Szekér Gyula
Szekér Gyula

2024. december 8. Vasárnap

Szekér Gyula

kémikus, gazdaságpolitikus

Születési adatok

1925. szeptember 24.

Szombathely

Halálozási adatok

2015. december 17.

Budapest

Temetési adatok

2016. január 15.

Budapest

Fiumei út (hamvasztás utáni búcsúztatás)


Család

Sz: Szekér János MÁV-fűtő, Ferenczi Karolina. F: 1955-től Apró Éva. Fia: Szekér László (1957–) és Szekér Gyula (1960–).

Iskola

A négy polgárit Celldömölkön végezte, a pápai kereskedelmi iskolában éretts. (1945), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen – a Györffy István Kollégium tagjaként – vegyész okl. szerzett (1949), a műszaki tudományok kandidátusa (Moszkva, 1953; honosítva: Budapest, 1953), a műszaki tudományok doktora (1971).

Életút

Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó laboránsa (1945). A Fémipari Kutató Intézet segédkutatója (1949–1950), a moszkvai Színesfémkohászati Egyetem Könnyűfémek Kohászata Tanszéke aspiránsa (1950–1953), a Magyar–Szovjet Bauxit–Alumínium Rt. (MASZOBAL) mérnöke, főmérnöke (1953–1954), az Alumíniumipari Igazgatóság vezetője (1954), a Nehézipari Minisztérium (NIM, 1954–1955), a Vegyipari Minisztérium csoportfőnöke (1955–1956). Vegyipari miniszterhelyettes (1956. júl. 30.–1956. dec. 31.) és a Nehézipari Minisztériumban mint vegyipari miniszterhelyettes (1957. jan. 1.–1957. máj. 2.), a nehézipari miniszter helyettese (1957. máj. 2.–1963. márc. 20.), a nehézipari miniszter első helyettese (1963. márc. 20.–1971. máj. 12.), nehézipari miniszter (1971. máj. 12.–1975. máj. 15.), a Minisztertanács elnökhelyettese (1975. máj. 15.–1980. jún. 27.). Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB, 1980. jún. 27.–1984. jún. 27.), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke (1984. jún. 27.–1989. márc. 15.). C. egy. tanár (1972-től).

Magyarország állandó KGST-képviselője (1973–1978). Az MSZMP KB póttagja (1962. nov. 24.–1966. dec. 3.), r. tagja (1966. dec. 3.–1985. márc. 28.).

Kutatóként elsősorban a magyar vegyipar fejlesztésével, a vegyipar és a mezőgazdaság kapcsolatainak vizsgálatával, az ipari és a műszaki fejlesztés általános kérdéseivel, a mezőgazdaság kemizálásával foglalkozott, meghatározó szerepet játszott a magyar vegyipar, gyógyszeripar, alumíniumipar, olaj- és földgázipar irányításában.

Elismerés

A Lengyel Népköztársaság Érdemrendje a csillaggal (1976).

 

Pfeifer Ignác-emlékérem (1973), a XXI. század Vegyiparáért Díj (2003), a Magyar Vegyipari Szövetség Aranyérme (2003), a Magyar Gazdaságért Díj (2005).

 

Celldömölk díszpolgára (2004).

Főbb művei

F. m.: A kriolit-timföld olvadékok elektrolízise. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1953)
100 éves az alumínium. – Az áramhatásfok kutatása az alumínium elektrolízisénél. 1–3. (Kohászati Lapok, 1954)
Az alumíniumipar feladatai a második ötéves tervben. (Kohászati Lapok, 1956)
A vegyipar népgazdasági jelentősége és fejlesztésének néhány problémája. (Társadalmi Szemle, 1958)
A szovjet vegyipar fejlődése a hétéves tervben. (Magyar Kémikusok Lapja, 1959)
A vegyipar fejlesztése a második ötéves tervben. Irányelvek és feladatok. – Műszerezés és automatizálás a vegyipari ágazat területén. (Magyar Kémikusok Lapja, 1960)
A műszerezés és automatizálás helyzete a vegyiparban. (Mérés és Automatika, 1960)
A vegyipar fejlesztésének néhány problémája a második ötéves tervben. (Közgazdasági Szemle, 1961)
A termelés koncentrációjának színvonala a magyar vegyiparban. Hegedűs Tiborral. (Magyar Kémikusok Lapja, 1962)
Az automatizálás szerepe a magyar vegyipar fejlődésében. (Mérés és Automatika, 1962)
A vegyipar fejlesztése és pártunk VIII.kongresszusa. – A műszaki fejlesztési alap felhasználásának néhány tapasztalata a vegyiparban. Szekeres Gáborral. (Magyar Kémikusok Lapja, 1963)
A magyar–szovjet timföld- és alumíniumkooperációról. Osztrovszki Gyöggyel. (Társadalmi Szemle, 1963)
A beruházási jogszabályok egyszerűsítése. Többekkel. (Ipargazdaság, 1963)
A hazai vegyipar fejlesztésének legfontosabb műszaki irányzatai a távlati terv időszakában. 1961–1980. (Magyar Kémikusok Lapja, 1964)
A magyar vegyipar helyzete és fejlesztése. Bontó Lászlóval és Szerb Ferenccel. (Bp., Közgazdasági és Jogi, 1965)
A magyar vegyipar 20 éve. – Vegyiparunk feladatai 1965-ben. (Magyar Kémikusok Lapja, 1965)
Mezőgazdaságunk kemizálása. (Társadalmi Szemle, 1965)
Kemizálás a magyar népgazdaságban. (Magyar Tudomány, 1966)
A vegyipar fejlesztésének beruházási tapasztalatai a II. ötéves tervben. 1–2. Gór-Nagy Sándorral és Lévai Tamással. – A vegyipar helyzete és fejlesztése a Magyar Népköztársaságban. – A KGST Vegyipari Állandó Bizottsága tízéves működése. Szekeres Gáborral. (Magyar Kémikusok Lapja, 1966)
A vegyipar fejlesztése a harmadik ötéves tervben. (Magyar Kémikusok Lapja, 1967)
A szovjet vegyipar 50 éve. Szovjet–magyar vegyipari kapcsolatok. (Magyar Kémikusok Lapja, 1967)
A tudományos kutatások hatékonyságáról. (Társadalmi Szemle, 1968)
A mezőgazdaság és a hazai vegyipar. (Mezőgazdasági Gépészet és Építészet, 1968)
A szovjet berendezések szerepe a magyar vegyipar fejlesztésében. Lévai Tamással. – Korrózióvédelem Magyarországon. (Magyar Kémikusok Lapja, 1969)
A magyar vegyipar 25 éve. (Magyar Kémikusok Lapja, 1970)
Szovjet–magyar vegyipari kapcsolatok. Kemizálás a népgazdaságban. Doktori értek. is. (Bp., Műszaki, 1971)
Vegyiparunk távlatai és a kémiai kutatás. (Magyar Tudomány, 1971)
Vegyiparunk fejlesztése a negyedik ötéves tervben. – A magyar vegyipar fejlesztése és a nemzetközi együttműködés. (Magyar Kémikusok Lapja, 1971)
Vegyiparunk a nemzetközi együttműködés útján. (Műanyag és Gumi, 1971)
A magyar vegyipar fejlesztéséhez kapcsolódó korróziós kérdések. (Korróziós Figyelő, 1971)
A kémia eredményei az iparfejlesztésben. (A kémia újabb eredményei. 8. Bp., 1972)
Vegyipar a mezőgazdaságért. (Magyar Kémikusok Lapja, 1972)
A magyar–szovjet timföld–alumínium-egyezmény sikeres végrehajtásáért. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1973)
Bővülő együttműködés a nehéziparban. (Magyar Tudomány, 1974)
A Petrolkémiai Központi Fejlesztési Programról. (Magyar Kémikusok Lapja, 1974)
Energiagazdálkodásunk helyzete és távlatai. (Társadalmi Szemle, 1974)
A magyar–szovjet olefinegyezmény jelentősége Magyarország műanyagiparának fejlesztésében. (Műanyag és Gumi, 1974)
Bővülő magyar–szovjet együttműködés a nehéziparban. – Huszonöt éves a magyar–szovjet műszaki–tudományos együttműködés. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1974)
Az alumínium jelentősége a műszaki fejlesztésben. (A kémia újabb eredményei. 25. Bp., 1975)
Alumíniumiparunk és a szocialista gazdasági integráció. (Bp., Kossuth, 1975)
A magyar vegyipar a szocialista gazdasági inegráció útján. – A magyar vegyipar háromévtizedes fejlődése. (Magyar Kémikusok Lapja, 1975)
Új vonások a magyar-szovjet gazdasági együttműködésben. – A KGST Komplex Programjának öt esztendeje. (Társadalmi Szemle, 1976)
The Comprehensive Programme of C. M. E. A. 1971–1975. (The New Hungarian Quaterly, 1977)
Magyar gazdaság – világgazdaság. (Bp., Kossuth, 1978)
Hungarian Economy – World Economy. (The New Hungarian Quaterly, 1978)
Az alumíniumprogram. (Bp., Műszaki, 1979)
Iparpolitikánk és a világgazdasági változások. (Társadalmi Szemle, 1980)
Structural Change and Competitiveness. (The New Hungarian Quaterly, 1980)
Iparfejlesztés – műszaki fejlesztés. (Bp., Kossuth, 1982)
A magyar kémia és a vegyipar fejlődése. (Magyar Kémikusok Lapja, 1982)
Műszaki fejlesztési feladataink és a BME. (Természet Világa, 1983)
Műszaki fejlesztés – versenyképesség. (Távlatok [sorozat]. Bp., Kossuth, 1984)
Ipar és műszaki fejlesztés hazánkban az 1980-as években. (A kémia újabb eredményei. 60. Bp., 1984)
Magyarország műanyagiparának húszéves fejlődése. (Műanyag és Gumi, 1984)
Kemizálás és a magyar vegyipar. Szerk. (Bp., Műszaki, 1985)
Műszaki fejlesztés – versenyképesség. (Vezetéstudomány, 1985)
Vegyipar és kemizálás hazánkban az 1980-as években. (A kémia újabb eredményei. 67. Bp., 1987)
A korona hazatérésének előkészítése. (História, 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője