Szabó András György
Szabó András György

2024. december 8. Vasárnap

Szabó András György

filozófus

Névváltozatok

Szabó András; Szabó A. György

Születési adatok

1931. augusztus 30.

Budapest

Halálozási adatok

1993. november 10.

Budapest


Család

Sz: Szabó Zoltán gyógyszerész, Krämer Izabella. F: Pásztor Margit BM-dolgozó. Fia: Szabó Péter.

Iskola

A bp.-i Madách Imre Gimnáziumban éretts. (1949), az MKKE-n politikai gazdaságtan szakos tanári okl. (1953), az ELTE Lenin Intézetben filozófia szakos tanári okl. szerzett (1957), a filozófiai tudományok kandidátusa (1965), doktora (1988).

Életút

Az Állatorvosi Főiskola (1953–1954), az Agrártudományi Egyetem (ATE) Marxizmus-Leninizmus Tanszék tanársegéde és a filozófiai szakcsoport vezetője (1954–1957), a Magyar Iparművészeti Főiskola (1957–1958), a Magyar Képzőművészeti Főiskola Marxizmus- Leninizmus Tanszék főisk. adjunktusa (1958–1959). Az MTA Filozófiai Kutatóintézet Dialektikus Materializmus, ill. Dialektikus és Történelmi Materializmus Osztályának tud. munkatársa, majd osztályvezető tud. főmunkatársa (1959–1972). A BME Filozófia Tanszék, ill. Természet- és Társadalomtudományi Kar Társadalom- és Gazdaságtudományi Intézet Filozófia Tanszék egy. docense (1972–1990), egy. tanára (1990. júl. 1.–1991. dec. 31.). Az MSZMP Filozófiai Munkaközösségének tagja. Az MTA–TMB önálló aspiránsa. A marxista filozófia történetével, a marxista filozófia kategóriáinak és sajátosságainak vizsgálatával, a marxista világnézet filozófiai alapjainak összefüggéseivel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a századforduló és az 1910-es évek munkásmozgalom- története meghatározó ideológiái (Bernstein, Lenin, Rosa Luxemburg nézetei stb.) kialakulásának elemzése terén. További kutatási területei: marxizmus és sztálinizmus, valamint egyéb forradalmi ideológiák kapcsolata; marxizmus, sztálinizmus és államszocializmus; kortárs baloldali ideológiák és azok viszonya a klasszikus marxizmushoz.

Elismertség

Az MTA Filozófiai Bizottsága tagja (1963–1971).

Szerkesztés

A Filozófiai Szemle szerkesztőbizottságának tagja (1964–1971).

Főbb művei

F. m.: A tudományos gondolkodás és a vallás. (Valóság, 1959)
A törvény és az ember. (Magyar Filozófiai Szemle, 1959)
Adalékok az érzéki közvetlenség és a tudományos absztrakció viszonyának fejlődéséhez. Heisenberg tudománytörténeti koncepciójának bírálata. (Magyar Filozófiai Szemle, 1960)
Sztálin filozófiai műveiről. (Magyar Filozófiai Szemle, 1961)
A törvény fogalmának dialektikus materialista felfogásáról. (Magyar Filozófiai Szemle, 1962)
Hogyan torzította el a dogmatizmus a társadalmi törvények marxista felfogását? (Társadalmi Szemle, 1964)
A törvény és az ember. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1964
angolul: 1965)
A jelenségek osztályozásának alapjai. (Világosság, 1965)
Fejlődés és transzcendencia. (Világosság, 1966)
Százéves a „Tőke”. Történelem és determinizmus. (Világosság, 1967)
Mit jelent a filozófia a „gyakorlati materialista” számára? 1–2. (Társadalmi Szemle, 1969)
Az ész merész kalandja. Teleológia és fejlődéskoncepció Kant természetfilozófiájában. (Világosság, 1969)
A hegeli örökség. (Társadalmi Szemle, 1970)
Antonio Gramsci és a leninizmus. 1–2. (Világosság, 1971)
Praxis és dialektika. (Bp., 1971)
A gyakorlati materializmus felé. (Elvek és utak. Bp., 1972)
A proletárforradalom világnézete. A filozófia bírálata. Benyújtott doktori értek. is. (Elvek és utak. Bp., 1977)
Pragmatizmus. Válogatás a pragmatista filozófia megalapítóinak műveiből. Vál. A bevezetést Sós Vilmos írta. (Gondolkodók. Bp., 1981)
Kiegészítő olvasmányok a filozófia törzsanyagához. Egy. jegyz. Összeáll. Kovács Gizellával. (Bp., 1982
5. kiad. 1987)
Marxizmus és etika. Történeti-kritikai tanulmány. Doktori értek. is. (Bp., 1987)
A marxizmus története a munkásmozgalom kezdeteitől 1917 októberéig. I. A marxizmus kialakulása. (Bp., 1987)
Marx és az államszocializmus. (Eszmélet, 1990)
Korszerű-e a marxizmus? (Eszmélet, 1991)
Antimilitáns militánsok. – Marxizmus és liberalizmus. (Eszmélet, 1996).

Irodalom

Irod.: H. Varró Rózsa: Általános vagy osztályerkölcs? Van-e kommunista etika? Sz. A. Gy. Marxizmus és etika c. könyvéről. (Társadalmi Szemle, 1987).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője