Szabó István
Szabó István

2024. december 9. Hétfő

Szabó István

agrárpolitikus

Születési adatok

1924. október 30.

Nádudvar, Hajdú vármegye

Halálozási adatok

2017. június 17.

Nádudvar, Hajdú-Bihar megye


Család

Sz: Szabó Julianna. Házasságon kívül született, édesapját nem ismerte. Kisgyermek korától anyai nagynénje családja nevelte.

Iskola

Hat elemi osztályt végzett, Gödöllőn és Máriabesnyőn 14 hónapos termelőszövetkezeti elnöki iskolában tanult (1951–1952), a Debreceni Mezőgazdasági Technikumban éretts. (1963), a DATE-n tanult tovább, de tanulmányait nem fejezte be.

Életút

A később országos mintagazdasággá vált nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet alapító vezetőségi tagja (1950-től), elnöke (1952. szept.–1990. aug.). A Kukorica és Iparinövény Termelési Egyesülés (KITE, 1973–1992), a Hajdúsági Agráripari Egyesülés Rt. elnöke (1988–1990), a KITE Rt. felügyelőbizottságának elnöke (1992–2014), a KITE örökös tb. elnöke (2014-től).

 

Az MDP (1952–1956), az MSZMP tagja (1956–1989), az MSZP tagja (1989). Az MSZMP KB póttagja (1962. nov. 24.–1966. dec. 3.), tagja (1966. dec. 3.–1989. okt. 7.) és az MSZMP KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösségének elnöke (1987–1989). Az MSZMP PB tagja (1985. márc. 28.–1989. ápr. 12.).

Országgyűlési képviselő (Hajdú-Bihar megye, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24. és 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; Hajdúnánás [Hajdú-Bihar megye 14. sz. egyéni választókerület], 1967. márc. 19.–1971. ápr. 25.; Nádudvar [Hajdú-Bihar megye 18. sz. egyéni választókerület], 1971. épr. 25.–1975. jún. 15.; 1975. jún. 15.–1980. jún. 8.; 1980. jún. 8.–1985. jún. 8.; Hazafias Népfront országos lista, 1985. jún. 8.–1990. máj. 2.).

Az Elnöki Tanács tagja (1967. ápr. 14.–1975. júl. 4.).

A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (TOT) elnöke (1967. ápr. 20.–1989. dec. 12.). Az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke.

Nádudvaron született, ahol már 1942-től egy 58 kh-as birtokot igazgatott (az 1945-ös földosztáskor 5 kh földet kapott). Belépett a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe, 1952. szept. 30-án elnökké is megválasztották. Az országosnál lényegesen jobb termelési eredményeiért – sikeresen vezette be a részesművelést, ezzel anyagilag is érdekeltté tette a tagokat a termelésben – a tsz megkapta a Munka Vörös Zászló Érdemrendet (1953. nov. 7-én). Az általa kidolgozott nádudvari modell később az ország több más tsz-ében, mgtsz-ében is elterjedt. Nádudvaron és környékén a tsz földterülete hatezerről tizenhatezer kh-ra nőtt, úgy lett az ország legnagyobb termelőszövetkezete, hogy a tsz nem egyesülésből jött létre, hanem a parasztok maguk hozták a földet (később már harmincegyezer holdon gazdálkodtak). Az agrárium érdekeinek képviseletére Fehér Lajos kezdeményezésére megalakította a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát (TOT, 1967).

 

Mint az agrárágazat megbecsült és köztiszteletben álló személyisége vezető szerepet játszott a magyarországi mezőgazdaság 1970-es–1980-as években elért, nemzetközileg is elismerést kiváltó eredményeiben. Ezért Kádár János bizalmasának számított, az MSZMP PB tagjai közé is beválasztották. Egyes vélemények szerint Kádár felajánlotta Szabó Istvánnak az MSZMP mezőgazdasági KB-titkári posztját, ő azonban visszautasította a megkeresést (a KB Szövetkezetpolitikai Munkaközössége elnöki pozícióját azonban elvállalta). Kádár híveinek kiszorítása után PB-tagságáról is felmentették, rövid ideig még tagja volt a MSZP-nek, tisztséget azonban az utódpártban már nem vállalt (1990. aug.-ban visszavonult).

Elismerés

Kossuth-díj (a nádudvari Vörös Csillag tsz vezetésében elért kiváló eredményeiért, 1958), Állami Díj (a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésében, az új termelési eljárások bevezetésében és elterjesztésében végzett szervező munkájáért, 1980), Hazám Díj (2015).

 

Munka Érdemrend (1953), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1953), Munka Érdemrend (arany, 1966), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1976).

 

Nádudvar díszpolgára (elsőként, 1997).

Főbb művei

F. m.: A nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet gazdálkodási módszerei. Cserkuti Ferenccel és Gazdag Ferenccel. (A Magyar Mezőgazdaság termelőszövetkezeti kiskönyvtára. Bp., 1965)
Javaslatok az új termelőszövetkezeti törvényhez. Gonda Ferenccel és Nagy Károllyal. (Társadalmi Szemle, 1966)
Demokrácia és törvényesség termelőszövetkezetekben. (Társadalmi Szemle, 1973)
Economic Associations of Farming Cooperatives. (Acta Oeconomica, 1973)
A mezőgazdasági szövetkezetek belső ellenőrzésének kérdéseiről. (Belügyi Szemle, 1974)
Mezőgazdasági szövetkezetek az V. ötéves terv kezdetén. (Közgazdasági Szemle, 1976)
Agrár-ipari egyesülés a Hajdúságban. Sikula Györggyel. (Társadalmi Szemle, 1977)
Termelőszövetkezeti mozgalmunk helyzete és feladatai. (Társadalmi Szemle, 1978)
A szövetkezetek szocialista vonásainak fejlődése. (Társadalmi Szemle, 1979)
A mezőgazdasági szövetkezeti gazdálkodás tapasztalatai és feladatai. (Közgazdasági Szemle, 1982)
A mezőgazdasági szövetkezetek a bevált agrárpolitika útján. (Társadalmi Szemle, 1982)
Az emberi tényező. (Társadalmi Szemle, 1984)
Mezőgazdasági szövetkezeti mozgalmunk az 1980-as évek közepén. (Közgazdasági Szemle, 1986)
A magyar mezőgazdaság és a magyar parasztság útja. (Társadalmi Szemle, 1987).

Irodalom

Irod.: Hell Roland: Életútinterjúk a Kádár-korszak néhány vezető politikusával. (Forrás, 2011)
Sz. I. életútja Nádudvartól Nádudvarig. Szerk. Romsics Ignác. (Bp., Osiris, 2014)
Halálhír. (Népszava, 2017. jún. 19.).

Irod.: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969)
Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
Biográf Ki kicsoda. 2004. I–II. köt. (Bp., 2003).

 

 

neten:

 

 

https://szabadfold.hu/gazdanet/elhunyt-szabo-istvan-266833/

https://magyarmezogazdasag.hu/2017/06/19/elhunyt-szabo-istvan-egykori-nadudvari-termeloszovetkezeti-elnok

 

 

https://neb.hu/asset/php5PZ0U7.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője