Család

Sz: Széchenyi István (1791–1860) politikus, nagybirtokos, a Magyar Tudós Társaság megalapítója, Seilern Crescence. F: gr. Erdődy Johanna (1845–1872). Leánya: Károlyi Lajosné Széchenyi Hanna (1872–1957) főrend, cs. és kir. palotahölgy. Testvére: Széchenyi Ödön (1839–1922) honvédtiszt, tűzoltótiszt.

Iskola

A berlini (1854–1855) és a bonni egyetemen tanult (1855–1856). Az MTA tagja (t.: 1880. máj. 20.; ig.: 1883. máj. 17.).

Életút

A nagycenki uradalom tulajdonosa, a magyar politikai és közélet aktív szereplője. A Nyéki (1861–1865), a Kismartoni választókerület országgyűlési képviselője (1865–1869). A Főrendiház örökös tagja (1887–1918), alelnöke (1912–1918). Valóságos belső titkos tanácsos (1897-től), koronaőr (1901-től). – Az Állandó Országház Építő Tanács tagja. Több tudományos (1855–1857: Anglia, Franciaország, Itália; 1858: Balkán, égei-tengeri szigetek; 1862: Kanada és USA), ill. vadászati célú (1865–1870: négy afrikai oroszlánvadászat) utazást tett. Ásatásokat kezdett a Fertő tó medrében (a kőkori leleteket Suess Ede osztrák paleontológus segítségével le is írta, 1874). Nevéhez fűződik továbbá az egyik legjelentősebb 19. sz.-i magyar Ázsia-expedíció megszervezése, és szakmai körökben nagy szenzációt keltő eredményeinek közzé tétele. A Bombay–Szikkim, Bhutan és Tibet határvidéke–Közép-Jáva vulkanikus vidékei–Hongkong–Sanghaj–Jangce–Japán–Hszian– Tunhuang útvonalon haladó expedíció (többek között Lóczy Lajos geológussal, Bálint Gábor nyelvésszel, 1877–1880) földrajzi és geológiai szempontból legértékesebb része a Transzhimalája felfedezése, a tunghuau Ezer Buddha Csarnokai elnevezésű barlangszentélyek megtalálása, továbbá a Góbi keletkezéséről szóló új elmélet megalapozása. Az expedíció során Széchenyi vezette az útinaplót, jegyezte és rendszerezte nagy pontossággal a meteorológiai adatokat, gyűjtötte a bennszülött népek szókincsét. Valószínűleg első magyarként megmászta a Fudzsit is. Az utazás alatt gyűjtött hatalmas tudományos anyag feldolgozása évtizedekeig eltartott, csak 1900-ban fejeződött be.

Emlékezet

Nagycenken, tervei alapján épült meg a Széchenyi-család síremléke (1872–1875). Apja kéziratait és ereklyéit a Magyar Nemzeti Múzeumnak (MNM, 1877), majd 4000 koronát az MTA-nak adományozott (1907).

Elismertség

A Magyar Földrajzi Társaság t. elnöke (1893–1918). A Jukián Egyesület alapító elnöke (1904–1918). A Turáni Társaság első elnöke. A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) tanácsának tagja.

Elismerés

A bp.-i tudományegyetem t. doktora (1896). Az MTA Nagyjutalma (1896).