Szalay Sándor
Szalay Sándor

2020. október 21. Szerda

Szalay Sándor

fizikus

Születési adatok

1909. október 4.

Nyíregyháza, Szabolcs vármegye

Halálozási adatok

1987. október 11.

Debrecen, Hajdú-Bihar megye


Család

Felesége Csongor Éva fizikus. Fia Szalay A. Sándor (1949) fizikus, az MTA tagja.

Iskola

Az MTA tagja (l.: 1953. máj. 30.; r.: 1965. ápr. 23.).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetemen - az Eötvös Collegium tagjaként - matematika-fizika szakos tanári okl. (1931) és bölcsészdoktori okl. (1932), az orvosi fizika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1939); a lipcsei műsz. egyetemen (1933-1934), a müncheni műsz. egy. fizikai int.-ében (1934-1935), majd az angliai Cavendish Laboratóriumban tanult (1936). A fizikai tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952), az MTA tagja (l.: 1953. máj. 30.; r.: 1965. ápr. 23.). - A Pázmány Péter Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Int.-ében Tangl Károly gyakornoka (1931-1932), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen Szent-Györgyi Albert asszisztense (1932-1933). A debreceni Tisza István Tudományegyetem Orvostud. Kar, ill. a DOTE Fizikai Int. tanársegéde (1935-1941) és magántanára (1939-1941), ny. rk. (1941-1947), ny. r. tanára (1947-1951) és az int. ig.-ja (1941-1951), egyúttal a szegedi Eötvös Collegium tanára is (1940-1951). A debreceni KLTE Kísérleti Fizikai Int. intézetig. és tanszékvezető egy. tanára (1951-1975), egyúttal az MTA debreceni Atommagkutató Int. ig.-ja (1954-1975), nyugdíjas tud. tanácsadója (1975-től).A mo.-i kísérleti atommagfizikai kutatások úttörője, az alacsony energiájú magfizika nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket elért tudósa. Tud. pályafutása elején elsősorban az elektrolitok és az ultrahang kémiai hatásvizsgálatával, ill. orvosbiológiai kutatásokkal fogl. A mo.-i orvosi gyakorlatban és az orvosi kutatásban az izotópok alkalmazásának kezdeményezője. Alapvetően új eredményeket ért el az uránium és más kationok bedúsulási folyamatainak vizsgálata terén, Földvári Aladárral közös kutatásainak döntő szerepe volt a mo.-i uránlelőhelyek felfedezésében. Vizsgálta még - többek között - a humuszsavak szerepét a kationok geokémiájában és a bioszféra rendellenességeivel.

Főbb művei

F. m.: Gázkeverékek dielektromos viselkedése. Budapest,1932
Die Zerstörung von Hochpolymeren mittels Ultraschallwellen. Zeitschrift für physikalische Chemie A 1993
Fizikai gyakorlatok. Debrecen,1944
Kutatások urán és thorium magyarországi elõfordulása után korszerű atomfizikai módszerekkel. Magyar Állami Földtani Intézet éves jelentései 1948
Vizsgálatok nagy atomsúlyú kationok adszorpciójára humuszkolloidokon. MTA Matematikai és Fizikai Osztály Közleményei h.n.,1954
The Role of Humus in the Geochemical Enrichment of U in Coal and Other Bioliths. Acta Physica 1957
A humuszsavak szerepe az auránium geokémiájában és lehetséges szerepük más kationok geokémiájában. MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya Közleményei 1963
Cation Exchange Properties of Humic Acids and Their Importance in the Geochemical Enrichment of UO2++ and Other Cations. Geochimica et Cosmochimica Acta h.n.,1964
Uránium kioldásának vizsgálata magmás kõzetek zúzalékából. Földtani Közlöny 1967
Accumulation ofUranium and Other Micrometals in Coal and Organic Shales and the Role of Humic Acids in the Geochemical Enrichments. In: Arkiv för mineralogi och geologi Stockholm,1969
Sz. S. nyomtatásban megjelent tudománs munkái. 1932-1969. Debrecen,1969.

Irodalom

Irod.: Sz. S. In: Magyar tudósok. Kardos István tévésorozata Budapest,1978
Sz. S. tudományos munkáinak jegyzéke. Magyar Fizikai Folyóirat 1979
Berényi Dénes:Sz. S., és a debreceni kísérleti fizikai tudományos iskola. Fizikai Szemle 1985
Berényi Dénes:Sz. S. Magyar Tudomány 1988
Koltay Ede Kovách Ádám:Sz. S. Fizikai Szemle 1988
Medveczky László:Ecsetvonások Sz. S. portéjához. Fizikai Szemle h.n.,1989

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013