Suhayda János
Suhayda János

2024. október 7. Hétfő

Suhayda János

jogász

Névváltozatok

Suhajda

Születési adatok

1818. december 29.

Miskolc

Halálozási adatok

1881. szeptember 18.

Budapest


Család

Sz: Suhayda Imre, Poroszkay Judit. Családjával Vácra költözött (1821).

Iskola

Elemi és középiskoláit, valamint bölcseleti tanulmányait Vácott végezte, a pesti egyetemen jogot (1834–1837), a bécsi Pázmáneumban, mint papnövendék teológiát tanult (1837–1839; elhagyta a papi pályát: 1839). A pesti egyetemen jogtudori okl. szerzett (1841), az MTA tagja (l.: 1864. jan. 20.).

Életút

Jogi tanulmányainak idején a br. Rudits és a Vojnits családnál, ill. Aczél Antal aradi főispán családjánál nevelősködött (1839–1841). Vác város tanácsnoka (1842–1848), Uzovits János meghívására Pestre ment, ahol a kánonjog ny. r. tanára (1848–1849). A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei (1851-1854), majd a kecskeméti törvényszék ülnöke (1854–1856), a pesti országos törvényszék tanácsosa (1856). A székesfehérvári törvényszék alelnöke (1856–1862), a Helytartótanács előadó tanácsosa (1862– 1867), az Igazságügy-minisztérium osztálytanácsosa (1867–1868), a pénzügyi főtörvényszék elnöke (1868–1869), a Hétszemélyes Tábla és a Kúria bírája (1869–1881). Papnak készült, s miután Nádasdy Paulai Ferenc váci püspök felismerte előadói (szónoki) tehetségét félbehagyta jogi tanulmányait, s mint váci egyházmegyei papnövendék Bécsben teológiát hallgatott. Nemsokára azonban elhagyta a papi pályát, visszatért jogi tanulmányaihoz. Kánonjoggal, polgári és magánjoggal, ill. kereskedelmi és váltójoggal foglalkozott, elsőként adta elő a kánonjogot magyar nyelven. A forradalom és szabadságharc után kinevezték a pozsonyi jogakadémia igazgatójává és a magánjog r. tanárává (1850). Mivel nem volt hajlandó német nyelvű előadásokat tartani, a kinevezést és a tanári katedrát nem fogadta el, felhagyott a tanítással. Monumentális munkái, A magyar polgári törvénykezés rendszere (1861) és A magyar polgári anyagi magánjog rendszere (1862) a 19. sz.-i magyar jogi szakirodalom legjelentősebb alkotásai, alapművei közé tartozik (a két monográfia tíz év alatt összesen tíz kiadást élt meg!). Jogi és jogtörténeti munkái alapvető jelentőségűek a Bach-rendszer és a dualizmus kora törvénykezési rendszerének a megismeréséhez. Utolsó éveiben a magyar dogmatikus jogfejlődést történetét vizsgálta, súlyos betegsége miatt munkáját már nem tudta befejezni.

Szerkesztés

Írásai a Törvényszéki Csarnokban (1859) és a Jogtudományi Közlönyben jelentek meg (1868–1873).

Főbb művei

F. m.: A Magyarországra szóló, ideiglenes törvényszéki szerkezet és perlekedési rend polgári része. (Pest, 1850)
Váltójogtan. (Pest, 1851)
Szerződésjog. (Pest, 1852)
A Magyar-, Horváth-, Tóthország, Szerbvajdaság és Temesi Bánság számára 1852. szept. 16-án kiadott és 1853. jan. 1-jén életbe lépő ideiglenes polgári perrendtartás hivatalos magyar szövege gyakorlati magyarázattal. Összeáll. (Pest, 1853)
Vagyonjog. (Pest, 1853)
Magyarország közjoga, tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre. (Pest, 1861)
A magyar polgári törvénykezés rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz alkalmazva. (Pest, 1861
2. kiad. 1864
3. kiad. 1865
4. kiad. 1869)
A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírók értekezlete által megállapított ideiglenes törvénykezési szabályokhoz alkalmazva. (Pest, 1862
2. kiad. 1864
4. átnézett és bőv. kiad. Buda, 1869
6. átnézett és bőv. kiad. 1874)
A köteles rész. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1864. nov. 21.
megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1864
megjelent: MTA Filozófiai, Törvény- és Történettudományi Osztálya Közlönye, 1865–1866)
Tanulmányok a polgári magánjogi codificatio terén. 1–22. (Jogtudományi Közlöny, 1866
kötetben: Pest, 1866)
A honosításról és a külföldiekről, magyar és külföldi jogi kútfők szerint. Tájékozásul a törvényhozás terén. (Pest, 1867)
A magyar polgári törvénykezési rendtartás – 1868. LIV. tc. – és az arra vonatkozó igazságügyminiszteri rendeletek. (Pest, 1869)
Pénzügyi törvényszékek. 1–2. (Jogtudományi Közlöny, 1869)
A vegyes házassági válóperekről. 1–3. (Jogtudományi Közlöny, 1871)
Emlékbeszéd Császár Ferenc t. tag fölött. (Pest, 1871).

Irodalom

Irod.: Konek Sándor: Emlékbeszéd S. J. l. tag fölött. (Bp., 1882)
S. J. (Vasárnapi Ujság, 1908. 7.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője