Székely György
színháztörténész
Születési adatok
1918. november 4.
Budapest
Halálozási adatok
2012. szeptember 20.
Budapest
Család
Sz: Székely István református lelkész, Hlatky Ida énektanár. F: 1944-től Deák Rózsa, a Vígszínház rendezőasszisztense.
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen angol filológiából bölcsészdoktori (1940) és angol–német szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1941), az irodalomtudományok kandidátusa (1967), doktora (1989).
Életút
A budapesti Nemzeti Színház lektor-dramaturgja (1941–1943), a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója (1943–1945 és 1947–1948), a Magyar Színház (1945–1946), a szolnoki Szigligeti Színház (1949–1952), a Fővárosi Operettszínház főrendezője (1952–1957). A Magyar Színházi Intézet alapító tagja, a Jelenkori Osztály osztályvezető tud. főmunkatársa (1957–1980) és az intézet igazgatóhelyettese (1960–1980). A New York-i Állami Egyetemen a színháztudomány vendégprofesszora (1968–1969).
Magyar és egyetemes (elsősorban közép- és kora újkori angol) színháztörténettel, színházelméleti és dramaturgiai kutatásokkal foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a modern hazai intézményes színházelméleti és -történeti kutatások megindításában, a Magyar Színházi Intézet megszervezésében. Kutatóként elsősorban a középkori és kora újkori Anglia színházművészetét, Shakespeare és kortársai munkásságát, az európai színjátszás kezdeteit, a színjátéktípusok kialakulását, a bábművészet történetét vizsgálta. Kiadta Hevesi Sándor (1873–1939) levelezését és Paulay Ede (1836–1894) írásait.
Elismertség
Az MTA Színház- és Filmtudományi Bizottságának elnöke (1990–1997), tagja (1997-től). Az MTA Művelődéskutatási Bizottságának tagja (1976–1980). A Magyar Színházművészeti Szövetség elnökségi tagja (1959–1979). A Nemzetközi PEN Club tagja. A Fédération Internationale pour la Recherche Théatrale végrehajtó bizottságának tagja (1970–1976).
Elismerés
Szocialista Kultúráért Érdemérem (1955), Munka Érdemrend (ezüst, 1977), Ápr. 4-e Érdemrend (1985).
Érdemes művész (1990).
Főbb művei
F. m.: Színházelmélet Angliában. 1882–1930. Egy. doktori értek. (A kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetem Angol Philológiai Intézetének Kiadványai. 21. Bp., 1941)
Peer Gynt a színpadon. – A Nemzeti Színház vendégjátéka Németországban. (A Nemzeti Színház Évkönyve. 1941. Bp., 1942)
Az angol bábjátszás története. Ill. Ország Lili és Vajda Júlia. (Bábszínpad. 24. Bp., 1955)
A zenés darabok rendezésének néhány kérdése. (A Népművelési Intézet kiadványa. Bp., 1956)
Bevezetés a színjátszás történetébe. Egyiptom, India, Kína. – Az európai dráma és színjátszás tizenöt évszázada. (A Népművelési Intézet kiadványa. Bp., 1958)
A nyugat-európai dráma és színjátszás a XVIII–XX. századig. Hubay Miklóssal és Szántó Judittal. (Színjátszó akadémia. 11. Bp., 1959)
Az 1958–1959-es színházi évad néhány kérdéséről. (Társadalmi Szemle, 1959)
Magyar színházművészet. 1949–1959. Szerk. Staud Géza. A bevezetést írta Sz. Gy., a képeket vál. Pogány Károly. (A Színháztudományi Intézet kiadványa. Bp., 1960)
Az európai dráma és színjátszás tizenöt évszázada. (A Népművelési Intézet kiadványa. Bp., 1960)
Barokk színház. – Az izmusok. (Színházi kalauz. Bp., 1960
4. bőv. és átd. kiad. 1981)
Hevesi Sándor: A drámaírás iskolája. A tanulmányokat vál., sajtó alá rend. Staud Géza. Szerk., a kísérő tanulmányt írta Sz. Gy. (Bp., 1961)
Zenész színpad – vidám játék. (Színházi tanulmányok. 2. A Színháztudományi Intézet kiadványa. Bp., 1961)
A színjátéktípusok kutatásának módszeréről. (Színházi tanulmányok. 6. A Színháztudományi Intézet kiadványa. Bp., 1961)
Coriolanus. Szerepelemzés. (A Színháztudományi Intézet Évkönyve. Bp., 1961)
Színjátéktípusok leírása és elemzése. (A Színháztudományi Intézet kiadványa. Bp., 1963)
Tematikus tárgyszórendszer színházi szakkönyvtár számára. (A Színháztudományi Évkönyve. Bp., 1963)
Színjátéktípusok dramaturgiája. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1965)
Nemzeti Színház. 1837–1964. Szerk. (Bp., 1965)
XVI. századi színjátéktípusok és a shakespeare-i életmű. (Shakespeare-életmű. Bp., 1965)
A Vígszínház 75 éve. Monográfia. (Bp., 1971)
Angol színházművészet a XVI–XVII. században. Monográfia. (Bp., 1972)
Bábuk – árnyak. A bábművészet története. Egy tankönyv. (Bp., 1972)
A színház világtörténete. I–II. köt. Főszerk. Hont Ferenc Szerk. Staud Gézával. (Bp., 1972
2. bőv. és átd. kiad. 1985)
Die ungarische Dramatik. (Theaterarbeit in Ungarn. Szerk. is. Berlin, 1973)
Színjáték – dráma. (Minerva nagy képes enciklopédia. II. köt. Bp., 1974)
Edward Gordon Craig. Kismonográfia. (Szemtől szemben. Bp., 1975)
Az Állami Déryné Színház. 1951–1975. Szerk. Katona Ferenc, a bevezető tanulmányt írta Sz. Gy. (Bp., 1975)
A Madách Színház. 1951–1976. Szerk. Alpár Ágnes, a képeket vál. Keleti Éva. A bevezető tanulmányt írta Sz. Gy. Ill. Szinte Gábor. (Bp., 1976)
La théatre du peuple. (Nouvelles études hongroises, 1976)
Az előadó-művészetről. (Színház, 1976)
Színházesztétika. Egy. tankönyv. (Bp., 1976
2. kiad. 1984)
Ady és a színház művészete. (Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról. Szerk. Láng József. Bp., 1977)
Színházi mi micsoda? Tanulmányok a színházművészet alapjairól. „A színháztörténész mondja” c. rádióműsorának szerkesztett változata. (Szkénetéka. Bp., 1977)
A mai magyar dráma szolgálatában. (Palócföld, 1977)
A színjáték japán világa. (Színház, 1978)
„Dear Friend Hevesi!” (The Hungarian Theatre Today. Bp., 1983)
A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. (Bp., 1984)
A magyar színészet nagy képeskönyve. Szerk., a tanulmányt írta Sz. Gy., az életrajzokat írta Cenner Mihály. A képeket vál. Szilágyi István. (Bp., 1984
2. kiad. 1985)
A „miliőszínpad” megtagadása. (Lukács György irodalomelmélete. A Pécsi Akadémiai Bizottság székházában, 1985. márc. 19-től 21-ig megtartott emlékülés előadásainak anyaga. Szerk. Nemes István. Az MTA PAB kiadványa. Pécs, 1985)
Vesztes harc a Nemzeti Színházért. Az 1863-as petíció. (Színháztudományi Szemle, 1985)
A színjáték világa. Egy művészeti ág társadalomtörténetének vázlata. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1986)
Paulay Ede, a Nemzeti Színház „drámai igazgatója”. (Színház, 1986)
A Nemzeti Színház 150 éve. Szerk. (Bp., 1987)
Gondolatok a Nemzeti Színházról. (Színház, 1987)
Paulay Ede írásaiból. Szerk., a kísérő tanulmányt írta Sz. Gy. A szerepkatalógust összeáll. Enyedi Sándor, a képeket vál. Kincses Károly. (Színháztörténeti Könyvtár. 17. Bp., 1988)
Staud Géza. (Irodalomtörténet, 1989)
A drámaírás viszontagságai. (Nagyvilág, 1989)
Magyar színháztörténet. I. köt. 1790–1873. Főszerk. Sz. Gy. Szerk. Kerényi Ferenc. (Bp., 1990)
Nemzeti kesergő: Hevesi és Craig. – Államosítás: a színe és visszája. – Évforduló tanulságokkal: Csokonai Színház. (Színház, 1990)
Edward Gordon Craig és Hevesi Sándor levelezése. 1908–1933. Szerk., a leveleket ford. és a kísérő tanulmányt írta Sz. Gy. (Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadványa. Bp., 1991)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Sz. Gy. (Bp., 1994)
Magyar színpadművészet. – Pekáry István Csongor és Tünde tervei. (Magyar Iparművészet, 1994)
Az átmenet dramaturgiája. (Színháztudományi Szemle, 1996)
A Tragédia ősbemutatójának problémái. (Színháztudományi Szemle, 1997)
Szcenikai művészetünk történetének alapkérdései. (In honorem Bécsy Tamás 70. Tanulmányok Bécsy Tamás emlékére. Szerk. Hanus Erzsébet. Zalaegerszeg, 1998)
Lego-színház. Az előadás szerkesztett változata. (Új Holnap, 1998)
Doktor Faustus és Kasperl. (Világszínház, 1998)
Peer Gynt a színpadon. – 1811: „Leár” magyarul. (Theatron, 1999)
A Csongor és Tünde német előadásai. (Színház, 1994)
Magyar színháztörténet. II. köt. 1873–1920. Főszerk. Sz. Gy. Szerk. Gajdó Tamás. (Bp., 2001)
A ‘Szentivánéji álom’. (Iskolakultúra, 2001)
Lángözön. Shakespeare kora és kortársai. (Bp., 2003)
A Cigány a moszkvai Cigányszínházban. (Szövegkönyv 2005. Tanulmányok Kerényi Ferenc hatvanadik születésnapjára. Szerk. Szilágyi Márton és Völgyesi Orsolya. Bp., 2005)
Misztériumjátékok a Nemzeti Színházban. 1924–1943. (Irodalomtörténet, 2005)
Magyar színháztörténet. III. köt. 1920–1949. Főszerk. Bécsy Tamással. Szerk. Gajdó Tamás. (Bp., 2005)
A Nyugat és színházművészetünk. (Criticai Lapok, 2008)
Mozaikok. Hét évtized színháztörténeti írásaiból. 1940–2006. (Színháztudományi Szemle. 39. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadványa. Bp., 2009)
Ilyennek látta, így írta meg… Vörösmarty Csongor és Tünde színpada. – Csongor úrfi vándorúton. – A rontás költészete. (Criticai Lapok, 2011)
Egy látványos, okos színjáték: A varázsfuvola. (Színház, 2011)
Méltatlan támadás Németh Antal ellen. (Színház, 2012)
ford.: Kleist, Heinrich: A póruljárt bíró. Vígjáték. Ford. Sz. Gy., népi színjátszó színpadra feldolgozta Pándi Lajos, a díszleteket és a jelmezeket tervezte Rimanóczy Yvonne. (Színjátszók Könyvtára. 8. Bp., 1952)
Craig, Edward Gordon: Új színház felé. Ford., a bevezető tanulmányt írta. Sz. Gy. Szerk. Sz. Szántó Judit. 8 táblával. (A Színháztudományi Intézet kiadványa. Bp., 1963)
Gammond, Peter: Opera. Képes enciklopédia. Ford. (Bp., 1997).
Irodalom
Irod.: Szántó Judit: Mi szépet tetszett csinálni? Sz. Gy. nyolcvanéves. Lírai köszöntő. (Színház, 1999)
Balogh Géza: Egy színháztudós életútja. Sz. Gy. kilencvenéves. (Criticai Lapok, 2008)
Jákfalvi Magdolna: A könyvtár és a legitimáció. Sz. Gy. (Színház, 2012)
Balogh Géza: Sz. Gy. végrendelete. (Criticai Lapok, 2012).
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. (Bp., 1969)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Sz. Gy. (Bp., 1994)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2016
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)