Sebestyén Gyula
Sebestyén Gyula

2022. január 19. Szerda

Sebestyén Gyula

irodalomtörténész, folklorista

Születési adatok

1864. március 7.

Szentantalfa, Zala vármegye

Halálozási adatok

1946. február 12.

Balatonszepezd, Zala vármegye


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen m.–német szakon tanult (1884–1892), bölcsészdoktori okl. szerzett (1901), az MTA tagja (l.: 1905. máj. 12.).

Életút

A M. Nemzeti Múz. Könyvtára (OSZK) ideiglenesen alkalmazott napidíjasa (1889–1893), könyvtári gyakornoka (1893), segéde (1893–1898), segédőre (1898–1901), őre (1901–1905), igazgató-őre (1905–1916), osztályig.-ja (1916–1919). – Még pozsonyi diákkorában ismerkedett meg Thaly Kálmánnal, akinek hatására a m. népköltés emlékeinek összegyűjtésével kezdett el foglalkozni. Gyűjtőmunkáját kezdetben Gyulai Pál irányította, majd megnyerte a Kisfaludy Társaság támogatását. Tevékenységével alapvetően új eredményeket ért el a m. néphagyomány, a m. folklór emlékeinek gyűjtése és rendszerezése terén. Különösen értékesek a m. rovásírásra, a m. irodalom kezdeteire (pl.: regösénekek), ill. a néphagyományra vonatkozó megállapításai: a székelység eredetének vizsgálatával a hun–m. mondavilág értelmezésének nyitját vélte felfedezni. Munkásságának másik jelentős területe a gyűjtésszervezés. Megalakította a Nemzetk. Folklórkutatók Szervezete (Folklore Fellows) m. oszt.-át, létrehozta az orsz. önkéntes néprajzi gyűjtőhálózatot. Bán Aladárral kidolgozta a kutatás tudományszervezési programját, rámutatva a néphagyomány gyűjtésének időszerűségére. Nyugdíjazása után Balatonszepezdre vonult vissza, helyi kiadványokat szerkesztett és a Balaton idegenforgalmának fellendítésén fáradozott. Hagyatékát a Néprajzi Múz. Etnológiai Adattára őrzi. Róla nevezték el a M. Néprajzi Társaság által a legkiválóbb önkéntes gyűjtők kitüntetésére alapított ~-emlékérmet (1966). – A M. Néprajzi Társaság főtitkára (1897–1911), alelnöke (1911–1917), elnöke (1917–1920), t. tagja (1920-tól). A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1909). A helsinki Finnugor Társaság külső tagja, a Folklore Fellows mo.-i szekciójának elnöke (1911-től). – A Kisfaludy Társaság Magyar Népköltési Gyűjteményének szerkesztője. Az Ethnographia c. folyóirat szerkesztője (1898–1910: Munkácsi Bernáttal, 1911–1917: egyedül).

Főbb művei

F. m.: Adalékok a középkori énekmondók történetéhez. (Bp., 1891)
A székelyek neve és eredete. (Bp., 1897)
A Halotti Beszéd szerzője és kora. (Bp., 1898)
Ki volt Anonymus? (Bp., 1898)
Az avar–székely kapcsolat emlékei. (Bp., 1899)
Regösénekek. Gyűjtötte. (Magyar Népköltési Gyűjtemény. IV. Bp., 1902)
A regösök. (Bp., 1902)
Ursprung der Bustrophedonschrift. (Berlin, 1903)
Telegdi János 1598-ki Rudimentájának hamburgi és marosvásárhelyi kéziratáról. (Bp., 1903)
A magyar honfoglalás mondái. I–II. (Bp., 1904–1905)
Dunántúli gyűjtés. (Magyar Népköltési Gyűjtemény. VIII. Bp., 1906)
Rovás és rovásírás. (Bp., 1907
hasonmás kiad.: 1999
2002)
A hun–székely hagyomány. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1907. ápr. 15.)
A magyar néphagyomány emlékeinek országos gyűjtéséről. (Ethnographia, 1912)
Négy emlékirat a hazai néphagyomány gyűjtése tárgyában. (Bp., 1914)
Északi tanulmányút. (Bp., 1914)
A magyar rovásírás hiteles emlékei. (Bp., 1915
hasonmás kiad.: 2002)
Gesta Hungarorum. A magyar hősmondák öt könyve. (Bp., 1925)
Mosolygó balatoni emlékek. (Bp., 1935).

Irodalom

Irod.: Madarassy László: S. Gy. (Ethnographia, 1934)
Szendrey Ákos: S. Gy. (Ethnographia, 1946)
Diószegi Vilmos: S. Gy. jelentősége a néprajztudományban. (Ethnographia, 1964)
Volly István: S. Gy., a dunántúli regösénekek gyűjtője. (Jelenkor, 1964)
Diószegi Vilmos: S. Gy. Kismonográfia. (Bp., 1972)
Tanulmányok a 125 éve született S. Gy. emlékére. Szerk. Laczkovits Emőke. (Veszprém, 1991).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője