Sina Simon
Sina Simon

2022. augusztus 12. Péntek

Sina Simon, 1818-tól hodosi és kizdiai, 1822-től br.

nagybirtokos, bankár

Születési adatok

1810. augusztus 13.

Bécs

Halálozási adatok

1876. április 15.

Bécs


Család

Sz: Görög származású család. Apja: Sina György (1782–1856) bankár, nagybirtokos, Derra Katalin.

Iskola

Az MTA tagja (ig.: 1858. dec. 19.).

Életút

Nyolc éven át görög követ volt Bécsben, Berlinben és Münchenben. Az osztrák parlament felsőháza (= Herrenhaus) tagja. Apja a magyarországi kereskedelem egyik előmozdítója, a Bécs–Győr vasútvonal megépíttetője volt, aki szolgálataiért I. Ferenc császártól hodosi és kizdiai előnévvel nemesi rangot (1818), majd bárói címet kapott (1822). Fia, Sina Simon, a 80 milliós atyai örökség révén korának egyik leggazdagabb embere lett. Vagyonából bőkezűen adakozott gazdasági, kulturális és emberbaráti célokra. Fedezte a Köztelek székháza és bérháza (1847), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) épülete, az Éremtár és a múzeum más irodáinak berendezése, továbbá a pest-lipótvárosi Bazilika építésének költségeit (1851–1867). Jelentős összegekkel járult hozzá továbbá a Magyar Földhitelintézet felállításához, a vasút és a gőzhajózás fejlesztéséhez, a Nemzeti Színház és a Nemzeti Zenede felépítéséhez, támogatta a Vakok Intézetét, kórházakat, árvaházakat alapított. Legnagyobb összeggel a Magyar Tudós Társaság palotájának építését támogatta (1858-ban 174 000 koronát adott a székház elkészülésére).

Emlékezet

A hagyomány szerint apjáról mintázta Jókai Mór Az arany ember c. regénye főszereplőjét, Tímár Mihályt. Apja anyjának építette a pest-lipótvárosi Derra-házat (ma: Budapest, V. kerület József Attila utca–Október 6. utca sarok).

Elismerés

Buda, Arad és Szeged díszpolgára.

Irodalom

Irod.: Tóth Lőrinc: Br. S. S. (Bp., 1884)
Galgóczy Károly: Br. S. S. (OMGE Emlékkönyv. IV. Bp., 1884)
Basics Beatrix: S. S. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Kerényi B. Eszter: A magyar kultúra görög mecénása. Br. S. S. szerepvállalása a művészetek, a tudományos élet támogatásában. (Budapesti Negyed, 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője