Iskola

Az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1950. dec. 2.).

Életút

Apja Szádeczky-Kardoss Gyula (1860-1935) geológus. - A Pázmány Péter Tudományegyetemen természetrajz-vegytan szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1928), az üledékes kőzetek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1934); közben áll. ösztöndíjjal Berlinben tanult (1928-1929, 1932-1933). Az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1950. dec. 2.). - A soproni Bányászati és Erdészeti Főisk., ill. a József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar Rendszeres Ásványtani és Kőzettani Tanszék tanársegéde (1927-1934), egy. adjunktusa (1934-1941), az ásvány- és földtan ny. rk. tanára (1941-1948). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1933-1941). A miskolci NME Ásványtani és Kőzettani Tanszék ny. r. tanára (1947-1950) és a tanszék vezetője (1948-1950); közben a Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar dékánja (1947-1948), majd az NME rektora (1948-1950). Az ELTE TTK (1953-1956: Élet- és Földtud. Kar) Ásványtani-Kőzettani Int. ny. r. tanára (1950-1952), egy. tanára (1952-1974); az Ásványtani-Kőzettani Int. ig.-ja (1950-1969), a Kőzettan-Geokémiai Tanszék vezetője (1969-1974). Az MTA Geokémiai Kutatólaboratórium ig.-ja (1956-1974).A mo.-i szénkőzettani, geokémiai és lemeztektonikai kutatások megalapítója; az ún. transzvaporizációs elv bevezetésével megalkotta a magmás kőzetek új, genetikus rendszerezési elvét, az univerzális ciklustv. alapjait. Jelentősek az üledékképződéssel kapcsolatos megállapításai, a mélységi vizek újtípusú osztályozása, nevéhez fűződik az első mo.-i karsztvíztérkép összeállítása. Kidolgozta a metamorfit térképszerkesztés alapelveit. Vezető szerepet vállalt a mo.-i földtani kutatások irányításában és integrálásában, az ország természeti erőforrásai kutatási irányainak kidolgozásában, megalapította az MTA Geokémiai Kutatólaboratóriumát.