Széll Kálmán
Széll Kálmán

2024. december 8. Vasárnap

Széll Kálmán, dukai és szentgyörgyi

politikus, miniszterelnök

Születési adatok

1843. június 8.

Gasztony, Vas vármegye

Halálozási adatok

1915. augusztus 16.

Rátót, Vas vármegye


Család

Családja II. Ferdinándtól nyert nemesi levelet. Sz: Széll József politikus, országgyűlési képviselő, főispán. Sz: Széll József (1801– 1871), Bertha Júlia (1817–1873). F: 1867-től Vörösmarty Ilona (1846–1910), Vörösmarty Mihály (1800–1855) leánya, Deák Ferenc (1803–1876) gyámleánya. Leánya: Széll Ilona (1868–1945).

Iskola

Középiskolai tanulmányait Sopronban és Szombathelyen végezte, a pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1866). Az MTA tagja (ig.: 1902. máj. 8.).

Életút

Vas vm. szolgabírója (1867–1868), a Deák-párt, a Szabadelvű Párt (1875–1906), ill. az Alkotmánypárt országgyűlési képviselője (1906–1910), majd párton kívüli ’67-es programmal országgyűlési képviselő (Szentgotthárdi választókerület, 1868–1881 és 1892–1915; Pozsony II. kerület, 1881–1884; Kőszegi választókerület, 1884–1892). Br. Wenckheim Béla és Tisza Kálmán kormányának pénzügyminisztere (1875. márc. 2.–1878. okt. 11.), hivatali ideje alatt az adók emelésével növelte az állami bevételeket, csökkentette a költségvetési deficitet, jelentős szerepet játszott a Szabadalmaztatott Osztrák Nemzeti Bank jogutódjaként létrehozott Osztrák–Magyar Bank felállítását elrendelő törvény keresztülvitelében (1878. évi XXVII. törvénycikk), a gazdasági kiegyezés megújításában. Nagy eredménye volt a magyar költségvetés nemzetközi hitelfelvevő pozíciójának megteremtése az ún. 6%-os aranyjáradék formájában. Ez egy két részletben történt, 80 millió forintos kibocsátás volt 6%-os kamat mellett. A Leszámítoló Bank (1881–1899) és a Magyar Jelzálog-Hitelbank igazgatóságának elnöke (1886–1899). Valóságos belső titkos tanácsos (1883-tól). A millenniumi országos bizottság elnöke (1896), az országos kvótabizottság elnöke (1896–1898). Magyarország miniszterelnöke, egyúttal belügyminiszter (1899. febr. 26.–1903. jún. 27.), és a király személye körüli miniszter is (1900. márc. 7.–1900. márc. 29.). Kinevezésére a Bánffy-kormány alatt felerősödött belpolitikai válság gyors és békés megoldása érdekében került sor. Kormányra kerülésekor a Tisza-féle törvényjavaslat miatt az előző év végén távozó képviselők visszaléptek a Szabadelvű Pártba, amelyhez rövidesen csatlakozott a gr. Apponyi Albert vezette, szintén ’67-es alapokon álló Nemzeti Párt is. Az ellenzék a miniszterelnökkel kötött kompromisszum értelmében nem akadályozta meg az 1899. évi költségvetés elfogadását és az ún. Széll-formula alapján a gazdasági kiegyezés egyéves meghosszabbítását, cserébe a kormány beterjesztette a képviselő-választások érvényessége feletti bíráskodásról szóló törvényjavaslatot (ez a kúria hatáskörébe utalta a kérdést), s gyakorlatilag nem nyúlt az obstrukció intézményéhez. A miniszterelnök az 1901-es választások előtt, amelyen pártja ismét abszolút többséget szerzett, keresztülvitte az új összeférhetetlenségi törvényt (1901. évi XXIV. törvénycikk), a vámtételek jelentős megemelésével az agráriusok érdekei szerint sikerült megkötnie az új gazdasági kiegyezést Ausztriával (1902. dec. 31.). Az újonclétszám megemelésére tett javaslat (1903. jan.) elfogadását az ellenzék, a kormányoldal egy részének támogatásával, a hadsereg magyar jellegének erősítésével kötötte egybe, a kibontakozó obstrukció miatt az ország 1899 után ismét elfogadott költségvetés nélkül maradt, s Széll lemondásra kényszerült. Az ifj. gr. Andrássy Gyula vezette Alkotmánypárt elnöke (1906. máj.– 1910. febr.). A Magyar Jelzálog-Hitelbank elnöke (1907–1915).

Emlékezet

Rátóton hunyt el, a táplánszentkereszti Országúti temetőben, családi sírboltban nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). Rátóton Széll József, Széll Kálmán apja vásárolt egy földszintes udvarházat (1865- ben), amelyet Széll Kálmán egy reprezentatív, 18 szobából álló kastéllyá alakított. A kastélyt – ahol a hagyomány szerint Deák Ferenc is gyakran vendégeskedett – Hauszmann Alajos tervei alapján felújították (1890-ben). Deák itt 13 tölgyfát is ültetett a 13 aradi vértanú emlékére. Széll Kálmán miniszterelnökké avatásának 110. évfordulóján a Széll Kálmán-alapítvány szintén tölgyfát ültetett (2009. okt. 6-án). Az eklektikus stílusú kastélyban jelenleg általános iskola működik. Széll Kálmán a rátóti birtokot mintagazdasággá fejlesztette (1878-tól), ahol elsősorban szarvasmarha-tenyészetével maradandó hírnevet szerzett. Nevéhez fűződik a világhírű rátót-héraházi siementali fajta kitenyésztése. Marhatenyésztése miniszterelnöksége idején állandó publicisztikai téma volt, többek között Ady Endre is szívesen élcelődött marha-mintagazdaságán. Szobra Szentgotthárdon a ciszterciek barokk temploma előtti kertben látható. Róla nevezték el Budapest egyik fontos közterét, a Széll Kálmán teret (1929- ben, 1951-től Moszkva tér, a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében 2011. máj. 12-étől ismét Széll Kálmán tér). Nevét vette fel Orbán Viktor miniszterelnök második kormányának adósságcsökkentő gazdasági elképzelése, a Széll Kálmán-terv.

Elismertség

A Dunántúli Közművelődési Egyesület társelnöke.

Elismerés

A Lipót-rend nagykeresztje (1893), a Szent István-rend nagykeresztje (1902).

Irodalom

Irod.: Ábrányi Kornél: A lelánczolt Prometheusok. (Bp., 1881)
Sz. K. (Jogtudományi Közlöny, 1915)
Sziklay János: Dunántúli kultúrmunkások. (Bp., 1941)
Sárkány Sándorné Halász Terézia: Sz. K. életrajza. (Bp., 1943)
Rácskay Jenő: Sz. K. (Vasi Szemle, 1989)
Rácskay Jenő: Egy miniszterelnök temetése. Sz. K. temetése. (Vasi Szemle, 1990)
Tímár István: 150 éve született Sz. K. (Vasi honismereti és helytörténeti közlemények, 1993)
Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon. (Bp., 2000)
Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Virág Zsolt: Miniszteri rezidencia a határszélen. A rátóti Széll Kálmán-kastély. (Várak, kastélyok, templomok, 2011)
Ungvári Tamás: A halhatatlanság enciklopédiája. (Bp., 2011).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője