Stiller Jolán
Stiller Jolán

2024. február 23. Péntek

Stiller Jolán, R.

hidrobiológus, zoológus, muzeológus

Névváltozatok

Rüdiger Kornélné 

Születési adatok

1898. március 26.

Borosjenő, Arad vármegye

Halálozási adatok

1993. július 18.

Budapest


Család

Régi temesvári német polgári családból származott.

Nagyszülei: Stiller Ferenc (Stiller, Franz, †1902. jún. 15. Temesvár. Temetés: 1902. jún. 17. Temesvár, Belvárosi Temető), Rieger Ludmilla (†1910. máj. 27. Temesvár. Temetés: 1910. máj. 29. Temesvár, Belvárosi Temető); Müller Károly, Wetschl Karolina.

Nagyszülei életnagyságú képét megfestette Csillagi Lajos ismert temesvári portré- és zsánerfestő (az 1870-es években).

Szülei: Stiller Győző (= Stiller Viktor, 1860. Temesvár–1948. febr. 23. Bp. Temetés: 1948. febr. 26. Farkasrét) MÁV-főfelügyelő, entomológus, a Magyar Rovartani Társaság t. tagja, Ferenczy Mária. Nevelőanyja: Müller Laura (†1944. okt. 8. Bp.).

Stiller Győző híres bogárgyűjtő volt. Hagyatékát a Magyar Természettudományi Múzeum Állattára őrzi, közte van az a híres cincérfaj, a fűz-légycincér (Molorchus schmidti) egy példánya is, amelyet 1934-ben Stiller Győző a világon először írt le.

Férje: 1947–1975. nov. 7.: dr. Rüdiger Kornél (1894. aug. 4. Törökkanizsa, Torontál vm.–1975. nov. 7. Bp. Temetés: 1975. nov. 26. Farkasrét) jogász, ítélőtáblai bíró, Rüdiger János (1861. aug. 3. Temesvár) Duna-gőzhajózási tisztviselő és Mathias Vilma fia.

Rüdiger Kornél első felesége: Rényi Valéria Mária (1895. szept. 21. Bp.), Rényi Károly (= Richter Károly, 1866. okt. 29. Bán, Trencsén vm.–1924. dec. 21. Bp. Temetés: 1924. dec. 23. Kerepesi út) könyvkiadó, a Magyarországi Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete budapesti könyvkereskedői szakosztályának elnöke és Prokop Anna (1871. szept. 20. Pusztavám, Fejér vm.–1954. febr. 17. Bp.) leánya.

Rüdiger Kornél leánya: Ecsedy Andorné Rüdiger Edit (1928. szept. 8. Bp.).

Iskola

Középiskoláit Zágrábban végezte, majd elvégezte a Kereskedelmi Akadémia abituriens tanfolyamát. Kitűnő nyelvtudása és képesítése révén mint idegennyelvi levelező és mérlegképes könyvelő kezdett el dolgozni, majd 1927-ben elkezdte tanulmányait a szegedi egyetemen.

A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen természetrajz szakos középiskolai tanári okl. (1932) és bölcsészdoktori okl. (1933), a protisztológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1946). A biológiai tudományok kandidátusa (1954), doktora (életművéért, 1989).

Életút

A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Általános Állattani és Összehasonlító Anatómiai Intézete fizetés nélküli gyakornoka (1927–1931), kinevezett segédkutatója (1931–1933). Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) segédkutatója (1933–1936), ismét Szegeden fizetés nélküli tanársegéd (1936–1940). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Általános Állattani és Összehasonlító Anatómiai Intézete tanársegéde (1940–1941).

A Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára (1942–1945) segédőre, az Állattár őre, gyűjteménykezelője (1945–1962), nyugdíjas tud. munkatársa (1963-tól). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1946–1949).

A községi és tiszti orvosi tanfolyamokon a parazitológia előadója (1939–1944).

Németországban hosszabb hidrobiológiai tanulmányúton járt (1937), majd két hónapot a spliti Ócanográfiai Intézetben töltött (1938).

Protisztológiával (az eukarióta egysejtűekkel foglalkozó tudomány), protozoológiával, humánparazitológiával, elsősorban a magyar szikes vizek protozoa faunájával foglalkozott. Gelei József (1885–1962), a szegedi egyetem zoológiaprofesszora érdeklődését a hidrobiológia és a hidrozoológia területére irányította, jóllehet figyelme ekkor még megoszlott az állattan és a vízminőség-kutatás között. Tudományos pályafutásának kezdetén ugyanis az Országos Közegészségügyi Intézetben (OKI) megszervezte az ivóvíz-biológiai laboratóriumi és helyszíni vizsgálatokat. A magyar viszonyokra kidolgozta az ivóvizek közfogyasztásra való használhatóságának elbírálására vonatkozó szabványokat (1934). A Növénytárban érdeklődése az egysejtű szervezetek felé fordult, a briológiában (a botanikának a mohákkal foglalkozó ága) szerzett jártasságot. Az Állattárba kerülése után néhány évvel megbízták az alacsonyabb rendű gerinctelenek a Protozoa és Crustacea Gyűjtemény (Állati egysejtűek és Rákok Gyűjteménye) vezetésével.

Protisztológiai kutatásai során először a Balaton Peritricha (Szájkoszorús csillósok) faunáját vizsgálta (1948), majd részt vett a Bátorligeti láp Protozoa faunájának tanulmányozásában (1948–1951) valamint megszervezte e terület hidrobiológiai és limnológiai értékelését. Az 1950-es években bekapcsolódott a tihanyi Biológiai Kutató Intézet Balaton-kutatásába, amely a Balatonba folyó vizek hidrozoológiai feltárását végezte. Tudományos tevékenysége során leírt 3 genuszt, 124 fajt és változatot a Peritricha és Hypotrichida (Járólábacskás csillósok) csoportokból és tisztázta több Peritricha faj rendszertani hovatartozását. Részt vett a Fauna Hungariae megírásában, ő a Peritricha és Hypotrichida taxonómiai határozókönyvek szerzője. A Magyar Természettudományi Múzeum Protozoa és Crustacea Gyűjteménye 1956-ban egy gyújtóbomba okozta tűzben megsemmisült. Stiller Jolánt ismét megbízták az általa már korábban megszervezett gyűjtemény helyreállításával, ezért 1957 őszén két hónapot töltött a Fekete-tenger román és bolgár partvidékén és a Duna deltáján. Az Agigea-Constanta Múzeum és a bukaresti Grigore Antipa Természettudományi Múzeum segítségével sikerült a szinte teljesen megsemmisült Protozoa és Crustacea Gyűjteményt kibővítve újra felállítani. A közel nyolcvanezer állatpéldány hazaszállításáért és katalogizálásért Stiller Jolán volt a felelős.

Emlékezet

Az elismerés és a tisztelet régi megnyilvánulása az a szokás, hogy egy tudós kutató nevéről újonnan felfedezett élőlényeket neveznek el. Tanítványai és tisztelői Gelei Józsefről számos állatspeciest neveztek el. Stiller Jolán az általa felfedezett új Peritrichus-genusnak a Geleiella nevet adta. Alfred Kahl német protozoológus, hamburgi protisztológus viszont Stiller Jolánról nevezte el az Epistilis stilleri nevű Peritrichát…

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1962).

Főbb művei

F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: Bátorliget limnológiai viszonyai. (Bátorliget élővilága. Szerk. Székessy Vilmos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1953)
Környezethatások által kiváltott módosulatok a Peritricha csillósokon. Kand. értek. (Bp., 1953)
Magyarország
állatvilága. – Fauna Hungariae. I. köt. 1. füz. Protozoa. – Állati egysejtűek. Általános bevezetés. 21 ábrával. Az ábrákat Sz. Lakatos Mária rajzolta. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1960)
Egysejtűek. –
Szivacsok, csalánozók és mohaállatok. (Állatok gyűjtése. Szerk. Kaszab Zoltán. Soós Árpád, Móczár László. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1962)
Magyarország állatvilága. – Fauna Hungariae. I. köt. 11. füz. Peritricha. – Szájkoszorús csillósok. 148 ábrával. Az ábrákat a szerző készítette. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1971)
Magyarország állatvilága. – Fauna Hungariae. I. köt. 10. füz. Hypotrichida. –
Járólábacskás csillósok. 123 ábrával. Az ábrákat Őry Erzsébet készítette. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1974).

F. m.: tanulmányai: Die verwandschaftlichen Beziehungen der Säugetierordnungen mit besonderer Berücksichtigung der näheren Verwandten der Anthropoiden. Mátyás Jenővel. (Archivo Zoologico Italiano, 1931)
Tihany és környékének peritrichus Infusoriumai. – Die peritrichen Infusorien von Tihany und Umgebung. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, 1931)
Über Kolonienbildung bei Rhabdostyla ovum Kent. (Acta Biologica Szegediensis, 1931. 1.)
A Tihany környéki Peritrichák különös tekintettel az ökológiai viszonyokra. (Állattani Közlemények, 1932. 1-2.)
Dimorphismus und Conjugation bei Epistylis ovum [Rhabdostyla ovum] Kent. (Acta Biologica Szegediensis, 1932. 2.)
Drei neuen Peritrichen-Arten aus dem Balaton-See. – Peritrichen der Gewässer des Berges Lázhegy in Ungarn. (Acta Biologica Szegediensis, 1935. 3.)
Beitrag zur Kenntnis der Peritrichenfauna des Grossen Plöner-Sees in Holstein. (Archiv für Hydrobiologie, 1936)
Újabb
adatok a tihanyi Belső-tó Peritrichus faunájához. – Neuere Beiträge zur Kenntnis der Peritrichenfauna des Teiches Belső-tó bei Tihany. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, 1938)
A
helgolandi Peritricha-fauna. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939. 2.)
Eine neue Gattung der Ordnung Peritricha. Geleiella vagans gen. sp. n. (Acta Biologica. Pars Zoologica, 1939. 1-4.)
A
holsteini Nagy Plöni-tó Peritrichus faunája. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1940. 1.)
A Balaton epizoikus Peritrichusai 1. – Epizoische Peritrichen aus dem Balaton 1. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, 1941)
Az
Epistylis nympharum [Protozoa, Ciliata] érdekes termőhelye. – Ein interessarter Fundort von Epistylis nympharum Roux [Protozoa, Ciliata]. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Historici, 1942)
Beitrag zur Kenntnis der Peritrichenfauna
der Schwefelthermen von Split. – Beitrag zur Kenntnis der Peritrichenfauna der Adria bei Split [Spalato]. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Historici, 1946)
A Balaton epizoikus Peritrichusai 2. – Epizoische Peritrichen aus dem
Balaton 2. (Annales Instituti Biologiae Pervestigandae Hungarici – A Magyar Biológiai Intézet Évkönyve, 1950)
A Balatonba ömlő vizek fiziográfiai és biológiai vizsgálata. 1. A Pécsely-patak. Entz Bélával, Kol Erzsébettel, Sebestyén Olgával. (Annales Instituti Biologici Tihany Hungaricae Academiae Scientiarum – Az MTA Tihanyi
Biológiai Kutató Intézetének Évkönyve, 1953)
A Pécsely-patak protozoonjai. – Die Protozoendes Pécsely-Baches in Ungarn. (Annales Historico-Naturales Musei
Nationalis Historici, 1953)
Környezeti hatások által kiváltott módosulatok
epizoikus Peritrichákon. – A Vorticella microstoma Ehrenberg [Peritricha, Ciliata] mint az ökológiailag különböző vizek bioindikátora. (Állattani Közlemények, 1954. 3-4.)
Die limnologischen Verhaltnisse des Naturschutzgeibeites von Bátorliget in Ungarn nebst Beschreibung einiger neuen Peritrichen Arten [Ciliata, Peritricha]. (Archiv für Hydrobiologie, 1960)
Az
ásott kutak biológiai vizsgálata. (Állattani Közlemények, 1961. 1-4.)
Die biologische Bedeutung der Schutzhüllenbildung bei peritrichen Ciliaten
und ihre Rolle als Bioindikator bei der Beurteilung des Wassers. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Historici, 1962)
Peritriche Ciliaten ökologisch verschiedene Biotope  von Rovinj und Umgebung. (Acta Zoologica, 1968. 1-2.)
Ergänzungen der von Fauré-Fremiet vorgenommenen Neuordnung der Hypotrichen Ciliaten. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Historici, 1974)
Die Familie Strongylidiidae Fauré-Fremiet, 1961 [Ciliata: Hypotrichida] und Revision der Gattung Hypotrichidum Ilowaisky, 1921. (Acta Zoologica, 1975. 1-2.).

F. m.: népszerű írásai: Kútvíz okota tífuszjárvány érdekes esete. Horváth Dezsővel és Petrilla Aladárral. (Népegészségügy, 1935)
Az ember egysejtű ellenségei. (Természettudományi Közlöny, 1957. 5.)
Egy vízcsepp titokzatos élete. (Élet és Tudomány, 1958. 1.)
Ausztrália őshonos állatvilága. (Élet és Tudomány, 1960. 27.)
A halastó életközössége. (Élet és Tudomány, 1960. 32.)
Falusi kutak biológiai vizsgálata. (Természettudományi Közlöny, 1962. 5.)
A környezet átalakító hatása a szájkoszorús csillóknál. (Természettudományi Közlöny, 1962. 12.)
Az igazgyöngy. (Az Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1967). 

Irodalom

Irod. és források: Vármegyei szociográfiák I. köt. Csongrád vármegye. Sajtó alá rend. Csivári Antal. Főmunkatársak: Kertész János, Lugosi Döme, Zalotay Elemér. [Stiller Győzőről.] (Bp., 1938)
Csalló Jenő: A csigacápától a cápáig. Nyolcvanezer állatpéldány a romániai gyűjtőút zsákmánya. [Beszélgetés Rüdigerné Stiller Jolánnal a Természettudományi Múzeum romániai gyűjtőútjáról.] (Magyar Nemzet, 1958. jún. 25.)
Elhunyt Rüdiger Kornél ny. ítélőtáblai bíró. (Magyar Nemzet, 1975. nov. 16.)
T. L.: Bogarak, környezetvédelem és a múzeum. [Stiller Viktor bogárgyűjteményéről.] (Délmagyarország, 1977. okt. 29.)
Elhunyt dr. Stiller Jolán, dr. Rüdiger Kornél ítélőtáblai bíró özvegye. [Temetés utáni hír.] (Magyar Nemzet, 1993. aug. 11.)
Forró László–Horváth Csaba: In memoriam Jolán R. Stiller. (Miscellanea Zoologica Hungarica, 1994. 9.)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Magyar múzeumi arcképcsarnok. Szerk. Bodó Sándor és Viga Gyula. (Bp., 2002).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/578184 (Stiller, Franz gyászjelentése, 1902)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/578203 (Stiller Ferencné Rieger Ludmilla gyászjelentése, 1910)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6SPS-6D6?i=26&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQLLH-18ZL (Rüdiger Kornél és Rényi Valéria Mária házassági anyakönyve, 1926)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DR17-5FW?i=88&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6CT4-T5GB (Stiller Győzőné Müller Laura halotti anyakönyve, 1944)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/578185 (Stiller Győző gyászjelentése, 1948)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6GKW-RZD?i=12&wc=9279-PTP%3A40678301%2C51334101%2C1077268901&cc=1452460 (Stiller Győző halotti anyakönyve, 1948)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/523123 (Dr. Rüdiger Kornél gyászjelentése, 1975)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G94V-W98X?i=112&wc=92QZ-RMQ%3A40678301%2C51334101%2C41261801&cc=1452460 (Dr. Rüdiger Kornél halotti anyakönyve, 1975)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője