp., 1993
új lenyomatok: 1994-től évente)
Ady Endre
összes versei. I–II. köt. A szöveget gondozta Láng Józseffel. (Századvég Klasszikusok. Bp., 1994
Osiris Klasszikusok. 2. jav.
kiad. 1997
3. jav. kiad. 1998 és 2001
4. jav. kiad. 2004 és 2006
5. jav. kiad. 2020)
Ady összes
versei. I–III. köt. Szerk., az utószót írta Láng Józseffel. (A magyar költészet kincsestára. 36–38. Bp., 1995).

F. m.: ford.: Mann, Thomas: Naplók. I–II. köt. I. köt. 1918–1921. II. köt. 1933–1939. Vál., az utószót írta Mádl Antal. Ford. Soltész Gáspárral. (Emlékezések. Memoria mundi. Bp., Európa Könyvkiadó, 1988–2002)
Weidhaas, Peter: Hídverés könyvvel. Egy német kulturális menedzser számadása. Ford. Sch. P. (A Magyar Könyvkiadók és
Könyvterjesztők Egyesülése. Bp., 1998)
Mann,
Thomas: Napló. 1940–1955. Válogatás. Vál., az utószót írta Mádl Antal. Ford. Sch. P. (Bp., Európa Könyvkiadó, 2002).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: Adler Samu huszár hadnagy eljegyzése Fisch Etelka kisasszonnyal, Debrecenben. (Hölgyek Lapja, 1881. 22.)
Szentiványi Zoltán: Századunk névváltoztatásai. 1800–1893. (Bp., 1895)
Elhunyt Adler Farkasné. (
Budapesti Napló, 1904. aug. 6.)
Acsády Ignác meghalt. (Budapesti Hírlap, 1906. dec. 18.)
Elhunyt Adler Samu. (Pesti Napló–Népszava,
1909. febr. 12.)
Elhunyt Adler Farkas. (Az Újság–Pesti Hírlap, 1911. jan. 14.)
Elhunyt
Schweitzer Ignác. (Pesti Hírlap, 1927. nov. 13.)
Albert Gábor: Gondolat és líra. Beszélgetés Ady-kutatókkal. [Láng Józseffel és Schweitzer Pállal.] (Magyar Nemzet, 1977. ápr. 30.)
Erdei Gyula: Az Adler család. (Új Élet, 1983. 19.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Hírlap, 2005. márc. 4.).

Irod.: műveiről: Vezér Erzsébet: Sch. P.: Ember az embertelenségben. A háborús évek Ady-verseinek szimbolikus motívumcsoportjai. (Népszabadság, 1969. máj. 20.)
Vasy
Géza: Sch. P.: Ember az embertelenségben. A háborús évek Ady-verseinek szimbolikus motívumcsoportjai. (Irodalomtörténet, 1970. 3.)
Bessenyei György: Sch. P.: Ember az embertelenségben. A háborús évek Ady-verseinek szimbolikus motívumcsoportjai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971. 1-2.)
Falus Róbert: Szépség
és totalitás. A szép fogalmának tartalma Ady utolsó alkotókorszakában. (Népszabadság, 1980. aug. 19.)
Mátyás István: Szépség
és totalitás. A szép fogalmának tartalma Ady utolsó alkotókorszakában. (Népszava, 1980. aug. 24.)
Tábor Ádám: Szépség
és totalitás. A szép fogalmának tartalma Ady utolsó alkotókorszakában. (Élet és Irodalom, 1981. 4.)
Tamás
Attila: Sch. P.: Szépség és totalitás. A szép fogalmának tartalma Ady utolsó alkotókorszakában. (Irodalomtörténet, 1981. 4.)
Vitályos László: Szépség és totalitás. A szép fogalmának tartalma Ady utolsó alkotókorszakában. (Hungarológiai Értesítő, 1982)
Szénási
Zoltán: Sch. P.: Ady és Mylitta. Mű és élmény kapcsolata egy szerelem harminc versében. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2003. 2-3.)
Witte Cecília: Sch. P.: Egy
fájdalmas, nagy élet jussa. Hét írás Ady Endréről. (Magyar Hírlap, 2004. jún. 19.).

Irod.: lexikonok: Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. (Debrecen, 2009).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTXG-JHY?i=381&wc=92QM-FMQ%3A40679401%2C51795801%2C44190201&cc=1452460 (Adler Farkasné Fisch Eszter halotti anyakönyve, 1904)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6S21-SL?i=237&wc=92Q2-929%3A40678301%2C60592401%2C1077264005&cc=1452460 (Acsády Ignác halotti anyakönyve, 1906)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303422 (Adler Samu gyászjelentése, 1909)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TXG-P45?i=162&wc=92QM-N3D%3A40679401%2C51795801%2C41074801&cc=1452460 (Adler Samu halotti anyakönyve, 1911)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303326 (Adler Farkas gyászjelentése, 1911)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTXG-GQ8?i=299&wc=92QM-N3D%3A40679401%2C51795801%2C41074801&cc=1452460 (Adler Farkas halotti anyakönyve, 1911)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DYH4-QZ?i=105&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3ADY5K-9F6Z (Schweitzer Miklós és Adler Lívia házassági anyakönyve, 1929)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője