Szabó Alajos
Szabó Alajos

2020. november 23. Hétfő

Szabó Alajos, negyedi

orvos, állatorvos, sebész

Névváltozatok

Negyedi Szabó Lajos 

Születési adatok

1818. október 14.

Negyed, Nyitra vármegye

Halálozási adatok

1904. március 13.

Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye


Család

Anyai nagyszülei: negyedi Szabó István (1747. Negyed–1810. jan. 30. Negyed), Atkáry Erzsébet (1755. Negyed–1806. dec. 31. Negyed). Sz: negyedi Szabó István (1775–1830), Röder Terézia.

 

Unokatestvére: Jedlik Ányos (1800–1895) fizikus, feltaláló, bencés szerzetes, római katolikus pap. Szabó Alajos édesapja, negyedi Szabó István és Jedlik Ányos édesanyja, negyedi Szabó Róza (1773. dec. 29. Negyed–1828. okt. 24. Szémő) testvérek voltak.

 

Fia: negyedi Szabó Géza; leánya: Wagner Manóné negyedi Szabó Aranka (†1932. ápr. 2. Rákospalota. Temetés: Temetés: 1932. ápr. 5. Rákospalota, új temető) és Kammermayer K. Bertalanné negyedi Szabó Sarolta.

Iskola

Középiskoláit a nagyszombati (1828?–1831) és a pozsonyi gimnáziumban (1831–1834), a bölcsészeti tanfolyamot Pozsonyban és Pesten végezte (1836–1838), az orvosi tudományokat a pesti tudományegyetemen hallgatta (1838–1842), ahol orvostudori okl., szülész- és szemészmesteri és állatgyógyász képesítést szerzett (1842). Tanulmányai idején, saját költségén bejárta a nyugat-európai állatgyógyászati intézeteket, hazatérése után a pesti tudományegyetemen, Sangaletti Ede (1808–1884) mellett képezte magát a vegytani tudományokban.

Életút

A pesti egyetem orvosi kar állatgyógyászati intézete előadó tanára (1846–1848), r. tanára (1848–1849), a pesti állatgyógyászati intézet r. tanára (1851–1852), igazgató tanára (1852–1876), nyugdíjazták (királyi tanácsosi címmel, 1876). A szülészettan (1858–1876), a törvényszéki állatorvostan (1863–1876) és a kórboncztan (1872–1876) előadó tanára. A rákospalotai magán fiúnevelő és tanintézet (= Rákospalotai Elemi Iskola, Polgári Iskola és Nnevelőintézet) alapító igazgatója (1876–1892).

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tb. főállatorvosa. 

Tudományos pályafutása kezdetén, unokatestvére, Jedlik Ányos átadta szikvízgyára vezetését (1842–1848), egyúttal a helytartótanácstól szabadalmat nyert a rohicsi víz (= egyfajta szénsavas, galubersós ásványvíz), a seltersi víz (= a Taunus-hegységben, Selters [német település, Wiesbadentől északra] és a szódavíz forgalmazására. A forradalom és szabadságharc idején a magyar kormány a jászkun honvéd zászlóaljhoz rendelte mint főorvost (kapitányi rangban, 1848 nyara). Később, Zlamál Vilmossal Pesten szolgált, ahol tábori kovácsokat oktattak (1849. jún.–aug.). A szabadságharc bukása után letartóztatták, hosszas igazolási eljárás után taníthatott tovább (1851. okt. 30-án ismét r. tanárrá nevezték ki!). Orvostudori értekezése, a Mentő szerekről (1842) az első, azonnali életmentésről szóló tudományos munka Állatorvosként, az 1850-es években jelentős szerepet játszott a keleti marhavész elleni küzdelemben, majd alapvető fontosságú műveket írt az állatorvosi bonctanról és élettanról. Dr. Negyedi álnéven sok mezőgazdasági népszerűsítő és állatorvosi ismeretterjesztő dolgozat szerzője.

Emlékezet

Nyugdíjaztatása után Rákospalotán telepedett le, ott is hunyt el, a rákospalotai temetőben nyugodott. A temető felszámolása után rokonai elvitték földi maradványait. Rákospalotán magán-fiúnevelőintézetet alapított, amelyet később veje, Wagner Mór vett át (Wagner Manó rákospalotai nyilvános jogú főgimnázium, polgári és elemi iskola, 1949-től Dózsa György Gimnázium).

Szerkesztés

A Magyar Néplap (1856–1860), majd utódja, a Pesti Hírnök szerkesztője (1860–1862). A Századunk c. lap társszerkesztője (Klapka Györggyel, Szentkirályi Mórral és Urváry Lajossal, 1868–1869). A lap beolvadt a Pesti Naplóba (1869), a fúzió után a Pesti Napló belmunkatársa (1869–1884).

Főbb művei

F. m.: Mentő szerek rögtöni életveszélyekben. Orvostudori értek. (Pest, 1842)
A hasznos emlős házi állatok boncz- és élettanja mezei gazdák és állatorvosok számára. Litografált jegyz. (Pest, 1848)
Veszettség vagy ebdüh. Útmutatásul, miként lehet e betegséget az állatokon és az embereken megismerni… Hatóságok és községi elöljárói orvosok, állatorvosok számára. (1–2. kiad. Pest, 1850
németül: 1851 és 1852
szlovák, román és szerb nyelveken is)
Hasznos emlős házi állatok életkorisméje. Állatorvosok, mezei gazdák, gyógykovácsok és állatkedvelők számára. Különféle fogsorrajzokkal ellátva. (Pest, 1852)
Állati boncz- és élettan gyakorlati jegyzetekkel. Állatorvosok, mezei gazdák, gyógykovácsok és állatkedvelők számára. (Pest, 1852)
A zürichi nemzetközi állatorvosi congressus és annak végzeményei hazánk viszonyaihoz alkalmazva. (Pest, 1868)
Szavatosság az állatkereskedésnél vagyis az állatok adás-vevésénél előforduló hibák és betegségek jótállása és kezességéről s ennek alapján szerkesztett törvényjavaslattal. (Pest, 1868)
Küllemtan. Házi állatok külsejéről, állásáról, haszonvehetőségük megítélésére. 6 tábla rajzzal. (Bp., 1870?)
A házi állatok boncztana, tekintettel az élettanra. Gyakorlati megjegyzésekkel. Állatorvosok, mezei gazdák, gyógykovácsok, állattenyésztők és állatkedvelők számára. A szöveg közé nyomott 197 rajzzal. (Bp., 1877)
A keh. (Bp., 1878)
Ismertető dr. Szabó Alajos Magán Fiúnevelő és Tanintézetéről Rákospalotán. (Bp., 1884).

 

 

F. m.: írásai: a Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálataiban: A nemzetközi állatorvosi congressusok. (1865)
Szavatosság az állatkereskedésnél. (1867)
Álattenyésztésünk érdekében. – A tenyészlovak bénasága. (1868)
A keh. (1869)
írásai a Veterinariusban: Rövid ismertetése – 1787–1875-ig – a m. kir. állatorvosi tanintézetnek. (1878)
Állatorvos-rendészeti és törvényszéki esetek. 1–6. Czakó Kálmánnal. (1879–1880).

Irodalom

Irod.: Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. (2. az elsőt kieg. köt. Pest, 1858)
Biographia. Az Állatorvos-tudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. (Bp., 1967)
Búza Péter: Palotai tegnapok. Tallózás egy várossá lett palóc falu múltjában. (Rákospalota, 1995)
Dörnyei Sándor: Régi magyar orvosdoktori értekezések. 1772–1849. (Bp., 1998)
Mayer Farkas: Epizódok J. Á. életéből. (A Jedlik Ányos Társaság kiadványa. Bp., 2009
2. jav. kiad. 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2018