Szabó Bálint
Szabó Bálint

2024. október 15. Kedd

Szabó Bálint

történész, politológus

Születési adatok

1931. február 27.

Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1990. július 2.

Budapest


Család

Sz: Szabó Béla lakatos, művezető, Both Mária. Testvére: Szabó Béla. F: 1956-tól Popova, Milica nyelvész, az ELTE BTK adjunktusa. Fia: Szabó András.

Iskola

Elemi és középiskoláit Újpesten végezte, kereskedelmi iskolában tanult, majd szakérettségis tanfolyamot végzett (1949). A Szverdlovszki Állami Egyetemen tanult, a Leningrádi Állami Egyetemen történész okl. szerzett (1954; honosítva: ELTE Történettudományi Kar történelem szakos középiskolai tanári okl., 1954). A történelemtudományok kandidátusa (1969), a politikatudomány doktora (1987).

Életút

A MADISZ újpesti szervezetének tagja (1945-től), a MADISZ Országos Nevelésügyi Osztályának előadója (1946–1947), az újpesti népi kollégium szervezője és vezetője (1947–1949). Tanulmányai befejezése után az MSZMP KB Párttörténeti Intézete tud. munkatársa (1954–1960), tud. főmunkatársa és az Intézet Népi Demokratikus Szekciójának vezetője (1960–1989); az Intézet párttitkára (1956–1961). Az MSZMP Budapesti Bizottsága Esti Egyetemének tanára (= MLEE, 1957–1971), az MSZMP KB Politikai Főiskola egy. docense (1971–1978), majd c. egy. tanára. Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1960–1963). Magyar és nemzetközi munkásmozgalom-történettel, elsősorban az 1944–1948 közötti évek magyarországi történetével, ideológiai fejlődésének általános kérdéseivel, a proletárdiktatúra fogalmának változásaival, a népi demokratikus fordulat kialakulásával, annak problémáival foglalkozott: ezekkel kapcsolatban számos tankönyvet írt, dokumentumkötetet szerkesztett. Az ötvenes éveket feldolgozó ideológiatörténeti monográfiája elsők között kísérelt meg szakítani a dogmatikus történetszemlélettel, az 1956 után kialakult helyzetben egy új szocialista konszolidáció lehetőségét vélelmezte. Vizsgálta még az 1945 után kialakult nemzeti bizottságok történetét, a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusát követő időszak jelentőségét, a népfrontpolitika, valamint a Komintern politikájának változásait, ill. azok magyarországi belpolitikai hatásait.

Elismertség

Az MTA Történettudományi Bizottsága tagja (1970–1975), Politikatudományi Bizottságának alapító tagja (1980–1990).

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1963), Munka Érdemrend (arany, 1968 és 1978), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), SZOT Díj (1987).

Szerkesztés

A Párttörténeti Közlemények (1967–1989), ill. a Múltunk c. folyóiratok szerkesztője (1989).

Főbb művei

F. m.: A magyar munkásmozgalom története. Tananyag a szakosított tanfolyam 2. évfolyam 1–3. témájához. (A Központi Pedagógus Továbbképző Intézet kiadványa. Bp., 1959)
A felszabadulás utáni forradalmi átalakulás jellege és szakaszai. (Párttörténeti Közlemények, 1960 és Cikkgyűjtemény a magyar munkásmozgalom történetének tanulmányozásához. Bp., 1960)
Forradalmunk sajátosságai. 1944–1948. Kismonográfia. (Bp., 1962)
A két munkáspárt egyesülésének 15. évfordulójára. (Társadalmi Szemle, 1963)
A kommunista párt politikai irányvonalának alakulása a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa után és a második világháború éveiben. Népi demokráciánk néhány vitatott problémájáról. (Párttörténeti Közlemények, 1964)
A munkásosztály szövetségi politikájának fejlődése. (Társadalmi Szemle, 1965)
A népi demokrácia és a kommunista politika néhány kérdése a felszabadulás után. (Valóság, 1965)
Forradalmunk egysége és szakaszossága. Vita a népi demokratikus forradalom kérdéseiről. (Párttörténeti Közlemények, 1965)
A pártok állásfoglalása a nemzeti bizottságok kérdésében 1945 elején. (Párttörténeti Közlemények, 1967)
„Népi demokrácia.” A szocialista elmélet fejlődésének néhány kérdése a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa után Magyarországon. 1935–1949. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1968)
A szocialista átalakulás népi demokratikus útja és a kommunista párt irányvonalának főbb kérdései a felszabadulás után. (MTA Filozófiai és Történettudományi Osztályának Közleményei, 1969 és Tájékoztató, 1969)
A főbb politikai irányzatok nézetei a fejlődés perspektíváiról Magyarországon, 1945 végén – 1946 első felében. Adalékok a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának elméleti előzményeihez és a marxista forradalomelmélet fejlődéséhez. (Párttörténeti Közlemények, 1969)
A Kommunista Párt 1944 őszi akcióprogramja. A népi demokratikus fejlődés kommunista értelmezése a felszabadulás idején. (Magyar Filozófiai Szemle, 1969)
A népi demokratikus átalakulás néhány magyarországi tapasztalata. (Társadalmi Szemle, 1970)
Az osztály nélküli társadalomba való átmenet és szocialista építésünk jelenlegi szakasza. (Pártélet, 1970)
Népi demokrácia és forradalomelmélet. A marxista forradalomelmélet fejlődésének néhány kérdése Magyarországon. 1935–1949. Monográfia. (Bp., 1970
2. kiad. 1974)
Harc az antifasiszta népfrontért, a független, demokratikus Magyarországért. Hazánk felszabadulása. A MKP harca a munkáshatalom győzelméért. (Előadások a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből. 1918–1970. Bp., 1971)
Chapters from the Revolutionary Workers Movement in Hungary. 1944–1962. (Bp., 1973)
The Nature of the Revolution Subsequent to the Liberation in Hungary and Principal Issues of the Policy of the Communist Party. (Acta Historica, 1974)
Felszabadulás és forradalom. Tanulmányok. (Bp., 1975)
Forradalom és kommunista politika a felszabadulás után. (Magyar Filozófiai Szemle, 1975)
A párt politikája a hatalomért vívott harcban és a szocializmus építésének időszakában. Birta Istvánnal, Blaskovits Jánossal. (Felszabadult hazánk 30 éve. Oktatási igazgatóságok tudományos tanácskozása Magyarország felszabadulásának 30. évfordulóján. Salgótarján, 1975. jan. 21–23. Szerk. Birta István. Bp., 1976)
Proletárdiktatúra – szocialista demokrácia. A magyarországi fejlődés néhány tanulsága. (Társadalmi Szemle, 1977)
A proletárdiktatúra elméletének és gyakorlatának egyes kérdéseiről. (A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója. Tudományos ülésszak, 1977. okt. 26–27. Előadások. Szerk. Halay Tibor, Vass Henrik, Vészi Béla. Bp., 1977)
A proletárdiktatúra elméletéről és megvalósulásának történelmi feltételeiről. (Párttörténeti Közlemények, 1978)
A népfrontmozgalom Magyarországon. Történeti áttekintés. Pintér Istvánnal. (Bp., 1978)
Le passage au socialisme et le système à plusieurs partis. (Studia Historica, 1980)
A szocialista átalakulás történelmi útja és néhány tapasztalata. (Pártélet, 1981)
Fél évszázados a Társadalmi Szemle. Szabó Ágnessel. (Társadalmi Szemle, 1981)
A Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának alapvetése. 1956. nov.–1957. jún. (Párttörténeti Közlemények, 1982)
Az 1957. évi országos pártértekezlet helye a magyar munkásmozgalom történetében. (Az MSZMP negyedszázada. Tudományos tanácskozás a párt 1957. júniusi országos értekezletének 25. évfordulója alkalmából. Szerk. Habuda Miklós és Urbán Károly. Bp., 1982)
A szocializmus útján. Kronológia. 1944–1980. (Bp., 1982)
Az új szakasz politikájának kezdetei. Az MDP KV 1953. júniusi ülésétől az októberi plénumig. (Párttörténeti Közlemények, 1983)
Gazdasági, politikai változások az 1953. júniusi fordulat után és az MDP III. kongresszusa. Az MDP politikája 1954 második felében és az 1955. márciusi fordulat. A szektás politika csődje és a szocialista konszolidáció újabb lehetősége. Az MDP politikája 1955 nyarától a Központi Vezetőség 1956. júliusi üléséig. (Párttörténeti Közlemények, 1984)
Új szakasz az MDP politikájában. 1953–1954. Kismonográfia. (Négy évtized. Bp., 1984)
Marxista elmélet és kommunista politika a felszabadulás után. (Az új Magyarország 40 éve. Társadalom – politika – gazdaság – kultúra. Tudományos ülésszak. 1984. dec. 10–12. Előadások. Szerk. Kulcsár Kálmán és Pritz Pál. Bp., 1985)
Entstehung und prinzipielle Grundlagen der Politik der Ungarischen Sozialistischen Arbeiterpartei. (Études historiques hongroises, 1985. Bp., 1985)
Az MDP politikájának eltorzulása a szocialista építés kezdetén, a hibák elméleti-politikai okai. (Útban a szocializmus felé. Elméleti konferencia a felszabadulás 40. évfordulójára. Szerk. Fukász György, Ruff Mihály és Vági József. (Bp., 1985)
Az „ötvenes évek.” Elmélet és politika a szocialista építés első időszakában Magyarországon. 1948–1957. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1986)
Az MDP politikájának motivációi két kongresszus tükrében. 1948 és 1951. (Tanulmányok Mérei Gyula 75. születésnapjára. Szerk. Gaál Endre és Serfőző Lajos. Szeged, 1986)
Cselekvési program és elméleti alapvetés. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának 1956. decemberi határozatáról. (Propagandista, 1986)
Útirány a szocializmus. (A felszabadulás utáni történetünkről. Tanulmányok. Összeáll. Földesi Margit és Rainer M. János. Szerk. Balogh Sándor. Bp., 1987)
A szocialista építés első időszakának értékeléséről. (Közös gondolkodás a szocializmusról. 2. A szocializmus fejlődésének időszerű kérdései hazánkban. Országos elméleti tanácskozás, Szeged, 1987. febr. 19–21. Előadások. Szerk. Szigeti Györgyné. Bp., 1988)
szerk.: Húsz év. Tanulmányok a szocialista Magyarország történetéből. Szerk. Lackó Miklóssal. A bevezető tanulmányt Vass Henrik írta. (Bp., 1964)
A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai. 1944–1948. Szerk. Rákosi Sándorral. (Bp., 1967
2. kiad. 1979)
A szocializmus útján. A felszabadulást követő negyedszázad kronológiája. Ill. Székely Gábor és Újlaki Péter. Szerk. 30 táblával. (Bp., 1970
2. jav. és bőv. kiad. 1982)
A magyar népfront története. Dokumentumok. 1935–1976. I–II. köt. Főszerk. (A Hazafias Népfront Országos Tanácsa kiadványa. Bp., 1977).

Irodalom

Irod.: Csatári Dániel: Sz. B.: Népi demokrácia és forradalomelmélet. (Társadalmi Szemle, 1970)
Orbán Sándor: Sz. B.: Népi demokrácia és forradalomelmélet. (Valóság, 1971)
Mérei Gyula: Sz. B.: Népi demokrácia és forradalomelmélet. (Magyar Tudomány, 1971)
Balogh Sándor: Sz. B.: Népi demokrácia és forradalomelmélet. (Századok, 1974)
Szakács Kálmán: Sz. B.: Felszabadulás és forradalom. Tanulmányok. (Társadalmi Szemle, 1976)
Póth Piroska: Pintér István–Sz. B.: A népfrontmozgalom Magyarországon. Történeti áttekintés. (Századok, 1979)
Ripp Zoltán: Sz. B.: Új szakasz az MDP politikájában. 1953–1954. (Társadalmi Szemle, 1985)
Izsák Lajos: Sz. B.: Az „ötvenes évek.” Elmélet és politika a szocialista építés első időszakában Magyarországon. 1948–1957. (Társadalmi Szemle, 1986)
Szakály Sándor: Sz. B.: Az „ötvenes évek.” Elmélet és politika a szocialista építés első időszakában Magyarországon. 1948–1957. (Palócföld, 1986)
Mérei Gyula: Sz. B.: Az „ötvenes évek.” Elmélet és politika a szocialista építés első időszakában Magyarországon. 1948–1957. (Magyar Tudomány, 1987)
Harsányi Iván: Sz. B.: Az „ötvenes évek.” Elmélet és politika a szocialista építés első időszakában Magyarországon. 1948–1957. (Századok, 1987)
Újpest lexikon. A szerkesztőbizottság elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. (Újpest, 2002). Lexikonok eltérő halálozási adata: júl. 1.!

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője