Szabó Ágnes
történész
Névváltozatok
Szabó Endréné Pollák Ágnes
Születési adatok
1922. augusztus 27.
Budapest
Halálozási adatok
2000. október 1.
Budapest
Család
Sz: Adler Sára. F: Szabó Endre fogorvos, rendőr alezredes, a BM Korvin Ottó Kórháza osztályvezető főorvosa.Iskola
Az ELTE Történettudományi Karán történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1954), a történelemtudományok kandidátusa (1969). MLEE-t végzett.Életút
Budapesten tisztviselő (1945–1948), a Munkásmozgalmi Intézet, ill. 1957-től az MSZMP KB Párttörténeti Intézete Tudományos Osztály Kronológiai Részlegének szerkesztője (1949–1954), tud. munkatársa (1954–1960), a Tudományos Osztály II. Szekciójának vezetője és tud. főmunkatársa (1960–1975), tud. tanácsadója (1975–1988). Az MLEE előadója (1955-től). C. egy. tanár. Két vh. közötti magyar munkásmozgalom-történettel, elsősorban az októberi polgári forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság történetével, a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) megalakulásának körülményeivel foglalkozott. Elsők között vizsgálta a kommunista emigrációs frakciók ideológiai szembenállását, a vitákban a Landler Jenő által képviselt irányzatnak adott igazat, amely – véleménye szerint – nem tekinthető frakciónak, hanem a magyarországi pártvezetés egységes irányvonalává vált. Forráskiadói tevékenysége is jelentős: kiadta – többek között – Kunfi Zsigmond, Landler Jenő, Mónus Illés írásait; Prónay Pál naplóját. Több kiállítást szerkesztett és rendezett.Elismertség
Az MTA Történettudományi Bizottsága tagja, Demény Pál-emlékérem (posztumusz, 2002).Szerkesztés
A Tanúságtevők. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből c. könyvsorozat társszerkesztője (1974-től).Főbb művei
F. m.: Faith without Illusion. Károlyi Mihály memoárjai. (Párttörténeti Közlemények, 1958)A Kommunisták Magyarországi Pártja az ellenforradalmi rendszer társadalmi viszonyairól. 1919–1933. (Történelmi Szemle, 1962)
A Kommunisták Magyarországi Pártjának I. kongresszusa. 1925. aug. 18.–21. Wien. (Párttörténeti Közlemények, 1962 és Munkásmozgalom-történeti tanulmányok. Bp., 1963)
Néhány gondolat a munkásmozgalom 1918–1929-es korszakáról. (Tájékoztató, 1965)
Az illegális kommunista pártmunka kezdetei a Tanácsköztársaság megdöntését követő hónapokban. (Párttörténeti Közlemények, 1966)
Politikai elméleti kérdések a magyar kommunista emigrációban. 1919–1920. (Történelmi Szemle, 1966)
A Kommunisták Magyarországi Pártja szervezeti fejlődése. 1919–1929. (Legyőzhetetlen erő. A magyar kommunista mozgalom szervezeti fejlődésének 50 éve. Tanulmányok. Szerk. Erényi Tibor és Rákosi Sándor. Bp., 1968
2. kiad. 1974)
A KMP újjászervezése az ellenforradalom első éveiben. 1919–1925. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1968)
A KMP történetének néhány kérdése. (Tájékoztató, 1969)
A munkásmozgalom története kutatásának problémái. (A magyar és a román történettudomány negyedszázados fejlődése. A magyar–román történész vegyes bizottság ülése. Budapest, 1971. jún. 1–5. Szerk. Csatári Dániel. Bp., 1974)
Landler Jenő. Kismonográfia. (Életek és korok. 2. Bp., 1974
2. kiad. 1978)
A Blum-tézisek. (Párttörténeti Közlemények, 1975)
A Szocialista Munkásinternacionálé 1925-ös kongresszusa. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. 1975/76. Bp., 1976)
A KMP újjászervezése és első kongresszusa. (Munkásmozgalom-történeti tanulmányok. Bp., 1976)
A szakszervezeti mozgalom fejlődése és szerepe az Amerikai Egyesült Államokban. (A Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézete kiadványa. Bp., 1978)
Stromfeld Aurél és a húszas évek magyar munkásmozgalma. (Hadtörténelmi Közlemények, 1978)
Fordulat a munkásmozgalomban. A kommunista világmozgalom kibontakozásának néhány elvi kérdése. Harsányi Ivánnal. (Párttörténeti Közlemények, 1979)
1930. szeptember 1. (Társadalmi Szemle, 1980)
Legal and Underground Labour Movement in Hungary. 1919–1945. Pintér Istvánnal. (Études historiques hongroises, 1980. Bp., 1980)
Fél évszázados a Társadalmi Szemle. Szabó Bálinttal. (Társadalmi Szemle, 1981)
A kultúra kérdései a Szocializmus c. folyóiratban. (Műveltség, művészet, munkásmozgalom. Tanulmányok a magyar munkásmozgalom kulturális törekvéseiről. Szerk. Sipos Levente és Vass Henrik. Bp., 1982)
Emlékezés Sallai Imrére és Fürst Sándorra. Petrák Katalinnal. (Társadalmi Szemle, 1982)
A nemzetközi szociáldemokrata szervezetek egyesülése. 1923. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. 1983. Bp., 1982)
Az SZDP és a KMP az ellenforradalmi rendszerről. (A fasizmus ideológiájáról. A fasizmus néhány ideológiai kérdése. Tudományos tanácskozás, Budapest, 1983. febr. 24–25. Szerk. Harsányi Iván és Bakonyiné Ficzura Judit. Bp., 1983)
Gábor Andor. (Pártélet, 1984)
A „Népszerű történelem” c. sorozatról. (Társadalmi Szemle, 1984)
„Szocializmus.” 1906–1938. Válogatás a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elméleti folyóiratából. (Társadalmi Szemle, 1985)
Lukács György és a magyar munkásmozgalom. (Az élő Lukács. Szerk. Sziklai László. Bp., 1986)
A KMP vezérkarában. (Párttörténeti Közlemények, 1986 és Kun Béla. Nemzetközi tudományos tanácskozás K. B. születésének 100. évfordulójára. Budapest, 1986. febr. 11–12. Szerk. Mucsi Ferenc és Székely Gábor. Bp., 1986)
A Magyar Kommunista Párt az illegalitás szorításában. (Társadalmi Szemle, 1986 és Egy letűnt korszakról. 1919–1945. Tanulmányok. Szerk. Sánta Ilona. Bp., 1987)
Aranyossi Pál. (Pártélet, 1987)
Garbai Sándor, a Forradalmi Kormányzótanács elnöke. Monográfia. Varga Lajossal. (Bp., 1987)
Az útkeresés esztendei. (Kun Béláról. Tanulmányok. Szerk. Milei György. Bp., 1988)
Mónus Illés. Pintér Istvánnal. (Párttörténeti Közlemények, 1988)
100 éve született Szakasits Árpád. (Társadalmi Szemle, 1988)
Az 1923-as antifasiszta felkelés politikai visszhangja Magyarországon. (Bulgária. 681–1981. Tanulmányok. Szerk. Niederhauser Emil és Palotás Emil. Bp., 1989)
Angyalföld munkásmozgalmának története. 1867–1958. Többekkel. (Bp., 1989)
Az MSZDP a húszas években és a nagy gazdasági válság idején. (Múltunk, 1990)
A konszolidáció kezdete. Az 1922. évi nemzetgyűlési választások. (Parlamenti választások Magyarországon. 1920–2010. Szerk. Földes György és Hubai László. Bp., 1999
3. bőv. és átd. kiad. Bp., 2010)
szerk.: Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához. III. köt. 1919. aug.–1929 ősze. Szerk. Többekkel. (Bp., 1954)
Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához. V. köt. 1939. szept.–1945. ápr. Szerk. Többekkel. (Bp., 1955)
Landler Jenő: Válogatott beszédek és írások. Vál., szerk. (Bp., 1960)
Ágoston Péter naplója. Részletek. Közreadta. (Párttörténeti Közlemények, 1963)
A határban a Halál kaszál. Fejezetek Prónay Pál feljegyzéseiből. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Pamlényi Ervinnel. 6 táblával. (Bp., 1963)
Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből. 1919–1929. Összeáll., szerk. Imre Mátyásnéval és S. Mándi Magdával. (Bp., 1964)
A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom története. 1848–1945. Az MLEE tankönyve. Szerk. Csonka Rózsával. (Bp., 1965)
A KMP első kongresszusa. Szerk. Imre Magdával. (Bp., 1975)
A Magyarországi Szocialista Munkáspárt megalakulásának 50. évfordulója. 1925. ápr. 14.–1975. ápr. 14. Az MSZMP megalakulásának 50. évfordulójára rendezett emlékülés előadásai. Szerk., sajtó alá rend. (Bp., 1975)
Negyedszázados harc. A munkásmozgalom történetének kronológiája. 1919. aug. 1.–1945. ápr. 4. Szerk. Vértes Róberttel. 24 táblával. (Bp., 1975)
A haladó egyetemi ifjúság mozgalmai Magyarországon. 1918–1945. Főszerk. Vass Henrik. Szerk. Sz. Á. (Bp., 1978)
Kunfi Zsigmond válogatott írásai. Összeáll., szerk. Mucsi Ferenccel. (Bp., 1984)
100%. Irodalmi és művészeti kultúrszemle. 1927–1928. A folyóirat hasonmás kiadása. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta. (Bp., 1987)
Mónus Illés válogatott írásai. Vál., a bevezető tanulmányt írta Pintér Istvánnal. (Bp., 1988).
Irodalom
Irod.: Szakács Kálmán: Sz. Á.: A KMP újjászervezése az ellenforradalom első éveiben. 1919–1925. (Századok, 1972)Halálhír. (Népszabadság, 2001. okt. 13.)
Kende Tamás: A Nagy Terv, avagy kik azok a kommunisták? E. T. és Szabó Ágnes emlékének. (Beszélő, 2003).
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)