Széchenyi Béla
Széchenyi Béla

2022. szeptember 25. Vasárnap

Széchenyi Béla, sárvári és felsővidéki gr.

geográfus, utazó

Születési adatok

1837. február 3.

Pest

Halálozási adatok

1918. december 12.

Budapest


Család

Sz: Széchenyi István (1791–1860) politikus, nagybirtokos, a Magyar Tudós Társaság megalapítója, Seilern Crescence. F: gr. Erdődy Johanna (1845–1872). Leánya: Károlyi Lajosné Széchenyi Hanna (1872–1957) főrend, cs. és kir. palotahölgy. Testvére: Széchenyi Ödön (1839–1922) honvédtiszt, tűzoltótiszt.

Iskola

A berlini (1854–1855) és a bonni egyetemen tanult (1855–1856). Az MTA tagja (t.: 1880. máj. 20.; ig.: 1883. máj. 17.).

Életút

A nagycenki uradalom tulajdonosa, a magyar politikai és közélet aktív szereplője. A Nyéki (1861–1865), a Kismartoni választókerület országgyűlési képviselője (1865–1869). A Főrendiház örökös tagja (1887–1918), alelnöke (1912–1918). Valóságos belső titkos tanácsos (1897-től), koronaőr (1901-től). – Az Állandó Országház Építő Tanács tagja. Több tudományos (1855–1857: Anglia, Franciaország, Itália; 1858: Balkán, égei-tengeri szigetek; 1862: Kanada és USA), ill. vadászati célú (1865–1870: négy afrikai oroszlánvadászat) utazást tett. Ásatásokat kezdett a Fertő tó medrében (a kőkori leleteket Suess Ede osztrák paleontológus segítségével le is írta, 1874). Nevéhez fűződik továbbá az egyik legjelentősebb 19. sz.-i magyar Ázsia-expedíció megszervezése, és szakmai körökben nagy szenzációt keltő eredményeinek közzé tétele. A Bombay–Szikkim, Bhutan és Tibet határvidéke–Közép-Jáva vulkanikus vidékei–Hongkong–Sanghaj–Jangce–Japán–Hszian– Tunhuang útvonalon haladó expedíció (többek között Lóczy Lajos geológussal, Bálint Gábor nyelvésszel, 1877–1880) földrajzi és geológiai szempontból legértékesebb része a Transzhimalája felfedezése, a tunghuau Ezer Buddha Csarnokai elnevezésű barlangszentélyek megtalálása, továbbá a Góbi keletkezéséről szóló új elmélet megalapozása. Az expedíció során Széchenyi vezette az útinaplót, jegyezte és rendszerezte nagy pontossággal a meteorológiai adatokat, gyűjtötte a bennszülött népek szókincsét. Valószínűleg első magyarként megmászta a Fudzsit is. Az utazás alatt gyűjtött hatalmas tudományos anyag feldolgozása évtizedekeig eltartott, csak 1900-ban fejeződött be.

Emlékezet

Nagycenken, tervei alapján épült meg a Széchenyi-család síremléke (1872–1875). Apja kéziratait és ereklyéit a Magyar Nemzeti Múzeumnak (MNM, 1877), majd 4000 koronát az MTA-nak adományozott (1907).

Elismertség

A Magyar Földrajzi Társaság t. elnöke (1893–1918). A Jukián Egyesület alapító elnöke (1904–1918). A Turáni Társaság első elnöke. A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) tanácsának tagja.

Elismerés

A bp.-i tudományegyetem t. doktora (1896). Az MTA Nagyjutalma (1896).

Főbb művei

F. m.: Amerikai utam. Kivonatok 1862-ki naplómból. (Pest, 1863)
Kőkori lelet a Fertő tava medrében néhány közleménnyel múltjáról. (Bp., 1876)
Sz. B. gr. keletázsiai útjának tudományos eredménye. I–III. köt. (Bp., 1890–1897).

Irodalom

Irod.: Lóczy Lajos: Utazás gr. Sz. B.-val a Kuku-norhoz és Kelet-Tibetbe. (Földrajzi Közlemények, 1888
új kiad. Földgömb, 1999)
Lóczy Lajos: Gr. Sz. B. emlékezete. (Bp., 1923)
Józsa Sándor: Kína és az Osztrák–Magyar Monarchia. (Bp., 1966)
Szurovy Géza: Sz. B. kelet-ázsiai expedíciója. (Föld és Ég, 1980)
Krizsán László: Adatok Sz. B. belső-ázsiai expedíciójának történetéhez. (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1986)
Ifj. Bartha Lajos: Sz. B. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1987)
Gecse Mariann: Kína egy gróf szemével. Sz. B. a Távol-Keleten. (Figyelő, 2007. 26.)
Bányai József: Gr. Sz. B. vadászatai. (Rubicon, 2009).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője