Szántó Imre
Szántó Imre

2024. december 5. Csütörtök

Szántó Imre

történész

Születési adatok

1920. november 8.

Alsópáhok, Zala vármegye

Halálozási adatok

1993. május 2.

Hévíz


Család

Kisparaszti családból származott. Sz: Takács Gizella. Két testvére született. Leánya: Szántó Zsuzsa (1949–); fia: Szántó Endre (1954–).

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a keszthelyi premontrei gimnáziumban éretts. (1940). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – régészetből bölcsészdoktori okl. és történelem–latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1946); közben a II. vh. végén katonai szolgálatot teljesített, angol hadifogságban volt (1944–1945. nov.). A történelemtudományok kandidátusa (1957).

Életút

A bp.-i X. kerületi Százados úti polgári iskola, ill. általános iskola (1946–1948), a keszthelyi premontrei rend gimnáziuma r. tanára (1948–1950). Az Egri Pedagógiai Főiskola Történelem Tanszékének főisk. adjunktusa (1950–1952), főisk. docense (1952–1961), főisk. tanára és a Főiskola igazgatója (1961. aug. 1.–1966. júl. 31.). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Középkori Magyar Történeti Tanszékének egy. docense (1966–1969), egy. tanára (1969. júl. 1.–1986. dec. 31.) és a Tanszék vezetője (1967–1983). A Collegium Hungaricum ösztöndíjasa bécsi levéltárakban (1965 és 1968). Tudományos pályafutását régészként kezdte, majd érdeklődése az agrártörténet és a helytörténetírás, ill. a helytörténetírás módszertana felé fordult. Eger hősi várvédelmének 400. évfordulójára kismonográfiát írt (Eger vár védelme 1552-ben, Soós Imrével, 1952), majd feldolgozta Alsópáhok, Felsőpáhok, ill. Hévíz történetét. Jelentős eredményeket ért el a 16. sz.-i magyarországi török hadjáratok vizsgálata terén, alapvető munkákat közölt a 16. sz.-i végvári rendszer kiépítéséről és működéséről. Kutatta továbbá Szeged és környéke 19. sz.-i történetét, az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc helyi eseményeit, a 18–19. sz.-i falusi kisiskolai oktatást és a katolikus népművelés kezdeteit.

Emlékezet

Alsópáhokon született, Egerben és Szegeden (6726 Vedres utca 4.) tevékenykedett, Hévízen hunyt el, hévízi temetőben nyugszik.

Elismertség

Az MTA Történettudományi Bizottsága tagja, az MTA–TMB Történelmi Szakbizottsága tagja (1961–1966). A Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja, a Társulat Észak-magyarországi Csoportjának elnöke (1952–1962). A Csongrád Megyei Helytörténeti Bizottság elnöke. A Hazafia Népfront (HNF) Heves megyei elnöke. A Nemzeti Parasztpárt (NPP) tagja. Az MDP, ill. az MSZMP Eger Városi Bizottsága (1955–1961), majd a Heves Megyei Pártbizottság tagja (1961–1966).

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1953), Szocialista Kultúráért (1965), Április 4. Érdemrend (1985). Pro Academia Egriensi (1974), Pro Urbe Hévíz (1992).

Szerkesztés

Az Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: A gyöngyössolymosi bronzkincs. (Magyar Múzeum, 1948)
Phallikus bronzszobrocska Zsámbékról. (Antiquitas, 1949 és Archaeologiai Értesítő, 1951)
A majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása, a parasztság nagyarányú kisajátításának kezdetei. (Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon. 1711–1790. Szerk. Spira György. Bp., 1952)
Eger vár védelme 1552-ben. Kismonográfia. Soós Imrével. 1 táblával és 1 térképpel. (A Magyar Történelmi Társulat kiadványa. Bp., 1952)
A cserszegtomaji – Veszprém megye – kora vaskori és kora császárkori temető. (Archaeologiai Értesítő, 1953)
Heves megye szabadságharcos hagyományai. 1526–1859. (Az MDP Megyei Előadó Irodájának Előadásai. 1. Eger, 1953)
A parasztság kisajátítása és mozgalmai a dunántúli Festetics-birtokon. 1711–1850. Monográfia és benyújtott kand. értek. is. (Az MTA Történettudományi Intézete kiadványa. Bp., 1954)
Eger püspöki város úrbéri és felszabadulási pere a 18. században. (Heves Megyei Füzetek. 1. Eger, 1954)
Parasztmozgalmak Heves és Külső-Szolnok megyében, 1790–1795. (Heves Megyei Füzetek. 4. Eger, 1955)
Parasztmozgalmak Heves és Külső-Szolnok megyében a 19. század első felében. (Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1955)
A helytörténeti kutatások módszere és feladatai az oktató-nevelő munkában. Módszertani útmutató. Összeáll. (Szocialista nevelés könyvtára. 120. Bp., 1956)
A dolgozó parasztság helyzete Heves megyében a bethleni konszolidáció és a gazdasági válság évtizedeiben. 1920–1933. (Heves Megyei Füzetek. 4. Eger, 1956)
Zöld Marci. Betyárvilág Heves és Külső-Szolnok megyében a 19. század első évtizedeiben. (Az Egri Pedagógiai Főiskola Füzetei. Eger, 1956)
Adalékok a magyarországi mezőgazdaság fejlődéséhez a napóleoni háborúk korában. (Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1956)
A katolikus népoktatás helyzete Heves megyében a visitatio canonicák tükrében. 1750–1850. (Az Egri Pedagógiai Főiskola Füzetei. Eger, 1957)
A parasztság helyzete a veszprémi püspökség sümegi uradalmában. (Veszprémi Szemle, 1957)
A parasztság helyzete a veszprémi káptalan birtokain. 1711–1780. (Az Egri Pedagógiai Főiskola Füzetei. Eger, 1958)
A fehérterror rémuralma Heves megyében. 1919–1921. (Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1958)
A szocialista pedagógusmozgalom Heves megyében. 1918–1919. (Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1959)
A szélnek eresztett végvári katonaság sorsa a Balaton vidékén. 1671–1750. (Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1960)
Egy dunántúli falu. Alsópáhok története. Monográfia és kand. értek. is. 4 táblával. (Bp., 1960)
Kazinczy Ferenc eddig ismeretlen levele gr. Eszterházy Károly egri püspöknek. – A majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása a veszprémi püspökség sümegi uradalmában. 1751–1802. (Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1961)
Megjegyzések a Balaton környéki „avarkori” települések folytonosságának kérdéséhez. – Telekesy István püspök szerepe az egri vár 1710. évi feladásában. – A Habsburg-segítség szerepe Eger vár 1552-es védelmében. – Adatok az egri vár 1710. évi feladásához. (Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1962)
Eger a Rákóczi-szabadságharc korában. (Eger, 1963)
Keszthely elnevezése és kialakulása. Adatok a Keszthely környéki romanizált lakosság továbbélésének vizsgálatához. (Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1963)
A helytörténeti kutatások módszere és feladatai az oktató-nevelő munkában. Tanárképző főiskolai módszertani tankönyv. (Bp., 1963
2. kiad. 1964
3. kiad. 1965
5. kiad. 1969
7. kiad. 1971
8. kiad. 1973
9. kiad. 1974 és évenkénti utánnyomás
új kiad. 1985
12. kiad. 1997)
Eger város úrbéri és felszabadulási pere. 1–2. füz. (Az Egri Tanárképző Főiskola Füzetei, 1964–1965)
A kádermunka tapasztalatai az Egri Tanárképző Főiskolán. Nagy Sándorral. (Felsőoktatási Szemle, 1966)
A török sereg elvonulása Eger alól 1552-ben. (Hadtörténelmi Közlemények, 1968)
Az 1552. évi szegedi hadjárat. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1968)
A helytörténet művelésének jelentősége és feladatai. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1969)
Békéscsaba úrbéri viszonyai. 1772–1846. (Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Békéscsaba, 1970)
Veszprém elfoglalása és a török terjeszkedése a Dunántúlon, 1552-ben. (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1970)
A Temesvidék és a Maros-völgy török uralom alá jutása 1552-ben. (Századok, 1971)
A népoktatás helyzete Csanád megyében a reformkorban. (Magyar Pedagógia, 1971)
A végvári rendszer kiépítése Magyarországon. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1971)
Eger vár védelme 1552-ben. Monográfia és benyújtott doktori értek. is. (Az Egri Városi Tanács kiadványa. Eger, 1971)
I. Ferdinánd király intézkedései 1552 nyarán Eger és Szolnok védelmében. (Az Egri Múzeumok Évkönyve. 1970/71. Eger, 1972)
A török 1551. évi őszi hadjárata a Temesvidék és a Marosvölgy meghódítására. (Hadtörténelmi Közlemények, 1972)
Küzdelem a török terjeszkedés megállításáért Magyarországon. 1541–1547. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1972)
A végvári rendszer kiépítése a Balaton környékén. 1541–1566. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1972 és A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1972)
Dobó István. (Hadtörténelmi Közlemények, 1973)
A végvári katonaság helytállásának eszmei alapjai a XVI. század második felében. (Hadtörténelmi Közlemények, 1974)
Magyarország nemzetközi helyzete Mohács után. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1975)
A szolnoki vár felépítése és török kézre jutása. 1550–1552. (Szolnok város története. I. köt. Szerk. Kaposvári Gyula és Mészáros Ferenc. Szolnok, 1975)
Ali budai pasa hadjárata 1552 nyarán a Hont-Nógrád megyei várak ellen. (Történelmi Szemle, 1977)
A végvári rendszer kiépítésének és fenntartásának költségei Magyarországon a XVI. század második felében. – Magyarország népeinek harca a török hódítók ellen. 1526–1541. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1977)
A polgári forradalom és a szabadságharc időszaka Szőregen, 1848–1849. (Szőreg és népe. Tanulmányok. Szerk. Hegyi András. Szeged, 1977)
Hévíz története. I–II. köt. (A Hévíz Nagyközségi Tanács kiadványa. Hévíz, 1977–1980)
A „közös iskolák” II. József korában. (Magyar Pedagógia, 1978)
A falusi kisiskolai oktatás helyzete Magyarországon. 1790–1848. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1978)
A katolikus falusi kisiskolai oktatás helyzete Magyarországon a XIX. század első felében. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1979)
A végvári rendszer kiépítése és fénykora Magyarországon. 1541–1593. Monográfia. (Bp., 1980)
A katolikus népművelés Magyarországon. 1711–1848. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1981)
Szeged 1848 nyarán. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből. V. köt. Szerk. Blazovich László. Szeged, 1981)
A Délvidék feladása és Szeged 1848–1849 telén. Az újszeged-szőregi ütközet. (Hadtörténelmi Közlemények, 1982)
Kossuth Lajos honvédtoborzó útja Szegeden. (Somogyi Könyvtári Műhely, 1982)
Az 1848. okt. 15-i véres vasárnap Szőregen és Szegeden. (Somogyi Könyvtári Műhely, 1983)
Szeged az 1848–1849-es szabadságharc alkonyán. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1983)
A végvári harcok szerepe és jelentősége a XVI. század második felében. (Magyarországi végvárak a XVI–XVII. században. Tanulmányok. Szerk. Bodó Sándor, Szabó Jolán. Eger, 1983)
A Zala vármegyei végvárak és mezővárosok lakosságának helyzete a XVII–XVIII. században. (Hadtörténelmi Közlemények, 1984)
Keszthely úrbéri viszonyai a Festeticsek földesurasága idején. 1739–1848. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1984)
A Dél-Alföld településszerkezetének történeti kialakulása. (Településszerkezet és társadalmi mobilitás a Dél-Alföldön a szocialista társadalom építésének időszakában. Szerk. Hegyi András. Szeged, 1984)
A szélnek eresztett végvári katonaság sorsa Zala megyében. (Magyar és török végvárak. 1663–1684. Tudományos tanácskozás előadásai. Noszvaj, 1984. okt. 18–19. Szerk. Bodó Sándor, Szabó Jolán. Eger, 1985)
Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc. (Szeged története. II. köt. Szerk. Farkas József. Szeged, 1985)
A mezőgazdasági termelés fejlődése Szegeden. (Agrárgazdaság – agrártársadalom – agrárpolitika. Szerk. Hegyi András. Szeged, 1985)
Küzdelem a török terjeszkedés ellen Magyarországon. Az 1551–1552. évi várháborúk. Monográfia és benyújtott doktori értek. is. (Bp., 1985)
A balatoni várak övezete a dunántúli védelmi rendszerben. 1541–1690. (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1986)
Szeged az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején: Szeged város gazdasági és társadalmi fejlődése. – A liberális politikai mozgalom kibontakozása. – A város csatlakozása az 1848-as márciusi forradalomhoz. – A fegyveres harc 1848 nyarán. – Szeged a szeptemberi fordulat után. – A Délvidék feladása és Szeged 1848–1849 telén. – Szeged a tavaszi hadjárat idején. – Szeged az 1848–1849-es szabadságharc alkonyán. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből. XI. köt. Szeged, 1987)
Eger első felszabadulási törekvése. 1687–1695. A Fenesy-féle egyezmény. (Az Egri Múzeum Évkönyve, 1988)
Eger felszabadulása a török uralom alól. 1687. (Hevesi Szemle, 1988)
A katolikus falusi kisiskolai oktatás helyzete Magyarországon. 1711–1848. – Tapolca és környéke 1550–1555 között Sforza Pallavicini levelezésének tükrében. (A Tapolcai Városi Múzeum Közleményei, 1989)
Alsópáhok és Felsőpáhok története. Monográfia. Szántó Endrével. A fotókat Szántó Endre és Zalavári Géza készítette. (Alsópáhok Községi Közös Tanács kiadványa. Alsópáhok, 1990)
Gróf Festetics György emlékezete. Hévíz fürdőhely születése. Bibliofil kiadásváltozatban is. (Keszthely–Hévíz, 1991)
Gróf Festetics György és Hévíz. (Somogy [folyóirat], 1992)
A „vitézlő rend” megélhetésének anyagi forrásai Zala megyében, a XVII. században. (Végvárak és régiók a XVI–XVII században. Tudományos tanácskozás előadásai. Noszvaj, 1991. okt. 17–18. Szerk. Petercsák Tivadar, Szabó Jolán. (Eger, 1993)
Gyógy-idegenforgalom és fürdőtörténet. 1795–1918. Szántó Endrével. (A hévízi „Csoda tó.” Tanulmányok. Hévíz, 1994)
A végvárak melletti – presidialis – mezővárosok települési szerkezetének megváltozása Zala megyében. (Mezőváros – kisváros. A Hajnal István Kör keszthelyi konferenciája. 1990. jún. 23–25. Szerk. Mikó Zsuzsa. Debrecen, 1995)
Hévíz és a Reischliek. 1905–1940. (Hévíz [folyóirat], 1995)
Szentandráspáh elnevezése és kialakulása. (Hévíz [folyóirat], 1996)
Hévíz története. Oktatási segédlet. (Hévíz, 2008).

Irodalom

Irod.: Jáki László: Sz. I.: Egy dunántúli falu. Alsópáhok története. (Pedagógiai Szemle, 1961)
Rákos István: Sz. I.: Hévíz története. I–II. köt. (Századok, 1978)
Halász Péter: Sz. I.: Hévíz története. I–II. köt. (Agrártörténeti Szemle, 1980)
Hegyi András: Sz. I.: Hévíz története. I–II. köt. (Honismeret, 1981)
Barta Gábor: Sz. I.: A végvári rendszer kiépítése és fénykora Magyarországon. 1541–1593. (Századok, 1982)
Sz. I. Tudományos munkássága bibliográfiájával. (Aetas, 1986)
Halálhír. (Zalai Hírlap, 1993)
Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. (Zalaegerszeg, 1994
3. jav. és bőv. kiad. 2005)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Szegedi Tanárképző Főiskola. 1873–1998. Történet. Almanach. Szerk. Apróné Laczó Katalin, Pitrik Katalin. (Szeged, 1998)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője