Szabó István
politikus, honvéd tábornok
Születési adatok
1906. november 17.
Köbölkút, Esztergom vármegye
Halálozási adatok
1974. július 31.
Budapest
Temetési adatok
1974. augusztus 8.
Budapest
Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteon
Család
Sz: Szabó Joachim munkás, majd saját földjén gazdálkodó, Kaszner Magdolna. Nyolcan voltak testvérek.
Iskola
Hat elemi osztályt végzett, vasesztergályos segédlevelet szerzett (1924), a moszkvai Nemzetközi Lenin Iskolán tanult (1930–1931).
Életút
A két világháború között a már Csehszlovákiához tartozó szülőfalujában élt, rövid ideig szakmájában dolgozott, Pozsonyban belépett a csehszlovákiai vasasszakszervezetbe (1924). A Csehszlovák Kommunista Ifjúsági Szövetség (1926–1928), ill. a legális Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) tagja (1928-tól). Moszkvai tanulmányainak befejezése után a CSKP Dunaszerdahelyi, Losonci, majd Lévai járási párttitkára (1931–1934), a CSKP Érsekújvári kerületi bizottsági titkára (1934–1938), egyúttal a CSKP szlovenszkói kibővített pártvezetőség tagja (1934–1938). Mozgalmi tevékenysége miatt többször letartóztatták, összesen két évet töltött börtönben. A Felvidék déli részének visszacsatolása után Csehszlovákiában maradt (1938. nov.–1939. márc.) Csehország német megszállása után a Szovjetunióba emigrált (1939. márc.).
A vorosilovgrádi mozdonygyár esztergályosa (1939–1944). Még a Szovjetunióban, Rákosi Mátyással történt megállapodása után az MKP tagja (1944. szept.). Hazatérése (1944. dec. 12.) után az MKP Keletmagyarországi Területi Bizottsága titkára (1944. dec.–1945. dec.), az MKP, ill. az MDP Hajdú Vármegyei szervezetének titkára (1945. dec.–1948. nov.). – Az MDP KV tagja (1948. jún. 14.–1956. okt. 31.). Az MDP PB tagja (1950. máj. 31.–1953. jún. 28.). Mindenféle katonai előképzettség nélkül, ezredesi rangban, a Honvédelmi Minisztérium (HM) személyügyi főcsoportfőnöke (1948. dec. 1.–1956. okt. 30.), altábornagyi rangban honvédelmi miniszterhelyettes (1951. jan. 24.–1956. okt. 30.) A forradalom és szabadságharc leverése után Hajdú-Bihar megye kormánybiztosa (1956. nov. 4.–1957. jún. 30.). A Magyar Honvédelmi Sportszövetség (MHS) országos elnöke (1957. júl. 1.–1962. aug. 27.).
A Debreceni Nemzeti Bizottság és a Debreceni Városi Törvényhatósági Bizottság tagja (1944. dec.–1945). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Nagy-Budapest, 1945. ápr. 2.–1945. nov. 4.), nemzetgyűlési képviselő (Hajdú és Bihar vármegyék Debrecen törvényhatósági jogú várossal, 1945. nov. 4.–1947. aug. 31.).
Országgyűlési képviselő (Hajdú és Bihar vármegyék Debrecen törvényhatósági jogú várossal, 1947. aug. 31.–1949. máj. 15.; Hajdú-Bihar megye, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17. és 1953. máj. 17.–1958. nov. 16.).
Emlékezet
Köbölkúton (Esztergom vármegye, Párkányi járás; ma: Gbelce, Szlovákia, Nyitrai kerület, Érsekújvári járás) született, gyermekkorát szülőfalujában töltötte, majd Pozsonyban és Érsekújvárban élt, Csehszlovákia német megszállása után Moszkvába emigrált. 1944. dec.-ben tért haza Magyarországra, Debrecenben telepedett le, a parlamentben Debrecent képviselte.
Katonai előképzettség nélküli honvédelmi karrierjét Farkas Mihály egyengette: az ő kezdeményezésére lett főcsoportfőnök, miniszterhelyettes, ill. PB-tag is. Az 1956. nov. 4-i szovjet intervenció után Hajdú-Bihar megye kormánybiztosaként „a rendcsinálással” bízták meg, nemsokára azonban mint Farkas Mihály közeli munkatársa és a Kádárral szembeni szélsőbaloldali politika híve távozott a politika legelső vonalából.
Budapesten hunyt el, a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjába temették. a katonai gyászpompával lezajlott szertartáson Kálazi József honvéd vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes és Tihanyi Sándor rendőr vezérőrnagy, budapesti rendőrfőkapitány-helyettes búcsúztatta.
Elismerés
Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1947), Kossuth Érdemrend (1948), a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje (1948), 48-as Díszérem (1948), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1955), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Érdemrend arany fokozata (1970).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1974. aug. 4.)
Vida Sándor: Sz. I. (Pártélet, 1986)
Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. dec. 21.–1945. nov. 29. Főszerk. Vida István. (Bp., 1994)
Az 1945. nov. 29-re összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Vida István. (Bp., 1998)
Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005).
neten:
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2019
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)