Semsey Andor
Semsey Andor

2022. szeptember 26. Hétfő

Semsey Andor, semsei

nagybirtokos, geológus, mineralógus

Születési adatok

1833. december 22.

Kassa, Abaúj vármegye

Halálozási adatok

1923. augusztus 14.

Budapest


Család

Sz: Semsey Lajos cs. és kir. kamarás, nagybirtokos.

Iskola

A kassai jogakadémián, a magyaróvári gazdasági akadémián és Hohenheimben tanult. Az MTA tagja (t.: 1882. jún. 1.; ig.: 1890. máj. 8.).

Életút

Balmazújvároson, egy eladósodott birtokon kezdett el gazdálkodni, de birtokait bérbe adta és Budapestre költözött (1866). Amikor az apja halála után hitbizománnyá alakított Semsey-birtokok az 1870-es évek elején jövedelmezővé váltak, azok szinte teljes bevételét tudományos és kulturális célokra fordította. A Természettudományi Társulat 1875-től osztotta ki a Semsey-díjat, később pályadíjakkal, kutatási támogatással, felfedező- és gyűjtőutak finanszírozásával segítette többek között Herman Ottó, Szabó József, Cholnoky Jenő, Horusitzky Henrik, Kormos Tivadar, Lóczy Lajos, Schafarzik Ferenc, Szontagh Tamás, Mauritz Béla, Hazay Gyula, Pekár Dezső, br. Eötvös Loránd kutatásait. Adományából épült fel a bp.-i Állatkert madárháza. A Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány-őslénytárának tb. osztályigazgatója (1882). A Természettudományi Társulat tb. tagja (1882-től). A Főrendiház tagja (1901-től). Mecénási tevékenysége elsősorban a föld- és ásványtan támogatásában nyilvánult meg. Híres gyűjtemények (Béranger-, hg. Eszterházy-, Fauser-, Spindler-, Suchard-féle ásványgyűjtemények, 1881–1890 között összesen 17 773 db) vásárlásával fejlesztette a Magyar Nmzeti Múzeum (MNM) ásványtárát. A Földtani Intézet őslénytani gyűjteményét pl. a Coquand-féle őslénytani és a Bieltz Albert-féle malakológiai gyűjtemény megvételével gyarapította. Gr. Festetich Andor földművelési miniszternek 100 000 aranykoronát ajánlott fel egy önálló Földtani Intézet és Múzeum felépítésére, ill. további 100 000 koronát a működési feltételek biztosítására. Nagy adományokat tett a Földrajzi Intézet, az MNM, az MTA, valamint több egyetemi és főiskolai könyvtár fejlesztésére, taneszközök beszerzésére. Az MTA-nak összesen 200 000 koronát adott (1889–1894 között). Kiemelkedő jelentőségű az Eötvös Loránd-féle torziós inga-kísérlet támogatása. Br. Eötvös Loránddal kötött barátsága nyomán támogatta az 1895-ben alapított Eötvös József Collegiumot.

Emlékezet

Munkássága elismeréseként Krenner József egy Felső-Bányán talált új ásványt semseytnek nevezett el (1881), később az andorit ásványnak is névadója lett. Róla nevezték el a balmazújvárosi Semsey Andor Múzeumot (1998-ban). A Magyar Természettudományi Múzeum a 2007/08-as évet Semsey Andor-emlékévnek nyilvánította.

Elismerés

A kolozsvári tudományegyetem (1895), a bp.-i tudományegyetem t. doktora (1896). A Szent István-rend középkeresztje (1896), a Magyar Természettudományi Társulat Szily Kálmán-emlékérme (1909).

Főbb művei

F. m.: Szilágy-Somlyói harmadkori kövületek. (Földtani Közlöny, 1877)
A magyar nemzeti múzeum meteoritgyűjteménye. Rendszeresen összeáll. (Bp., 1886)
Az én programom. (Magyar Szalon, 1888)
A magyar nemzeti múzeum átalakítása. (Budapesti Szemle, 1891)
A földtani intézet. (Egyetértés, 1895. okt. 29.)
A földtani intézet új múzeuma. (Egyetértés, 1895. nov. 7.).

Irodalom

Irod.: Ilosvay Lajos: S. A. t. tag emlékezete. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XIX. köt. 2. sz. Bp., 1925)
Allodiatoris Irma: Emlékezzünk S. A.-ra, a magyar tudományok nagy mecénására. (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv 1974. Bp., 1975)
Embey-Isztin Antal: Megemlékezés S. A.-ról születésének 150. és halálának 60. évfordulóján. (Földtani Közlöny, 1984)
Pozsonyi József: A kortársak és az utókor S. A.-ról és a Semseyekről. (Természet Világa–Természettudományi Közlöny, 1998, II. különszám)
S. A.-emlékkötet. Szerk. Hála József, Papp Gábor, Pozsonyi József. (Debrecen, 2008)
S. A.-emlékszám. (Magyar Tudomány, 2009).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője