Szabó Zoltán
orvos, belgyógyász, egészségpolitikus
Születési adatok
1914. február 17.
Patalom, Somogy vármegye
Halálozási adatok
2007. január 11.
Budapest
Család
Sz: Szabó Béla (†1919) tanító, Klapp Mária. F: 1948-tól dr. Nagy Erzsébet gyógyszerész, a Gyógynövénykutató Intézet tud. munkatársa. Fia: Szabó Zoltán (1950–); leánya: Szabó Borbála (1952–).
Iskola
A ciszterci rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumában éretts. (1933), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1939), belgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1943), az orvostudományok kandidátusa (1963). Hathetes szakszervezeti politikai iskolát (1948), egyéves pártiskolát végzett (1955).
Életút
A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1943–1944), a II. világháború végén, a 10. sz. tábori kórházban katonai szolgálatot teljesített (1944. aug. 1.–1945. febr.), Szegeden és Kiskunfélegyházán szovjet hadifogságban volt (1945. febr.–jún.), majd mint orvost, a Szovjetunióba vezényelték, a 145. sz. hadifogolytábor ambulanciáján dolgozott (1945. jún.–1947. szept.). A Pécsi Tudományegyetem, ill. a POTE Belgyógyászati Klinika egy. tanársegéde (1947. szept.–1951), egy. adjunktusa (1951–1952), a BOTE III. sz. Belgyógyászati Klinika egy. adjunktusa (1957–1959), a II. sz. Belgyógyászati Klinika egy. adjunktusa (1959–1963), egy. docense (1963–1964). Az MKP, az MDP, ill. az MSZMP tagja (1947-től). Az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezete, ill. az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete elnöke (főfoglalkozásban: 1952. jún. 22.–1957. ápr.; társadalmi munkában: 1957. ápr.–1963. márc. 1. és 1985. dec. 1.–1989. jún. 9.). Az egészségügyi miniszter első helyettese (1963. dec. 7.–1964. jún. 5.), egészségügyi miniszter (1964. jún. 5.–1974. febr. 15.).
Az MSZMP KB tagja (1962. nov. 24.–1975. márc. 22.).
A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) főtitkára (1974. nov. 29.–1980. szept. 15.).
Kutatóként elsősorban a magasvérnyomás-betegséggel és az ún. antihipertenzív szerek hatásával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a különböző vérnyomáscsökkentő gyógyszerek terápiás hatása, élettani vizsgálata, a magasvérnyomás-betegség következtében kialakuló érrendszeri károsodások, vese- és szívbetegségek feltárása, valamint az arteriás vérnyomáscsökkenés hemodinamikai változásainak kísérletes kutatása terén.
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1953), Munka Érdemrend (1955), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1974).
Főbb művei
F. m.: Rhodankalium therápiás hatása hypertoniás betegeken. (Magyar Belorvosi Archívum, 1950)
A tüdőverőér emboliájával kapcsolatos EKG-eltérések. Farádi Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1951. 6.)
Folsav-antagonisták. (Orvosi Hetilap, 1951. 32.)
A Friedländer-pneumonia stretomycin kezeléséről. (Orvosi Hetilap, 1952. 26.)
A szív dinamikus működésének változása Rauwolfia-alkaloidák hatására. (MTA V. Osztálya Közleményei, 1959)
Az arteriás vérnyomás, percvolumen és periferiás resistentia változása több Rauwolfia-alkaloida együttes adása esetén. – A vesehaemodynamika és a vizeletürítés változása Rauwolfia-serpentina több alkaloidjának együttes adása esetén. (Magyar Belorvosi Archívum, 1959)
A Devincan vérnyomáscsökkentő hatásának vizsgálata állatkísérletekben és hypertoniás betegeken. Nagy Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1959. 33.)
A nagyvérköri és vesehaemodynamika változása kutyán, reserpin hatására. (Magyar Belorvosi Archívum, 1960)
Az essentialis hyperlipaemiáról. Kerekes Ernővel. (Orvosi Hetilap, 1960. 5.)
A hypertoniabetegség néhány aktuális kérdése. Gláz Edittel és Gömöri Pállal. (Orvosi Hetilap, 1960. 11.)
A mecamylamin vérnyomáscsökkentő hatásáról. Erdélyi Gáborral. (Orvosi Hetilap, 1960. 15.)
A vesehaemodinamika és a diuresis változása hypertoniás betegeken reserpin hatására. (Orvosi Hetilap, 1960. 40.)
Studies on the Hypoglycaemic Effect of Vincamin. (Experientia, 1961)
Haemodynamikai változások vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatására. Kand. értek. (Bp., 1962)
A magyar egészégügyi tudományos kutatások helyzete és perpektívája. (Népegészségügy, 1965)
A közegészségügyi-járványügyi munka és a körzeti betegellátás néhány kérdéséről. (Állam és Igazgatás, 1966)
Az egészségügyi feladatkörbe utalt felnőttvédelmi szociális gondoskodás helyzetéről és időszerű kérdéséről. (Népegészségügy, 1969)
A kórházak szervezeti és fejlesztési problémái Magyarországon. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1969)
Az egészségügy negyedik ötéves terve. (Népegészségügy, 1970)
A ma és a holnap orvosa. (Népegészségügy, 1971)
Az új egészségügyi törvény és végrehajtásának feladatai. Keresztes Lászlóval. (Állam és Igazgatás, 1972)
A megelőzés néhány egészségpolitikai kérdése. (Népegészségügy, 1972)
Az egészségügyi törvény országgyűlési előadói beszéde. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1972 és Népegészségügy, 1972)
Az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló rendelet végrehajtásáról. (Népegészségügy, 1973).
Irodalom
Irod.: Ki kicsoda? (4. átd. és bőv. kiad. Bp., 1981)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
Bölöny József–Hubai László: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Halálhír. (Népszabadság, 2007. jan. 22.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2019
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
