Stoll Béla
Stoll Béla

2020. október 20. Kedd

Stoll Béla

irodalomtörténész, szerkesztő, könyvtáros

Születési adatok

1928. február 15.

Ecser, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

2011. november 3.

Budapest

Temetési adatok

2011. november 11.

Budapest

Farkasrét


Család

Családja tíz éves korában Budapestre költözött (1938). Sz: Stoll János könyvelő, Vasváry Erzsébet. Testvére: Stoll János (1942–1988). F. 1. 1956–1975: Gerszi Teréz művészettörténész. Elvált. 2. 1976-tól Kovács Ilona. Fia: Stoll Péter (1979–).

Iskola

A budapesti Werbőczy István Gimnáziumban éretts. (1946), az ELTE BTK-n magyar–olasz szakon tanult, magyar szakos középiskolai tanári–könyvtáros okl. szerzett (1951), az irodalomtudomány kandidátusa (1986), doktora (1995).

Életút

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Régi és Ritka Nyomtatványok Tára könyvtárosa (1950–1952), a keszthelyi Helikon Könyvtár vezetője (1952–1953). Az Irodalomtudományi Dokumentációs Csoport tud. munkatársa (1953–1956), az MTA Irodalomtörténeti (= Irodalomtudományi) Intézete tud. munkatársa (1956–1986), tud. főmunkatársa (1986–1992). Szövegkritikával, régi magyar irodalommal, valamint József Attila (1905–1937) munkásságának textológiai kérdéseivel foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén, a keszthelyi Balaton Múzeumban megtalálta Balassi Bálint (1554–1594) egyetlen fennmaradt, sajátkezű verskéziratát (1952). Ez a szerencsés véletlen érdeklődését a régi magyar irodalom felé fordította: nevéhez fűződik a Régi Magyar Költők Tára kiadása, szöveggondozása (1959–1992). Közölte – többek között – a szendrői hegedős-éneket (1953), egy népballadát, amely a legkorábbi erdélyi népballada-feljegyzés (1962). Az általa szerkesztett A magyar kéziratos könyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1963) c. monumentális munkája három évszázad kéziratos verses- és daloskönyveit, ill. verseket és dalokat tartalmazó kódexeket és graduálékat dolgozott fel, külön felsorolva az egy- és kétleveles verskéziratokat, valamint a kötéstáblára és előzéklevelekre írt verseket is. Elsőként és a legmagasabb szinten vállalkozott a textológia elméletének és módszertanának rendszerező összefoglalására: a magyar nyelvű szövegek kritikai kiadásának tudományos gyakorlata elsősorban az ő tevékenységének hatására vált kidolgozottabbá. A régi magyar költészetnek, ill. a népköltészetnek József Attila költészetére való hatása figyelmét a József Attila-életmű szövegkritikai problémái felé vonzotta. Elvállalta a költő összes verseinek (1984), továbbá a Szabad ötletek jegyzékének új kritikai kiadását is (1990). Munkásságának alapvető eredménye, hogy elsőként közölte József Attila utolsó versét, továbbá az általa gondozott József Attila kritikai kiadás több, addig kötetben még meg nem jelent versét is közzé tette.

Emlékezet

Nyolcvanadik születésnapjára tanítványai tanulmánykötettel köszöntötték (2008). Budapesten élt és alkotott, a Farkasréti Temetőben, testvérével közös urnasírban nyugszik.

Elismertség

Az MTA Textológiai Bizottsága és az MTA Helyesírási Bizottsága tagja.

Elismerés

Toldy Ferenc-emlékérem, Akadémiai Díj (1973).

Főbb művei

F. m.: Heltai Gáspár könyve a pazarlás ellen. (Irodalomtörténet, 1951)
Balassi Bálint ismeretlen versrészletei. (Magyar Nyelv, 1952)
Felvinczi György versei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954)
Szendrői hegedős-ének. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1953)
Világi énekek és versek. (Magyar Könyvszemle, 1955)
A Kelecsényi-énekeskönyv. (Magyar Könyvszemle, 1956)
Közösségi költészet – népköltészet. Megjegyzések a XVIII. századi kéziratos szerelmi lírához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958)
Sztárai Mihály ismeretlen bibliai históriája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1959)
A Pajkos ének és a népköltészet. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
Két népballada-változat 1782-ből és 1809-ből. (Néprajzi Közlemények, 1962)
Stampe popolare veneziane del sec. XVI. nella Biblioteca Nazionale Széchényi di Budapest. (Ateneo Veneteo. Venezia, 1969)
A Müncheni Kódex 1466-ból. – Szenci Molnár Albert ismeretlen levele. Dán Róberttel. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
Szövegjavítások Balassi verseihez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974)
A Medvetánc kötetterve. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1977)
Szenci Molnár Albert ismeretlen levele és latin elégiája. (Szenci Molnár Albert és a magyar késő reneszánsz. Szeged, 1978)
A Medvetánc előzménye. (Magyar Könyvszemle, 1978)
Az új József Attila kritikai kiadás műhelyéből. (Kortárs, 1979)
A Medvetánc előzménye. (Magyar Könyvszemle, 1981)
Újabb adatok az Árgirus-széphistóriához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982)
Szövegkritikai problémák a magyar irodalomban. Kand. értek. (Bp., 1984
megjelent: Bp., 1987)
Balassi Bálintnak és Rimai Jánosnak istenes-énekei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1986)
Gyarmati Balassi Bálint énekei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987)
Kriza kántuálisa. (Magyar Könyvszemle, 1988)
Egy ismeretlen kolozsvári nyomtatvány 1601-ből. (Magyar Könyvszemle, 1989)
József Attila olvasmányaihoz. (Magyar Könyvszemle, 1990)
József Attila 1922-i verseinek új időrendje. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1990)
Babits-hatások József Attilánál. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1993)
József Attila-textológia. Tudományos tevékenység tézisszerű összefoglalása. Doktori értek. (Bp., 1994)
Szövegkritikai problémák a magyar irodalomban. (Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába. Szerk. Hargittay Emil, Kecskeméti Gábor, Péter László. Bp., 1996)
József Attila utolsó verse. (Irodalomismeret, 2000)
Önéletrajz. 1944. októbertől 1945. márciusig. (Irodalomismeret, 2003)
József Attila és a Mondolat. (Magyar Könyvszemle, 2003)
Textológiai ez-az. (Irodalomismeret, 2004)
József Attila. (Irodalomismeret, 2007)
szerk.: Heltai Gáspár: A részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról való Dialógus. Hasonmás kiad. (Bp., 1952)
Magyar széphistóriák. Sajtó alá rend. Ill. korabeli fametszetek alapján Tomaska Irén. (Magyar Könyvtár. Bp., 1955
Színes fametszetekkel illusztrált 2. kiad. 1965)
Virágénekek és mulatónóták. XVII–XVIII. század. Sajtó alá rend. (Magyar Könyvtár. Bp., 1956)
A magyar kéziratos könyvek és versgyűjtemények bibliográfiája. 1565–1840. Összeáll. (Bp., 1963
2. jav. és bőv. kiad. 2002)
Balassi Bálint összes versei, szép magyar comoediája és levelezése. Sajtó alá rend. S. B. Az utószót Eckhardt Sándor írta. (Bp., 1968
3. jav. kiad. 1974
bibliofil számozott kiadásban is: 1974)
A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig. Összeáll. Varga Imrével, V. Kovács Sándorral. (A magyar irodalomtörténet bibliográfiája. 1. Bp., 1972)
József Attila minden verse és versfordítása. (Bp., 1980 és 1983
2. kiad. 1987)
József Attila összes versei. Kritikai kiadás. I–II. köt. (Bp., 1984
I–III. köt. 2. jav. és bőv. kiad. 2005)
Pajkos énekek. Vál., a szöveget gondozta. (Magyar Ritkaságok. Bp., 1984)
József Attila költeményei. (A magyar líra klasszikusai. Bp., 1985
2. kiad. 1990
új kiad. 2001 és 2004)
Gergei Albert: Árgirus históriája. Sajtó alá rend., a szöveget gondozta S. B. A kísérő tanulmányt Nagy Péter írta. (Bp., 1986)
József Attila: Szabad-ötletek jegyzéke. Kritikai kiadás. (Veszedelmes viszonyok. Bp., 1990
2. kiad. 1993
Osiris Klasszikusok. 3. jav. kiad. 1996 és 1997)
József Attila összes versei. (Századvég klasszikusok. Bp., 1992
2. jav. kiad. 1993
Osiris Klasszikusok 3. jav. kiad. 1996
4. kiad. 1998, 2000, 2002
4. bőv. kiad. 2003, 2005, 2006)
Balassi-bibliográfia. Összeáll. (Bp., 1994)
József Attila: Kiszombori versesfüzet. 1922. Hasonmás kiad. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta. (A Makói Múzeum füzetei. Makó, 1997)
József Attila levelezése. Összeáll. H. Bagó Ilonával, Hegyi Katalinnal. (Osiris Klasszikusok. Bp., 2006)
József Attila válogatott versei. 1916–1937. Vál. (Bp., 2008)
sorozatszerkesztő a Régi Magyar Költők Tárában: A tizenötéves háború. Bocskay és Báthory Gábor korának költészete. (Bp., 1959)
Szerelmi és lakodalmi versek. (Bp., 1961)
Pécseli Király Imre, Miskolci Csulyak István és Nyéki Vörös Mátyás versei. (Bp., 1962)
Az unitáriusok költészete. (Bp., 1967)
Szombatos énekek. (Bp., 1970)
Szenci Molnár Albert költői művei. (Bp., 1971)
Katolikus egyházi énekek. 1608–1651. (Bp., 1974)
Bethlen Gábor korának költészete. (Bp., 1976)
A két Rákóczi György korának költészete. 1630–1660. (Bp., 1977)
Az 1660-as évek költészete. 1661–1671. (Bp., 1981)
Az első kuruc mozgalmak korának költészete. 1672–1686. (Bp., 1986)
Madách Gáspár, egy névtelen, Beniczky Péter, gróf Balassa Bálint, Listius László, Esterházy Pál és Fráter István versei. (Bp., 1987)
Szentpáli N. Ferenc, Felvinczi György, Pápai Páriz Ferenc és Tótfalusi Kis Miklós versei. (Bp., 1988)
Énekek és versek. 1686–1700. (Bp., 1991)
Katolikus egyházi énekek. 1660-as–1670-es évek. I–II. köt. (Bp., 1992).

Irodalom

Irod.: Vörös Károly: A magyar kéziratos könyvek és versgyűjtemények bibliográfiája. 1565–1840. Összeáll. S. B. (Századok, 1964)
Vargha Balázs: A magyar kéziratos könyvek és versgyűjtemények bibliográfiája. 1565–1840. Összeáll. S. B. (Magyar Könyvszemle, 1965)
Dávidházi Péter: Egy tudomány önarcképe. A textológia kis tükre S. B. könyvében. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1989)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
A Stollwerk. S. B. 80. születésnapjára. Szerk. Ács Pál, Székely Júlia. (Bp., 2008)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013