Szabó István
Szabó István

2024. december 6. Péntek

Szabó István

történész

Születési adatok

1898. július 2.

Debrecen, Hajdú vármegye

Halálozási adatok

1969. február 19.

Budapest


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1941. máj. 16.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen állam- (1923) és jogtud. doktori okl. (1927), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1928); közben levéltárkezelői (1921) és levéltári fogalmazói szakvizsgát tett (1925). A m. nép története a 14-15. sz.-ban tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1940), a történelemtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (védés nélkül, 1957); az MTA tagja (l.: 1941. máj. 16.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - Az I. vh.-ban az olasz fronton harcolt (1916-1918), az összeomlás után a debreceni állampénztár ideiglenes díjnoka (1919-1920), a debreceni levéltár ideiglenes szakdíjnoka (1920-1924), a Debrecen c. lap munkatársa (1924-1925), a Debreceni Ujság segédszerkesztője (1925-1927). A debreceni Tisza István Tudományegyetem Egyetemes Történeti Int. tanársegéde (1927-1928), a M. Orsz. Levéltár levéltári tisztje (1928-1943); közben a Bécsi M. Történeti Int. tagjaként levéltári kutatásokat folytatott (1931-1932). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1940-1943), a debreceni Tisza István Tudományegyetem, ill. a Debreceni Tudományegyetem M. Történeti Tanszék ny. r. (1943-1944), ny. r. tanára (1944-1952), egy. tanára (1952-1959) és a tanszék vezetője (1949-1959); közben a BTK dékánja (1949-1950). A forr. és szabadságharc idején a debreceni Egy. Forradalmi Biz. társelnöke (1956. okt.-nov.).A 20. sz.-i m. agrártörténetírás egyik kiemelkedő személyisége. Alapvető jelentőségűek a m. agrártörténetre, a m. parasztságtörténetre, a m. településtörténetre és a történeti demográfiára vonatkozó megállapításai. Elsőként fogl. a középkori és a kora újkori mo.-i mg. fejlődését meghatározó tényezőkkel, kezdeményezte a parasztság kapitalizmus kori történetére vonatkozó átfogó kutatások megindítását. Tanítványaiból jelentős agrártörténeti isk.-t hozott létre.

Főbb művei

F. m.: Debrecen 1848-49-ben. Debrecen,1928
A debreceni tanyarendszer kialakulása. Debrecen,1929
A magyar levéltárvédelem kérdése. Budapest,1931
A debreceni uradalom a mohácsi vész korában. Debrecen,1934
Ugocsa vármegye. Budapest,1937
Ugocsa vármegye. Budapest,1994
A magyar parasztság története. Budapest,1940
A magyarság életrajza. Budapest,1941
A magyarság életrajza. Budapest,1990
A magyarság életrajza. Budapest-Leipzig,1944
Levéltári útmutató. Budapest,1941
A jobbággy birtoklása az örökös jobbágyság korában. Budapest,1947
A szabadságharc fõvárosa Debrecen. 1849. január-március. Debrecen,1948
A szabadságharc fõvárosa Debrecen. 1849. január-március. Debrecen,1998
Tanulmányok a magyar parasztság történetébõl. Budapest,1948
Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-tõl. Budapest,1954
La répartition de la population de Hongrie entre les bourgades et les villages dans les années 1449-1526. Budapest,1960
Magyarország népessége az 1330.és 1526. évek között. Budapest,1963
A prédium. Agrártörténeti Szemle 1963
A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. 1848-1914. Budapest,1965
A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. 1848-1914. Budapest,1972
A falurendszer kialakulása Magyarországon. Budapest,1966
A középkori magyar falu. Budapest,1969
A magyar mezõgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig. Budapest,1975
Jobbágyok - parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetébõl. Budapest,1976.

Irodalom

Irod.: Rácz István:Búcsú Sz. I. történetírótól. Alföld h.n.,1969
Sinkovics István:Sz. I. Levéltári Közlemények 1969
Balogh István:Sz. I. Ethnographia 1969
Hoffmann Tamás:Sz. I. Agrártörténeti Szemle 1970
Szabad György:Sz. I. Századok 1970
Bitskey Istvánné:Sz. I. Debrecen,1982
Sz. I. Emlékkönyv. Debrecen,1998

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője