Surányi-Unger Tivadar
Surányi-Unger Tivadar

2020. október 26. Hétfő

Surányi-Unger Tivadar, vitéz

közgazdász, jogász

Születési adatok

1898. február 4.

Budapest

Halálozási adatok

1973. november 1.

New York, USA


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1935. máj. 16.; kizárták: 1948. ápr. 23.; tagsága visszaállítva: 1991. máj. 9.).

Életút

A grazi tudományegyetemen osztrák állam- és jogtud. doktori okl. (1919; honosítva: Bp., 1920), a József Műegyetemen közgazdaság-tud. doktori okl. szerzett (1921), Bp.-en ügyvédi vizsgát tett (1924), a keresk. politika (1925) és a közgazdaság elmélete tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1928), az MTA tagja (l.: 1935. máj. 16.; kizárták: 1948. ápr. 23.; tagsága helyreállítva: 1991. máj. 9.). - Bp.-en ügyvéd (1924-1926), egyúttal a József Műegyetem (1925-1929), és a bp.-i tudományegy. közgazdaság.-tud. kar magántanára (1928-1929), ill. a miskolci ev. jogakad.-n a keresk. és váltójog, vmint a polg. perrendtartás r. tanára (1926-1929). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a statisztikai és közgazdaságtan ny. rk. (1929-1933), ny. r. tanára (1933-1940) és a tanszék vezetője (1929-1940); közben a Jog- és Államtud. Kar dékánja (1936-1937), dékánh.-e (1937-1938). A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a közgazdaságtan és pénzügytan ny. r. tanára és a tanszék vezetője (1940-1944). A St. Gallen-i Közgazdaság-tud. Főisk. (1932-1933), a University of South California (1935, 1937, 1939), ill. a berlini és a breslaui egyetem vendégprofesszora. 1944 végén külföldre távozott, az Innsbrucki Egyetem (1944-1946), a Syracuse-i (USA) Egyetem (1946-1964), a Göttingeni Egyetem professzora (1958-1966); közben Göttingenben a Társadalom- és Közgazdaságtud. Kar dékánja (1964-1965). A Müncheni, a Marburgi, a Tübingeni, a Bombayi és a Sanghaji Egyetem professzora.A közgazdaságtan és a filozófiai határterületeivel, majd gazdaságpolitikai kutatásokkal fogl. A szociális piacgazdaság elméletének egyik megalapozója. Alapvető munkásságot fejtett ki a 20. sz.-i m. gazdaságpolitika vizsgálatában. A II. vh. után a m. emigráció egyik legjelentősebb gazdaságteoretikusaként elsősorban a különböző társadalmi-gazdasági rendszerek összehasonlító elemzésével fogl.

Főbb művei

F. m.: A gazdasági válságok történetének vázlata 1920-ig. Budapest,1920
Dogmengeschichte der Nationalökonomie als selbständige Wissenschaft. Budapest,1922
Philosophie in der Volkswirtschaftslehre. Jena,
A célkitűzés problémája a gazdaságpolitikában, különös tekintettel a kereskedelmi politikára. Budapest,1924
A gazdaságpolitika tudományos alapkérdései. Budapest,1927
Entwicklung der theoretischen Volkswirtschaftslehreim ersten Viertel des XX. Jahrhunderts. Jena,1927
Entwicklung der theoretischen Volkswirtschaftslehreim ersten Viertel des XX. Jahrhunderts. London-New York,1931
Entwicklung der theoretischen Volkswirtschaftslehreim ersten Viertel des XX. Jahrhunderts. Tokyo,1934
New York gazdaságpolitikája. Budapest,1929
Recent Developments in American Economic Policy. Budapest,1930
Geschichte der Wirtschaftsphilosophie. Berlin,1931
Weltwirtschaftspolitik im Entstehen. Jena,1933
Állam és tõke. Szeged,1935
Magyar nemzetgazdaság és pénzügy. Budapest,1936
Budapest szerepe Magyarország gazdasági életében. 1925-1934. Budapest,1937
A magyar gazdasági jólét útja. Budapest,1940
Weltwirtschaft und Wehrwirtschaft. Jena,1942
A pénz átmenetgazdasági problémái. In: Idõszerű gazdasági kérdések Budapest,1944
Átalakulás és pénzérték. Budapest,1944
Private Enterprise and Govermental Planning. New York,1950
Comparative Economic Systems. New York-Toronto-London,1952
Comparative Economic Systems. Hongkong,1958
Comparative Economic Systems.Kyoto,1961
Studien zum Wirtschaftswachstum Südosteuropeas. Stuttgart,1964
Wirtschaftsphilosophie des XX. Jahrhunderts. Suttgart,1967.

Irodalom

Irod.: Horváth Róbert:S-U. T. statisztikai munkássága. Statisztikai Szemle 1993
Csikós-Nagy Béla:S-U. T. In: Magyar közgazdászok a két világháború között Budapest,1994

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013