Skrabski Árpád
Skrabski Árpád

2022. szeptember 25. Vasárnap

Skrabski Árpád

villamosmérnök, szociológus, demográfus

Születési adatok

1939. november 16.

Budapest

Halálozási adatok

2009. december 27.

Budapest

Temetési adatok

2010. január 7.

Budapest

Vízivárosi Szent Anna-plébánia


Család

Sz: Skrabski Árpád (1909–1972) gépészmérnök, a Weisz Manfréd Repülőgépgyár mérnöke, Lántzky Aranka (1902–1989). Testvére: Máté Zsoltné Skrabski Gyöngyi. F: 1965-től Kopp Mária (1942–2012) orvos, pszichológus. Két leánya: Skrabski Luca (1974. jan. 19.) és Skrabski Fruzsina (1975. nov. 21.).

Iskola

A BME Villamosmérnöki Kar Műszer- és Méréstechnika Szakán végzett (1963), a Honeywell cégnél számítástechnikai tanfolyamot végzett (az NSZK-ban és Angliában, 1969–1970-ben), a szociológiai tudomány kandidátusa (1993).

Életút

A Műszeripari Kutatóintézet tud. munkatársa (1963–1967), a Belkereskedelmi Minisztérium Számítóközpontja (KERINFORG, 1971–1974), a Közlekedéstudományi Intézet (KÖTUKI) tud. osztályvezetője (1974–1981), a jogutód KTI, ill. a TRANSINNOV tud. főmunkatársa (1982–1988). A Px Informatikai és Humán Kockázatokat Kezelő Kft. ügyvezető igazgatója (1989–1992), az Emberi Kockázatok Intézete Kft. ügyvezető igazgatója (1992-től). Tudományos pályafutásának kezdetén döntés-előkészítő és információs rendszerek vizsgálatával foglalkozott. A Műszeripari Kutatóintézet munkatársaként részt vett egy adatnaplózó és zavarjelző készülék fejlesztésében, majd autópálya információs rendszerek technikai problémáit és továbbfejlesztési lehetőségeit tanulmányozta (e kutatás egyik alkalmazásaként mint ENSZ-szakértő az Észak-Déli Transzeurópai Autópálya információs rendszerének kialakításán működött). Az 1970-es évektől részt vett a magyar lakosság szociális és egészségi állapotával kapcsolatos orvosi kutatásokban, majd országos felmérést szervezett a lakosság kielégítetlen szükségleteinek, szociális és egészségi állapotának felmérésére (1983-ban és 1988-ban) és a társadalombiztosítási rendszer átszervezését megalapozó elemzéseket végzett (1985). Tapasztalatai alapján, az általa létrehozott Emberi Kockázatok Intézete a kölcsönös segélyegyleti mozgalom magyarországi feltámasztásán, adaptációján dolgozott, előkészítette az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak törvényi szabályozását.

Emlékezet

Budapesten (Kútvölgy, XII. kerület Béla király út 19.) élt és tevékenykedett, a zugligeti Szent Család-templomban nyugszik. Kopp Mária és Skrabski Árpád emlékére az Emberi Erőforrások Minisztériuma KoppSkrabski-díjat alapított (az ifjúsági egészségnevelésben kimagasló szerepet játszó pedagógusnak, 2012-ben; először átadták: 2013. ápr. 3-án).

Elismertség

A Pszichofiziológiai és Egészséglélektani Társaság, a Magyar Közgazdaság-tudományi Társaság Humán Erőforrások Szakosztálya tagja (1990-től).

Elismerés

Polgári Magyarországért Díj (2008), Stephanus Díj (posztumusz, 2010), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 2010), Budapest díszpolgára (posztumusz, 2011).

Főbb művei

F. m.: Gépi adatfeldolgozás alkalmazása az epidemiológiai kutatásban. Kopp Máriával, Tímár Miklóssal. (Információ Elektronika, 1970)
Prognosztikai módszerek alkalmazása a belkereskedelemben. Nagy Endrével. (Információ Elektronika, 1973)
Tapasztalatok a közúti közlekedés vezetési információs rendszerének kialakításában. Többekkel. (Közlekedéstudományi Szemle, 1978)
A dysthymiás és hystériás neurózis, valamint a pszichopáthiás magatartás Eysenck–Gray-féle elméletének játékelméleti modellje. Prékopa Andrással, Kopp Máriával. (Ideggyógyászati Szemle, 1978)
A közúti közlekedés vezetési információs rendszerének szerepe a kutatásban és a döntés-előkészítésben. (Közlekedéstudományi Szemle, 1981)
A közlekedésfejlesztési információs rendszer az ágazati kutatás-fejlesztési célprogram szolgálatában. (Közlekedési Közlöny, 1985)
A társadalombiztosítás kármegelőzési tevékenységét kiszolgáló információs rendszer fejlesztési előfeltételeinek felmérése, előkészítése. 23 táblával. (Bp., 1985)
A neurózis szempontjából különösen veszélyeztetett társadalmi csoportok. Kopp Máriával. (Tanulmányok a társadalmi beilleszkedési zavarokról. Szerk. Münnich Iván. Bp., 1988)
Hans Selye és Franz Alexander öröksége. Kopp Máriával. (Psychiatria Hungarica, 1989)
Munkaképesség-csökkenés, pszichológiai és szociális háttértényezők. I–II. köt. Kopp Máriával. (Bp., 1989)
Mit kér a nép? Kielégítetlen szükségletek 1988-ban a magyar lakosságban. I–II. köt. (Bp., 1989)
Összehasonlító mentálhigiénés vizsgálatokhoz ajánlott módszertan. Kopp Máriával. Az egészségügy finanszírozásának területi önkormányzata. (Végeken, 1990)
Szorongó betegek pszichofiziológiai jellemzőik alapján azonosítható alcsoportjai, vegetatív és figyelmi jellemzők. Többekkel. (Pszichológia, 1991)
A munkaképesség-csökkenés pszichés és szociális háttértényezői a magyar lakosságban, reprezentatív felvétel alapján. Kand. értek. (Bp., 1991)
Magyar lelkiállapot. Kopp Máriával. (A Végeken Alapítvány kiadványa. Bp., 1992
A hét szabad művészet könyvtára. 2. jav. kiad. 1995)
Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár. Amit tudni kell. Többekkel. (Bp., 1994)
Az alkalmazkodás zavaraival összefüggő pszichés tünetek, megbetegedések Magyarországon. Kopp Máriával. (Végeken, 1994)
Alkalmazott magatartástudomány. A megbirkózás egyéni és társadalmi stratégiái. Kopp Máriával. (A hét szabad művészet könyvtára. Bp., 1995
angolul: Behavioural Sciences Applied to a Changing Society. 1996)
Decentralizált egészségügyi finanszírozás szükségletkommunikációs rendszere. 1–2. Gaál P.-vel, Kopp Máriával. (Végeken, 1996)
A szociális kohézió jelentősége a magyarországi morbiditás és mortalitás alakulásában. 12 táblával. Kopp Máriával, Szedmák Sándorral. (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások az MTA-n Életminőség. Bp., 1997)
Országos reprezentatív morbiditási felmérés eredményei és a morbiditási mutatók legfontosabb háttértényezői. Kopp Máriával, Szedmák Sándorral. (Végeken, 1997)
Possible Role of Sweating in Psychophysiology of Panic Attacks. Többekkel. (International Journal of Psychophysiology, 1998)
Pszichoszociális tényezők és egészségi állapot. Kopp Máriával. (Demográfia, 2000)
Lakóhely és egészségi állapot. 1–2. Kopp Máriával, Székely Andrással. (Pszichoszomatika, 2000)
A házasság és a család válságának újraértelmezése a mai magyar társadalomban. Kopp Máriával. (Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2001)
Együttműködő vállalkozói magatartás az egészségügyben. (Magyar Szemle, 2001)
A magyarság társadalmi és erkölcsi tőkéje. Kopp Máriával. (Valóság, 2002)
Társadalmi tőke és egészségi állapot az átalakuló társadalomban. (A hét szabad művészet könyvtára. Bp., 2003)
Vallásosság és lelki egészség. Kopp Máriával. (Távlatok, 2003)
A társadalmi tőke és a középkorú halálozás összefüggései. A gyermekvállalás pszichológiai és szociális háttértényezői a magyar népesség körében. Kopp Máriával. (Demográfia, 2003)
A művi abortuszok alakulásának pszichoszociális háttértényezői országos reprezentatív minta alapján. Többekkel. (Lege Artis Medicinae, 2004)
Miért fontos a nem? Vagy miért nem? Az illegális szerfogyasztásban felmerülő különbségek elemzése egy országos reprezentatív felmérés kapcsán. Többekkel. (Addiktológia, 2004)
A magatartásorvoslás szerepe a közép-kelet-európai halálozási és egészségi krízis kutatásában és megelőzésében. A koherencia mint a lelki és testi egészség alapvető meghatározója. Többekkel. Vallásosság és egészség az átalakuló társadalomban. Kopp Máriával, Székely Andrással. (Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2004)
Psychosocial Determinants of Premature Cardiovascular Mortality Differences within Hungary. Többekkel. (Journal of Epidemiology and Community Health, 2006)
Egyetemisták és főiskolások egészségmagatartása, rizikótudata és hiedelmei a szívbetegséggel kapcsolatban. Többekkel. (Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2006)
Munkahelyi stressztényezők kapcsolata a fájdalmas menstruációval. Többekkel. (Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2007)
A magyar népesség életkilátásai. Kopp Máriával. (Magyar Tudomány, 2007)
A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban. Kopp Máriával. (A Váci egyházmegye kiadványa. Vác, 2007
2. kiad. 2010 és 2011)
Miért alapvető politikai fogalom a társadalom boldogságérzete? Kopp Máriával. (Valóság, 2008)
Egészségügyi dolgozók munkaügyi stresszállapota és társas támogatottsága. Többekkel. (Nővér, 2008)
A társadalmi tőke népegészségügyi jelentősége az Európai Szövetség a Depresszió ellen program hazai tanulságai. Többekkel. (Magyar Epidemiológia, 2008)
A bizalom, mint a társadalmi tőke központi jellemzője. Kopp Máriával. (Vigilia, 2008)
Hogyan teremthető politikai közösség egy individualista társadalomban? Kopp Máriával. (Századvég, 2008)
Öngyilkossági magatartás, az öngyilkossággal kapcsolatos lakossági ismeretek és attitűdök a Hungarostudy felmérések tükrében. Többekkel. (Népegészségügy, 2009)
Miért halnak meg idő előtt a magyar férfiak? Kopp Máriával. (Neuropsychopharmacologia Hungarica, 2009)
Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon. Kopp Máriával. (Szerepváltozások. Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről. Szerk. Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné. Bp., 2009).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István és Viczián János. (Szekszárd, 1994)
Katolikus világiak a magyar közéletben. Szerk. Huszthy Ádám. (Bp., 2000)
Ki kicsoda a magyar gazdasági életben? A szerkesztőbizottság elnöke Kupa Mihály. (Bp., 2001)
Nemzet, család, történelem. S. Á.-dal beszélget Kozma László. (Magyarnak lenni. 58. Bp., 2009)
Fáy Zoltán: In memoriam S. Á. (Magyar Nemzet, 2010. jan. 19.)
Skrabski Fruzsina: In memoriam S. Á. (Folia Selecta, 2010).

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője