Széll Kálmán, dukai és szentgyörgyi
politikus, miniszterelnök
Születési adatok
1843. június 8.
Gasztony, Vas vármegye
Halálozási adatok
1915. augusztus 16.
Rátót, Vas vármegye
Család
Családja II. Ferdinándtól nyert nemesi levelet. Sz: Széll József politikus, országgyűlési képviselő, főispán. Sz: Széll József (1801– 1871), Bertha Júlia (1817–1873). F: 1867-től Vörösmarty Ilona (1846–1910), Vörösmarty Mihály (1800–1855) leánya, Deák Ferenc (1803–1876) gyámleánya. Leánya: Széll Ilona (1868–1945).Iskola
Középiskolai tanulmányait Sopronban és Szombathelyen végezte, a pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1866). Az MTA tagja (ig.: 1902. máj. 8.).Életút
Vas vm. szolgabírója (1867–1868), a Deák-párt, a Szabadelvű Párt (1875–1906), ill. az Alkotmánypárt országgyűlési képviselője (1906–1910), majd párton kívüli ’67-es programmal országgyűlési képviselő (Szentgotthárdi választókerület, 1868–1881 és 1892–1915; Pozsony II. kerület, 1881–1884; Kőszegi választókerület, 1884–1892). Br. Wenckheim Béla és Tisza Kálmán kormányának pénzügyminisztere (1875. márc. 2.–1878. okt. 11.), hivatali ideje alatt az adók emelésével növelte az állami bevételeket, csökkentette a költségvetési deficitet, jelentős szerepet játszott a Szabadalmaztatott Osztrák Nemzeti Bank jogutódjaként létrehozott Osztrák–Magyar Bank felállítását elrendelő törvény keresztülvitelében (1878. évi XXVII. törvénycikk), a gazdasági kiegyezés megújításában. Nagy eredménye volt a magyar költségvetés nemzetközi hitelfelvevő pozíciójának megteremtése az ún. 6%-os aranyjáradék formájában. Ez egy két részletben történt, 80 millió forintos kibocsátás volt 6%-os kamat mellett. A Leszámítoló Bank (1881–1899) és a Magyar Jelzálog-Hitelbank igazgatóságának elnöke (1886–1899). Valóságos belső titkos tanácsos (1883-tól). A millenniumi országos bizottság elnöke (1896), az országos kvótabizottság elnöke (1896–1898). Magyarország miniszterelnöke, egyúttal belügyminiszter (1899. febr. 26.–1903. jún. 27.), és a király személye körüli miniszter is (1900. márc. 7.–1900. márc. 29.). Kinevezésére a Bánffy-kormány alatt felerősödött belpolitikai válság gyors és békés megoldása érdekében került sor. Kormányra kerülésekor a Tisza-féle törvényjavaslat miatt az előző év végén távozó képviselők visszaléptek a Szabadelvű Pártba, amelyhez rövidesen csatlakozott a gr. Apponyi Albert vezette, szintén ’67-es alapokon álló Nemzeti Párt is. Az ellenzék a miniszterelnökkel kötött kompromisszum értelmében nem akadályozta meg az 1899. évi költségvetés elfogadását és az ún. Széll-formula alapján a gazdasági kiegyezés egyéves meghosszabbítását, cserébe a kormány beterjesztette a képviselő-választások érvényessége feletti bíráskodásról szóló törvényjavaslatot (ez a kúria hatáskörébe utalta a kérdést), s gyakorlatilag nem nyúlt az obstrukció intézményéhez. A miniszterelnök az 1901-es választások előtt, amelyen pártja ismét abszolút többséget szerzett, keresztülvitte az új összeférhetetlenségi törvényt (1901. évi XXIV. törvénycikk), a vámtételek jelentős megemelésével az agráriusok érdekei szerint sikerült megkötnie az új gazdasági kiegyezést Ausztriával (1902. dec. 31.). Az újonclétszám megemelésére tett javaslat (1903. jan.) elfogadását az ellenzék, a kormányoldal egy részének támogatásával, a hadsereg magyar jellegének erősítésével kötötte egybe, a kibontakozó obstrukció miatt az ország 1899 után ismét elfogadott költségvetés nélkül maradt, s Széll lemondásra kényszerült. Az ifj. gr. Andrássy Gyula vezette Alkotmánypárt elnöke (1906. máj.– 1910. febr.). A Magyar Jelzálog-Hitelbank elnöke (1907–1915).Emlékezet
Rátóton hunyt el, a táplánszentkereszti Országúti temetőben, családi sírboltban nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). Rátóton Széll József, Széll Kálmán apja vásárolt egy földszintes udvarházat (1865- ben), amelyet Széll Kálmán egy reprezentatív, 18 szobából álló kastéllyá alakított. A kastélyt – ahol a hagyomány szerint Deák Ferenc is gyakran vendégeskedett – Hauszmann Alajos tervei alapján felújították (1890-ben). Deák itt 13 tölgyfát is ültetett a 13 aradi vértanú emlékére. Széll Kálmán miniszterelnökké avatásának 110. évfordulóján a Széll Kálmán-alapítvány szintén tölgyfát ültetett (2009. okt. 6-án). Az eklektikus stílusú kastélyban jelenleg általános iskola működik. Széll Kálmán a rátóti birtokot mintagazdasággá fejlesztette (1878-tól), ahol elsősorban szarvasmarha-tenyészetével maradandó hírnevet szerzett. Nevéhez fűződik a világhírű rátót-héraházi siementali fajta kitenyésztése. Marhatenyésztése miniszterelnöksége idején állandó publicisztikai téma volt, többek között Ady Endre is szívesen élcelődött marha-mintagazdaságán. Szobra Szentgotthárdon a ciszterciek barokk temploma előtti kertben látható. Róla nevezték el Budapest egyik fontos közterét, a Széll Kálmán teret (1929- ben, 1951-től Moszkva tér, a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében 2011. máj. 12-étől ismét Széll Kálmán tér). Nevét vette fel Orbán Viktor miniszterelnök második kormányának adósságcsökkentő gazdasági elképzelése, a Széll Kálmán-terv.Elismertség
A Dunántúli Közművelődési Egyesület társelnöke.Elismerés
A Lipót-rend nagykeresztje (1893), a Szent István-rend nagykeresztje (1902).Irodalom
Irod.: Ábrányi Kornél: A lelánczolt Prometheusok. (Bp., 1881)Sz. K. (Jogtudományi Közlöny, 1915)
Sziklay János: Dunántúli kultúrmunkások. (Bp., 1941)
Sárkány Sándorné Halász Terézia: Sz. K. életrajza. (Bp., 1943)
Rácskay Jenő: Sz. K. (Vasi Szemle, 1989)
Rácskay Jenő: Egy miniszterelnök temetése. Sz. K. temetése. (Vasi Szemle, 1990)
Tímár István: 150 éve született Sz. K. (Vasi honismereti és helytörténeti közlemények, 1993)
Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon. (Bp., 2000)
Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Virág Zsolt: Miniszteri rezidencia a határszélen. A rátóti Széll Kálmán-kastély. (Várak, kastélyok, templomok, 2011)
Ungvári Tamás: A halhatatlanság enciklopédiája. (Bp., 2011).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)