Szent-Györgyi Albert

Szent-Györgyi Albert, nagyrápolthi

orvos, fiziológus, biokémikus

Névváltozatok

1937-ig Szentgyörgyi Albert

Születési adatok

1893. szeptember 16.

Budapest

Halálozási adatok

1986. október 22.

Woods Hole, Massachusetts, USA

Család

Apai ágon régi református nemesi családból származott, a családi hagyomány szerint Szentgyörgyi Sámuel református prédikátor 1608-ban kapott nemességet. A nagyrápolthi/nagy-rápolti előnevet Szentgyörgyi Imre kapta. A család általában a Szentgyörgyi névváltozatot használta, Szentgyörgyi Albert 1937-től azonban következetesen Szent-Györgyi néven írta a nevét.

Dédszülei, apai I.: 1838-tól nagyrápolthi Szentgyörgyi Imre, legid. (1784. aug. 26. Kolozsvár, Kolozs vm.–1862. ápr. 18. Bécs, Ausztria. Temetés: 1862. ápr. 21. Pesti Evangélikus Temető) erdélyi kancelláriai udvari tanácsos, az erdélyi református egyház főgondnoka; nemes Szentgyörgyi János és nemes Jakab Anna fia és Kirchlechner Borbála (1803. febr. 16. Bécs–1895. jan. 11. Bécs).

Dédszülei, apai II.: homoród-oklándi Csiky/Csiki Sámuel (†1882. nov. 11. Kolozsvár. Temetés: 1882. nov. 13. Kolozsvár) orvos Kolozsvárott, egyúttal Kolozs vm. törvényhatósága választmányának virilis tagja és Stemmer/Stämmer Julianna (†1860. szept. 14. Radnót, Kis-Küküllő vm. Temetés: 1860. szept. 18. Kolozsvár).

Dédszülei, anyai I.: dr. Lenhossék Mihály Ignác (= 1793-ig Linoschegg Mihály Ignác, 1773. máj. 11. Pozsony, Pozsony vm.–1840. febr. 12. Buda) orvos, a pesti egyetemen az élettan és a bonctan egyetemi tanára, Magyarország protomedikusa (főorvosa, 1825-től); Linoschegg Ferenc pozsonyi asztalosmester és Zallinger Magdolna fia és Nisnyánszky Anna Mária Ludovika (1790. jún. 19. Pest–1865. márc. 19. Buda. Temetés: 1865. márc. 21. Buda, Krisztinavárosi Temető), Nisnyánszky György (1747? Hetény, Komárom vm.–1821. jan. 12. Buda) pesti ügyvéd, az Árva megyei kamarai uradalom ügynöke és Drozdik Johanna (1768. márc. 8. Bécs–1930. júl. 15. Pest) leánya.

Nisnyánszky György Hajnóczy József baráti köréhez tartozott, a magyar jakobinus mozgalom résztvevője.

Dédszülei, anyai II.: Bosányi Henrik (= Boschan, Heinrich 1805. dec. 1. Miskolc, Borsod vm.–1880. júl. 31. Bp.) orvos, Ungvár kamarai mezőváros sebészorvosa, majd megyei orvos, élete végén Budapesten telepedett le, Schlesinger/Schlezinger Antónia.

Bosányi Henrik testvére: Bosányi József (1810. márc. 2. Miskolc–1897. ápr. 29. Bp.) biztosítótársasági hivatalnok. Gyermeke, leánya: Bosányi Gizella (1860–1900), Ábel Jenő (1859–1889) klasszika-filológus, az MTA tagja felesége.

A Bosányi igen kiterjedt zsidó család, egyik ága 1918-tól borsodi előnévvel nemesi rangot kapott (de nem azonos a nagybossányi és kisprónai előnevű Bossányi családdal.)

Nagyszülei, apai: Szentgyörgyi Imre, id. (1827. febr. 11. Bécs–1901. márc. 18. Bp.) jogász, bíró, kúriai tanácselnök, igazságügyi államtitkár, a Törökkanizsai választási kerület országgyűlési képviselője, Csiky Mária (1840. okt. 23. Kolozsvár–1867. ápr. 26. Marosvásárhely, Maros-Torda vm. Temetés: 1867. ápr. 29. Kolozsvár, Demeter-sírkert).

Nagyszülei, anyai: dr. Lenhossék József (1818. márc. 20. Buda–1888. dec. 2. Bp.) orvos, anatómus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l.: 1864; r.: 1873), Bosány/i Emma (1833. jan. 9. Miskolc–1918. márc. 15. Bp. Temetés: 1918. márc. 17. Kerepesi út). Bosányi Emma 1. férje: Wallon Dezső katonatiszt, cs. és kir. ezredes. Özvegy. Gyermeke: dr. Wallon Dezső (1860. szept. 25. Pest–1916. nov. 28. Bp. Temetés: 1916. nov. 30. Farkasrét) jogász, közigazgatási kir. ítélő-táblabíró, egyetemi magántanár.

[id.] Szentgyörgyi Imre testvérei: Szentgyörgyi Gyula (1829. aug. 26. Bécs–1907. dec. 5. Meran, Tirol, Ausztria); Szentgyörgyi Albert, id. (1831. jan. 23. Bécs–1920. jan. 13. Bp.) vasúti mérnök, államvasúti felügyelő; Szentgyörgyi Ottó (1835. okt. 20. Kolozsvár–1900. febr. 21. Bp.); Szentgyörgyi Elek (1837. okt. 9. Kolozsvár–1908. jan. 12. Bp Temetés: 1908. jan. 14. Farkasrét, Református Temető) vasúti mérnök, államvasúti főfelügyelő; Szentgyörgyi Sámuel (1839. nov. 27. Bécs–1875. aug. 2. Bp.) és Szentgyörgyi Emma (1846. ápr. 16. Bécs–1927. júl. 23. Bécs). [id.] Szentgyörgyi Albert volt Szent-Györgyi Albert keresztapja. Szentgyörgyi Elek felesége: Zsigmondy Vilma (= Rieger Vilma, 1853–1922); Zsigmondy Vilmos (1821. máj. 14. Pozsony–1888. dec. 21. Bp.) bányamérnök, az MTA tagja (l.: 1868) és Herglócz/Herglotz Ida (1830–1910) nevelt leánya.

Zsigmondy Vilmos 1855-ben nősült Resicán, elvette egykori munkaadójának leányát Herglotz Idát. Mivel házasságuk gyermektelen volt, örökbe fogadta unokahúgát, Rieger Vilmát, aki később felvette a Zsigmondy nevet. Zsigmondy Vilmos testvére: Zsigmondy Adolf (1816. szept. 24. Pozsony–1880. jún. 23. Bécs) orvos, bécsi kórházi főorvos és a bécsi egyetemen a fogorvoslás magántanára. Gyermeke, fia: Zsigmondy Richárd (Zsigmondy, Adolf Richard, 1865. ápr. 1. Bécs–1929. szept. 23. Göttingen, Németország) kémikus, Nobel-díjas (1925). Szent-Györgyi Albert és Zsigmondy Richárd Nobel-díjas tudósok rokonok voltak…

Lenhossék József testvérei: br. Sommaruga Lipótné Lenhossék Amália (1815. júl. 27. Pest–1894. márc. 7. Bécs); Lenhossék György (1819. aug. 5. Pest–1865. szept. 5. Pest. Temetés: 1865. szept. 7. Kerepesi út) köz- és váltóügyvéd Pesten; Lenhossék Johanna (1821. ápr. 5. Bécs–1872. dec. 8. Buda. Temetés: 1872. dec. 10. Buda, Krisztinavárosi Sírkert); Krászonyi Józsefné Lenhossék Stefánia Jozefa (1826. okt. 30. Buda–1895. márc. 11. Pécs, Baranya vm. Temetés: 1895. márc. 15. Bp., Bp., Tabán-Krisztinavárosi Temető, Családi sírbolt) és Lenhossék Adolf (1829. Buda–1900. febr. 19. Bp. Temetés: 1900. febr. 21. Németvölgyi út) mérnök.

Lenhossék György felesége: károlypatty és vasvári Károlyi Szidónia (= Károlyi Trattner Szidónia, †1893. máj. 21. Bp. Temetés: 1893. máj. 22. Kerepesi út). Gyermekeik, leányaik: Kleiner Hermanné Lenhossék Mária (1847. okt. 16. Buda–1892. aug. 10. Bp. Temetés: 1892. aug. 13. Kerepesi út), Pauler Gyuláné Lenhossék Georgina (1851. márc. 31. Pest–1894. aug. 30. Bp. Temetés: 1894. szept. 1. Kerepesi út) és újfalusi Huszár Kálmánné Lenhossék Adél (1852. okt. 17. Pest–1909. szept. 3. Bp. Temetés: 1909. szept. 7. Farkasrét). Lenhossék Georgina férje: Pauler Gyula (1841. máj. 11. Zágráb–1903. júl. 8. Badacsonytomaj, Zala vm. Temetés: 1903. júl. 10. Kerepesi út) történész, levéltáros, az MTA tagja (l.: 1870; r.: 1877).

Lenhossék Stefánia férje: Krászonyi József (†1874. ápr. 16. Bp.) cs. és kir. helytartósági tanácsos, a „provisorium” alatt két ízben is kinevezett főpolgármester (1852–1856 és 1862–1865). Gyermekük, fiuk: dr. Krászonyi József (1849. máj. 21. Buda–1893. nov. 22. Nyírbakta, Szabolcs vm.) budapesti tébolydai orvos, a márianosztrai fegyintézet orvosa, majd nyírbaktai körorvos.

Szülei: Szent-Györgyi/Szentgyörgyi Miklós (1865. júl. 11. Marosvásárhely–1916. dec. 17. Bp. Temetés: 1916. dec. 19. Kerepesi út) földbirtokos, Lenhossék Jozefina (= Lenhossék Jozefa Ludovika; Lenhossék Józsa, 1869. jún. 10. Buda, Krisztinaváros–1936. júl. 19. Szeged).

Szent-Györgyi Miklós és Lenhossék Jozefina házasságkötésének ideje: 1890. márc. 14.

Szent-Györgyi Miklós testvére: Szent-Györgyi Imre, ifj. (1866. júl. 13. Marosvásárhely–1943. jún. 13. Bp.) jogász, törvényszéki bíró, a Budapesti Korcsolyázó Egylet (BKE) igazgatója, a Budapesti Lawn Tennis Club (BLTC) alapító tagja. Szent-Györgyi Imre, ifj. felesége: Kronberger Lili (= Kronberger Erzsébet Lívia, 1890. nov. 12. Bp.–1974. máj. 21. Bp.): műkorcsolyázó, a magyar sport első világbajnoka (1908: egyéni); Kronberger Miksa fakereskedő és Kreisler Janka leánya.

Lenhossék Jozefin testvérei: dr. Lenhossék Mihály (1863. aug. 28. Pest–1937. jan. 26. Bp. Temetés: 1937. jan. 28. Kerepesi út, díszsírhely) orvos, anatómus, az MTA tagja (l.: 1897; r.: 1903; t.: 1934), Corvin-koszorú (1930) és burghauseni Axmann Béláné Lenhossék Jenny (= Lenhossék Johanna Szidónia, 1865. szept. 4. Buda–1941. ápr. 12. Bp. Temetés: 1941. ápr. 15. Kerepesi út) zongoraművész. Lenhossék Jenny férje: Axmann Béla (1857. Eger, Heves vm.–1932. júl. 11. Bp. Temetés: 1932. júl. 13. Kerepesi út) orvos, egészségügyi főtanácsos.

Testvérei: Szent-Györgyi Pál (1891. ápr. 18. Bp.–1969) hegedűművész és Szent-Györgyi László (1900. márc. 6. Bp.–1980. júl. 21. Hyde Park, Dutchess, New York, Egyesült Államok).

Feleségei:

1. 1917. szept. 15.–1941: Demény Kornélia (1898. okt. 26. Bp.–1961. febr. 8. Tucson, Arizona, Egyesült Államok); Demény Károly (= 1897-ig Dürr Károly, 1859. máj. 28. Temesvár–1952. febr. 24. Bp.) budapesti postaigazgató, sportvezető, a BBTE elnöke és az Országos Testnevelési Tanács (OTT) alelnöke és meszleni Mendelényi Mária (1878. szept. 27. Gödöllő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1956. máj. 9. Bp.) leánya. Elvált.

Gyermeke, leánya: Libik Györgyné Szent-Györgyi Kornélia (= Szent-Györgyi Nellie, 1918. okt. 3. Bp.–1969. szept. 21. Woods Hole, Falmouth, Barnstable, Massachusetts, Egyesült Államok) síelő, szobrászművész. Férje: Libik György (1919. okt. 18. Rózsahegy, Liptó vm.–1995. jan. 23. Bp.): síelő, gépészmérnök, politikus.

2. 1941. okt. 18.–1963. júl.: Borbíró Márta (= 1931-ig Vojnits Márta, 1910. febr. 21. Szabadka, Bács-Bodrog vm.–1963. júl. 13. Woods Hole); Vojnits Ferenc (1879. febr. 27. Szabadka–1962. márc. 26. Ligonier, Pennsylvania, Egyesült Államok) jogász, Szabadka főjegyzője (1908–1915), Baja polgármestere (1915–1918 és 1921–1937), Kassa főispánja (1939) és nemesvidi Beretzk Piroska (1887. okt. 16. Baja–1947. dec. 31. Baja) leánya. Özvegy. Borbíró Márta 1. férje: Miskolczy Dezső (1894. aug. 12. Baja, Bács-Bodrog vm.–1978. dec. 31. Bp.) orvos, neurológus, az MTA tagja (l.: 1939; r.: 1946; tagsága szünetelt: 1949–1958). Beretzk Piroska testvére: [ifj.] Beretzk Péter (1894. okt. 23. Szeged–1973. jún. 9. Szeged) orvos, ornitológus, a biológiai tudományok kandidátusa (1952).

3. 1965–1968: Wichtermann, Susan. Elvált.

4. 1975–1986: Houston, Marcia (1940–) festőművész, rajzpedagógus.

Iskola

A budapesti református főgimnáziumban éretts. (Szentgyörgyi Albert néven, 1911), a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (Szentgyörgyi Albert néven, 1917. szept. 15.), a cambridge-i egyetemen – a Fitzwilliam College tagjaként – PhD-fokozatot (1927); közben magántanári képesítést is szerzett (trópusi orvosi szakorvosi vizsgája viszont nem sikerült: Groningen, 1922). Az MTA tagja (l.: 1935. máj. 16.; r.: 1938. máj. 6.; t.: 1945. máj. 30.; tagsága szünetelt: 1949–1963).

Amerikai állampolgár (1955. febr. 22.).

Az I. világháború előtt a diákok számára kötelező három hónapos katonai szolgálatát töltötte, „a nagy háború” kitörése után a 65. miskolci gyalogezred önkénteseként kikerült a keleti frontra (ahol katonaorvosként szolgált 1914–1916, 1917). Az ún. Bruszilov-offenzíva során élete kockáztatásával mentette a sebesülteket, ezért Ezüst Vitézségi Éremmel tüntették ki (1916); harctéri sebesülése után leszerelték, ezután fejezhette be orvosdoktori tanulmányait.

Életút

A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Farmakológiai Intézetében Mansfeld Géza asszisztense (kinevezése mint első tanársegéd: 1918. szept. 1.–1920. aug. 31.), a cseh-szlovák csapatok azonban 1919. jan.-ban megszállták Pozsonyt, a tanszék tagjainak menekülniük kellett a városból. Rövid ideig a prágai Német Egyetem Anatómiai Intézetében Armin Tschermak-Seysenegg asszisztense (a trianoni békediktátum után azonban Szent-Györgyit kiutasították Csehszlovákiából). A berlin-dahlemi egyetem biokémiai intézetében (= Kaiser Wilhelm Institut für Chemie) Leonor Michaelis tanársegéde (1919. dec.–1920 eleje), a Hamburgi Egyetem Trópusi Egészségügyi Intézete (= Tropenhygienisches Institut der Universität Hamburg) vendéghallgatója és asszisztense (1920–1922), a Leideni Egyetem Gyógyszertani Intézetében (= Instituut voor Pharmacologie van de Rijksuniversiteit Leiden) Willem Storm von Leeuwen (1922–1923), a Groningeni Egyetem Élettani Intézetében (= Instituut voor Fysiologie van de Rijksuniversiteit Groningen) Hartog Jacob Hamburger kutatója és első asszisztense (1923–1926).

A Cambridge-i Egyetem Biokémiai Intézetében (University of Cambridge Physiological Laboratory) Sir Frederick Gowland Hopkins (1861–1947) Rockefeller-ösztöndíjasa (1926–1930), egyúttal a rochesteri Mayo Klinika (Mayo Clinic College of Medicine and Science) Mayo-ösztöndíjasa (1926–1927: szegedi tanszékét ezért csak 1930-ban foglalhatta el). Hopkins kísérleteivel az élelmiszerek összetételét vizsgálta, elsőként jött rá arra, hogy az élelmiszerekben járulékos táptényezők (= accessory food factors) is vannak (ezeket az összetevőket a lengyel Kazimierz Funk nevezte el vital aminoknak, azaz vitaminoknak, 1911-ben). Szent-Györgyi érdeklődése ekkor fordult a vitaminkutatás felé, a hexuronsavat, azaz a C-vitamint 1928-ban fedezte fel (felfedezését azonban 1931-ben már Szegeden jelentette be!)

A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen, ill. a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen az orvosi vegytan ny. r. tanára és az Orvosi Vegytani Intézet igazgatója (megválasztása: 1928. szept. 29., kinevezése: 1928. okt. 1. [katedráját két év után elfoglalja: 1930. szept. 26.]–1945. jún. 16.) és a Szerves- és Gyógyszerészvegytani Intézet mb. igazgatója (1935–1940); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1934–1935), dékánhelyettese (1935–1936), az egyetem rektora (1940–1941), rektorhelyettese (1941–1942). A II. világháború idején az antifasiszta nemzeti ellenállás tagja, közvetítőként szerepet vállalt a Kállay-kormány kiugrási kísérletét előkészítő diplomáciai akciókban (1943–1944). – A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a biokémia ny. r. tanára és a Biokémiai Intézet igazgatója (kinevezése: 1945. ápr. 27.–1948. ápr. 16.).

Az Egyesült Államokban telepedett le (1948), a Woods Hole-i Izomkutató Intézet Tengerbiológiai Laboratóriumának (= Laboratory of the Institute for Muscle Research of the Marine Biological Laboratory) igazgatója (1948–1962).

A darthmouth-i Southeastern Massachusetts University professzora (1962–1971). A cambridge-i Harvard University (Massachusetts, USA 1936), a nashville-i (Tennessee, USA) Vanderbilt University (1938), a Liège-i Egyetem vendégprofesszora (1938–1939).

Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (1938–1944).

Az MTA igazgatósági tagja (1945. jún. 6.–1946. júl. 24.), másodelnöke (1946. júl. 24.–1948. ápr. 16.), a III. Osztály elnöke (1946. dec. 19.–1948. ápr. 16.). A Magyar Természettudományi Akadémia elnöke (1945–1947).

Az Országos Köznevelési Tanács elnöke (1945–1947).

A Magyar–Szovjet Művelődési Társaság elnöke (1946–1947).

Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban anatómiai kérdésekkel foglalkozott, első tudományos dolgozatát a végbél hámszerkezetéről írta (1913), majd figyelemre méltó értekezést írt az üvegtestről is (1916). Idővel – emlékezései szerint – megunta az anatómiát, „holt tudománynak” gondolta, az élő (humán) szervezetek jelenségeinek vizsgálatába fogott. Érdeklődésének megváltozásába valószínűleg közrejátszott az első világháború is, a lövészárkok borzalmai, a medikusként ellátott katonaorvosi teendők a (szó szoros értelmében vett) élettani problémák felé sodorták. 1918 őszén maláriafertőzött területre helyezték át, itt szerzett tapasztalatai is közrejátszottak abban, hogy évekkel később a trópusi növények és a trópusi betegségek kutatásába is belekezdett. Kutatópályafutásának első szakasza a C-vitamin felfedezésével függ össze, jóllehet nem Szent-Györgyi Albert fedezte fel a C-vitamint. A C-vitamint Axel Holst és Theodor Frölich norvég kutatók fedezték fel még 1907-ben, pontosabban ők különítették el ezt a létfontosságú anyagot a használható mennyiség előállítása nélkül (1907-ben). Szent-Györgyi Albertet a biológiai oxidáció (= sejtlégzés) érdekelte, a barnulás jelenséget vizsgálta egyes növények hervadásakor. Felfedezte, hogy a folyamat akkor következhet be, amikor a sejt szinten károsodott mechanizmusok nem tudnak elég hidrogént biztosítani az oxidáció megelőzésére. Szent-Györgyi citrusnövényekkel végzett kísérleteket, s megállapította, hogy a citruslevet tartalmazó peroxidáz hozzáadásával a barnulás késleltethető. A citruslevekben elkülönített, a barnulás folyamatáért felelős közeget hexuronsavnak nevezte el (1928-ban közölte megállapításait, 1932. márc. 18-án, a Budapesti Kir. Orvos Egyesület ülésén azonosította ezt a C-vitaminnal). Szent-Györgyi Albert fedezte fel, hogy az általa kimutatott hexuronsav azonos a már korábban azonosított C-vitaminnal, s arra is rájött, hogy ez az anyag a narancsban, a káposztában és a fűszerpaprikában is megtalálható. Tisztázta továbbá ennek az anyagnak a sejt életfolyamataiban való szerepét és valószínűsítette kémiai felépítését is. Magyarországon tevékenykedő tudósként az 1937. évi orvosi és élettani Nobel-díjat a biológiai égés (oxidáció) folyamatok kutatása terén elért felfedezéséért, különös tekintettel a C-vitamin és a fumársav katalízisére kapta. A Nobel-díját 1937. okt. 28-án hirdették ki; 1937. dec. 10-én vehette át; 1937. dec. 11-én tartott előadást Stockholmban (1937. dec. 16-án Göteborgban is). Az 1937. évi kémiai Nobel-díjat Walton Norman Haworth (1883–1950) angol és Paul Karrer svájci vitaminkutatók kapták. Haworth elsősorban a C-vitamin szerkezetének feltárásáért vehette át a díjat. Haworth-ot Szent-Györgyi látta el C-vitaminnal, s így Haworth elsősorban Szent-Györgyinek köszönhetően tudta azonosítani a C-vitamint. A két tudós aszkorbinsavnak nevezte el az új vegyületet (elsősorban skorbutellenes tulajdonságainak tiszteletére). Szent-Györgyi Albert valójában a C-vitamin mesterséges előállításának módszerét fedezte fel, kimutatta, hogy a C-vitamin igen nagy mennyiségben van jelen a paprikában, kinyerte a C-vitamint a paprikából, végül megállapította, hogy a C-vitamin por vagy tabletta formájában akár már csecsemőkorban is beadható, s akár a tömeggyártása is megvalósítható!

Kutatópályafutásának második szakaszában az izomösszehúzódás biofizikai és biokémiai mechanizmusának vizsgálatával foglalkozott. Banga Ilonával egy új fehérjét fedezett fel az izomban, amelyet aktinnak nevezett el (az aktin izolálását végül Straub F. Brunó végezte el). Kimutatta, hogy az aktin egy másik izomfehérjével, a miozinnal társulva egy ún. aktomiozin szálat alkot. Ez a fehérje felelős az izom összehúzódásáért, valamint azt is sikerült bebizonyítania, hogy az összehúzódáshoz szükséges energia közvetlen forrása az adenozin-trifoszfát (ATP) nevű vegyület. A test izmai vékony rostok, amelyeket még vékonyabb rost szálak alkotnak, amelyek viszont még finomabb rost szálacskákból állnak. Az izmok azért húzódnak össze, mert a legvékonyabb szálak összehúzódnak. Az aktomiozin szál nem mozog, csak akkor húzódik össze, ha ATP-t vesz fel. Ami az izom összehúzódását előidézi az nem kémiai reakció, hanem elektron folyamat. Kutatásai – az izom életfunkcióinak – feltárása elvezettek az élő anyag legbensőbb folyamatainak legmélyebb részleteihez. Tudománytörténészek a Magyarországon kevéssé ismert izomkutatásait jelentősebbnek tartják mint a népszerűbb vitaminkutatásait. Egyes vélemények szerint izomkutatásaiért is megérdemelte volna a legmagasabb tudományos elismerést (más vélemények szerint viszont épp a vitaminkutatásaiért elért Nobel-díja miatt nem javasolták egy újabb ilyen jutalomra…)

Kutatópályafutásának harmadik szakaszában, életének utolsó húsz évében, az Egyesült Államokban a sejtosztódást kiváltó tényezők, a rosszindulatú daganatok biokémiájának feltárása, a daganatos jelenségek sejtszintű szabályozása foglalkoztatta. Szent-Györgyi Albert az amerikai rákkutatás egyik irányítójaként a nemzetközi tudományos élet meghatározó személyisége lett. Hitt abban, hogy a rák gyógyítható, ha megismerjük a daganatképződés folyamatát. Úgy gondolta, hogy a növényekben kell keresni rákellenes anyagokat, ezért kutatásait a búza fű- és csíraállapotának szentelte. A búzafűben talált alkotóelemeket C-vitaminnal kombinálta, ami egyes állatkísérletek alapján sikeresnek tűnt bizonyos rákfajték elleni küzdelemben. Szent-Györgyi Albertnek nem sikerült megtalálnia a rák elenszerét, de kutatási módszere, a biológiai és az élettani folyamatok kvantumkémiai megközelítése, a szubmolekuláris biológia messze megelőzte korát.

Kutatópályafutása mellett az Egyesült Államokban jelentős közéleti tevékenységet fejtett ki: tiltakozott a nukleáris fegyverkezés, az atom- és hidrogénbombával vívott háború és az értelmetlen vietnami háború ellen. A The Crazy Ape (Őrült majom, 1970) c. művében írta le a tudományról, az ember földi túlélésének kilátásairól szóló kritikai, pesszimista hangú eszmefuttatásait, amely a legjelentősebb háborúellenes írások közé tartozik. Könyvének fő gondolata az, hogy az emberiség még mindig kőkorszaki reflexek alapján cselekszik, jóllehet már az egész Föld elpusztítására elegendő atomfegyver van a kezében. A The New York Times állandó publicistája volt: összesen 132 (!) aktuális politikai, közéleti cikket közölt a lapban általában a nagyhatalmak közötti fegyverkezési versenyről, a tudomány békés felhasználásáról, humanista és pacifista világnézetéről.

Emlékezet

Szent-Györgyi Albertet 1973. okt. 12-én a SZOTE díszdoktorává választotta (emigrációjából ekkor érkezett először Magyarországra). Részt vett az MTA Szegedi Biológiai Központja (SZBK) avatóünnepségén és kétórás riportot készített vele a Magyar Televízió (MTV), a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) pedig az elnökség tb. tagjává választotta. Második (hivatalos) látogatására 1978. jan. 7-én került sor: a magyar koronát hazahozó küldöttség tagjaként érkezett Budapestre. Haláláig még néhányszor nem hivatalosan Magyarországra látogatott (egyik ilyen magánlátogatása alkalmával az MTA vacsorát adott tiszteletére). Psalmus Humanus (1984) címmel még életében Dénes Gábor portréfilmet készített róla (bemutatója 1985. ápr. 22-én volt Szegeden).

Szent-Györgyi Albert 1986. okt. 22-én 11 óra 30 perckor hunyt el Woods Hole-ban, Falmouth város közelében (Barnstable megye, Massachusetts állam). Különleges kívánsága az volt, hogy második felesége mellé temessék el Woods Hole-ba (Woods Hole Village Cemetery), abba sírhelybe, amit ő már korábban megvásárolt. Azóta ott pihen. (A köztudatban elterjedt vélekedés téves: hamvait nem szórták szét, nem a tengerben nyugszanak. Az MTA az 1990-es évek elején Magyarországra akarta vitetni a maradványokat – ez a család ellenállása miatt meghiúsult.) Halála után Szeged Város Tanácsa, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága, a JATE és a SZOTE közös megemlékezésén (1986. dec. 15-én) bejelentették, hogy a Szegedi Orvostudományi Egyetemet 1987-től Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemnek nevezik el. Az intézet nagysuabású névadó ünnepségén leplezték el mellszobrát (vörös mészkő, Kalmár Márton alkotása, 1987. dec. 11.).

További jelentősebb szobrai Budapesten: a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola kertjében (XVI. ker. Csömöri út 20., mellszobor, bronz, mészkő, Pató Róza, 1993); a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola bejáratával szemközti falon (III. ker. Szérűskert u., mellszobor, bronz, Kampfl József, 1994); a Zsigmond Király Főiskola aulájában (III. ker. Kelta u. 2., mellszobor, bronz, Kampfl József, 2006); a SOTE Elméleti Tömb aulájában (IX. ker. Tűzoltó u. 37–47., dombormű, bronz, Farkas-Pap Éva, 2006–2008); Szegeden: az Anna-fürdő épületében (Tisza Lajos krt. 24., mellszobor, mészkő, Kalmár Márton, 2010); a Szegedi Akadémiai Bizottsága első emeletén (Somogyi u. 7., mellszobor, bronz, Kligl Sándor, 2012); a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatala előtt (Dugonics tér 13., egészalakos, bronz, Bíró Lajos, 2013); más városokban: a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskolában (Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 50., mellszobor, műanyag, Márkus Péter, 1999–2002); a Nobel-díjasokat bemutató szoborparkban (Eger, Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola, Rákóczi Ferenc út 2., mellszobor, bronz, Farkas Pál, 1997); a Batthyány-kastély előkertjében (Enying, Szabadság tér, mellszobor, bronz, márvány, Illyés Antal, 1999); az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Gyakorló Iskolájában (Eger, Bartók Béla tér 4., emlékoszlop, obeliszk, Király Róbert, 2000); a Népfőiskola Nemzeti Panteonjában (Lakitelek, mellszobor, bronz, Kligl Sándor, 2007); a Szent-Györgyi Albert Iskola aulájában (Szolnok, Széchenyi István krt. 51., mellszobor, bronz, mészkő, Kligl Sándor, 2007); az Élményfürdő előtti parkban (Orosháza-Gyopárosfürdő, mellszobor, márvány, Bánfi Gábor, 2009), a Biatorbágyi Egészségház bejáratán (Biatorbágy, Mester u. 2., emléktábla, bronz, Lelkes Márk, 2010).

Erdélyben, Csíkszereda központjában 2024. dec. 12-én avatták fel Szent-Györgyi Albert és Hirsch Hugó kettős emléktábláját. Szent-Györgyi 1932-ben látogatott el Csíkszeredára, ahol Hirsch Hugó sebész főorvos, a vidék első szanatóriumának létrehozója látta vendégül. Mindkét domborműves emléktáblát a helyi szobrász-tanár, Bara Barnabás mintázta.

A Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium a felsőoktatás területén dolgozó, iskolateremtő tudósok jutalmazására Szent-Györgyi Albert-díjat alapított (1992-ben), a díjat a Magyar Kultúra Napján (jan. 22-én) adják át és 20 személy kaphatja (a plakett egyoldalas, a domború arckép Szöllősy Enikő alkotása). Néhány éve a Goodwill Pharma Kft. vezetői kezdeményezték, hogy Szent-Györgyi Albert születésnapja, szept. 16- legyen a C-vitamin világnapja. Alapítványuk – ami több, Szent-Györgyi Alberttel kapcsolatos kiadványt és dokumentumot is kiadott – létrehozta a Szent-Györgyi Albert Orvosi Díjat (2017). A díjat olyan szakemberek kaphatják, akik cselekedetükkel megmentették betegük életét vagy a mindennapi orvosi munkájuk során rendkívüli odaadással, tudományos igényességgel és humanitárius szemlélettel segítik betegeiket (a díjat első alkalommal 2018. ápr. 26-án adták át).

Elismertség

A Magyar Élettani Társaság titkára (1936-tól).

Az Országos Természettudományi Tanács intézőbizottsági tagja és a tanács r. tagja (1936-tól). Az Országos Felsőoktatási Tanács Biológiai és Orvostudományi Szakosztálya és a Magyar Biológiai Kutatóintézeti Tanács kinevezett tagja (1936-tól). Az Országos Ösztöndíjtanács meghívott tagja.

A hallei Német Természettudományi Akadémia (Leopoldina, l.: 1934), a Szovjet Tudományos Akadémia (külföldi: 1947), a National Academy of Sciences of USA (r.: 1956), az American Academy of Arts and Sciences (r.: 1957), az American Academy of Ocean Sciences (r.: 1969) tagja.

A Société Philomathique de Paris (l.: 1933), a Biologische Gesellschaft (r.: 1936), a Jugoszláv Orvosegylet (t.: 1936) és a Société de Biologie (r.: 1957) tagja.

Elismerés

A szegedi Ferenc József Tudományegyetem (1938), a párizsi Sorbonne (1938), a Padovai Egyetem (1942), a Lausanne-i Egyetem (1943), a New Bedford Institute of Technology (New Bedford, Massachusetts, USA, 1960), a Bordeaux-i Egyetem (1961), a University of Utah (Salt Lake City, USA, 1968), a SZOTE (1973), a Southeastern Massachusetts University t. doktora (1975).

Orvosi Nobel-díj (a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért, 1937), Corvin-koszorú (1937), Corvin-lánc (1937), Camaran-díj (1946), Kossuth-díj (1948), Albert and Mary Lasker Award (American Heart Association, 1954), Claude Bernard-érem (1967), Modern Medicine Award (1967), Lehmann Award (New York-i Tudományos Akadémia, 1972), George Washington-díj (Amerika–Magyar Alapítvány, posztumusz, 1987), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 1998), Magyarság Hírnevéért Díj (posztumusz, 1998), Szeged Nemzetközi Kapcsolataiért Emlékérem (posztumusz, 2000).

A szerb Szent Száva-rend csillagos érdemkeresztje (1939), a belga II. Lipót-rend középkeresztje (1940), a Magyar Érdemrend középkeresztje (1941), a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata (1946), a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje (1983).

Főbb művei

F. m.: önálló művei: A biológiai oxidációk mechanizmusa. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1935. okt. 14.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1936. 2.)
Studies on Biological Oxidation and Some of Its Catalysts. C Dicarboxylic Acids, Vitamin C and P. (Acta Litterarum as Scientiarum. Sectio Medicorum. 9/1. Bp.–Leipzig, 1937)
On Oxidation, Fermentation, Vitamins, Health and Disease. (The Abraham Flexner Lectures. Series number six. Baltimore, 1939)
Myosin and Muscular Contraction. Többekkel. – Preparation and Properties of Myion A and B. Banga Ilonával. (Studies from the Institute of Medical Chemistry University Szeged 1. 1941–1942. Szeged, 1942)
Rektori székfoglaló. [Szent-Györgyi Albert rektori székfoglaló beszéde. Elhangzott: 1940. nov. 11.] (Szeged, 1943)
Az élet tudománya. Szerk. (A művelődés könyvtára III. Bp., Új Idők, 1943)
Muscular Contraction, Blood Coagulation. (Studies from the Institute of Medical Chemistry University Szeged 3. 1943–1944. Szeged, 1944)
Studies on Muscle. (Acta Physiologica Scandinavica Supplementum. Stockholm, 1945)
Studies on Muscle. (Studies from the Institute of Medical Chemistry University Szeged 4. 1945. Szeged, 1946)
Chemistry of Muscular Contraction. [Monográfia.] (New York, Academic Press, 1947
2. kiad. 1951
spanyolul: Madrid, 1952
olaszul: Torino, 1955)
Nature of Life. A Study on Muscle. (New York, Academic Press, 1948
új kiad. 1984)
Chemical Physiology of Contraction in Body and Heart Muscle. [Monográfia.] (New York, Academic Press, 1953)
Bioenergetics. [Monográfia.] (New York, Academic Press, 1957
2. kiad. 1963
románul: Bucuresti, 1962)
Introduction to a Submolecular Biology. [Egy. tankönyv.] (New York–London, Academic Press, 1960
2. kiad. 1964
3. kiad. 1968 és utánnyomások
oroszul: Moszkva, 1964)
Science, Ethics and Politics [with an appreciation by Bertrand Russel]. (New York–Washington–Holywood, Vantage Press, 1963)
Bioelectronics. A Study in Cellular Regulations, Defense and Cancer. (New York–London, Academic Press, 1968
oroszul: Moszkva, 1971)
Egy biológus gondolatai. Vál., a bevezető tanulmányt írta Straub F. Brunó. Ford. Tóth Miklós. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1970)
The Crazy Ape. Written by a Biologist for the Young. (New York, Philosophical Library, 1970
németül: Der fehlentwickelte Affe. Wien, 1971)
What Next?! [Közéleti írás.] (New York, Philosophical Library, 1971)
The Living State. With Observations on Cancer. (New York, Academic Press, 1972)
Az élő állapot. Vál. írások. Vál., szerk., sajtó alá rend. Szabó T. Attila. Ford. Mészáros Károly és Tóth Miklós. (Korunk Könyvek. Bukarest, Kriterion, 1973)
Az élet jellege. [Cikkek, tanulmányok és Kardos István beszélgetése.] (Gyorsuló idő. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1973
2. kiad. 1975)
Electronic Biology and Cancer. A New Theory of Cancer. (New York, Marcel Dekker, 1976)
The Living State and Cancer. (New York–Basel, Marcel Dekker, 1978)
Az anyag élő állapota. Ford. Gervay Judit. (Gyorsuló idő. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1983)
Válogatott tanulmányok. Vál., szerk., a bevetést írta Elődi Pál. [Munkatársak és barátok visszaemlékezéseivel.] (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1983
2. kiad. 1988)
Az őrült majom. Írta egy biológus. Ford. Szabó Elek. (Gyorsuló idő. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1989)
A béke élet- és erkölcstana, 1938. – La paix sa biologie et sa morale. Szerk. Péter László, ford. Rakonczai János. (Szeged, Bába Kiadó, 2001)
Az őrült majom. – Az élő állapot. – A béke élet- és erkölcstana. Ford. Szabó T. Attila és Rakonczai János. (Nemzeti Könyvtár 32. Bp., 2014).

F. m.: tudományos dolgozatai: A végbél és a pars analis recti szerkezetéről. Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1913. 5.)
Vizsgálatok az üvegtest szerkezetéről. Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1916. 5.
németül: Untersuchungen über den Bau des Glaskörpers des Menschen. Archiv für mikroskopische Anatomie, 1917)
Der Einfluss der Salze auf das Fällungsoptimum des Caseins. Michaelis, Leonorral. (Biochemische Zeitung, 1920)
On the Influence of Colloids on the Action of Non-Colloidal Drugs. 1–3. Storm van Leeuwen, Willemmel. (Journal of Pharmacological Experimental Therapy, 1921–1922)
Studien über die biologische Oxydation. 1–3. (Biochemische Zeitung, 1924)
The Chemistry of the Adrenal Cortex. (Nature, 1927)
Vizsgálatok a mellékvese kéregállományak működéséről és a biológiai oxidációk mechanizmusáról. (Magyar Orvosi Archivum, 1927)
Observations on the Function of Peroxidase Systems and The Chemistry of the Adrenal Cortex. (The Journal of Biological Chemistry, 1928)
A mellékvese kérgének működése és a biológiai oxidációk. (Orvosképzés, 1931)
On the Mechanism of Biological Oxidation and the Function of the Suprarenal Gland. (Science, 1930)
Chemical Nature of the Tigroid. (Nature, 1931)
On the Function of Hexuronic Acid in the Respiration of the Cabbage Leaf. (The Journal of Biological Chemistry, 1931)
A Nissl-féle szemcsék chemiai jellege. – Über die chemische Natur des Nisslschen Granula. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, 1932)
C-vitamin, adrenalin és mellékvese. (Orvosképzés, 1932)
Chemical Nature of Vitamin C. Svirbely, Joseph-fel. (The Journal of Biological Chemistry, 1932)
Function of the Adrenal Medula. Svirbely, Joseph-fel. – Hexuronic Acid as the Antiscorbutic Factor. 1–2. Svirbely, Joseph-fel. (Nature, 1932)
Újabb vizsgálatok a mellékvese működéséről. (Orvosi Hetilap, 1932)
Identification of Vitamin C. (Nature, 1933)
Vizsgálatok a C-vitaminról. (Orvosi Hetilap, 1933)
Eine Farbenreaktion der Ascorbinsäure. (Hoppe–Seyler’s Zeitschrift für Physiologische Chemie, 1934)
The Large Scale Preparation of Ascorbic Acid from Hungarian Pepper [Capsicum annuum]. Banga Ilonával. (The Journal of Biological Chemistry, 1934)
„Vitamin C.” (Orvosképzés, 1934)
Vitamine. Die medizinische und biologische Bedutung des Vitamin C. (Verhandlungen der Deutschen Gesellschaft für innere Medizin, 1934)
Az avitaminosisokról általában. (Orvosképzés, 1935)
Mechanism of Respiration. 1–2. (Nature, 1935)
A flavoncsoportba tartozó anyagok befolyása a capillarisok permabilitására. Vitamin P. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1936. 40.)
Újabb irányzatok a vitaminok therápiás alkalmazásában. (Orvosképzés, 1936)
Chemical Nature of Citrin. Bruckner Győzővel. – Vitamin Nature of Flavones. Bencsáth Aladárral és Rusznyák Istvánnal. – Vitamin P. Flavonols as Vitamin. Rusznyák Istvánnal. (Nature, 1936)
Vitamin P. Bencsáth Aladárral és Rusznyák Istvánnal. (Nature, 1937)
A cukorbajosok acidosisának borostyánkősav kezelése. Korányi Andrással. (Orvosi Hetilap, 1937. 24.)
Dioxymaleic Acid Oxidase. Banga Ilonával és Philpott, Delbert-rel. (Nature, 1938)
Dioxymaleinsäure-Oxydase. Banga Ilonával. – Methoden zur Herstellung von Citrin. (Hoppe–Seyler’s Zeitschrift für Physiologische Chemie, 1938)
On Biological Activity. (Scientia [Milano], 1938)
Biological Oxidation and Vitamins. (Harvey Society [New York] Lectures, 1938–1939)
A Humoral Transmission of Muscular Contraction in the Presence of Veratrine. Bacq, Z. M.-mel és Goffart, M.-mel. (Nature, 1939)
Biological Oxidation and Vitamins. (Bulletin of New York Academy of Medicine, 1939)
Struktur-Proteins. Banga Ilonával. (Science, 1940)
Az energetikai continuum elmélete. [Korányi Frigyes-emlékelőadás.] (Orvosi Hetilap, 1941. 11.)
The Study of Energy-Levels in Biochemistry. (Nature, 1941)
Contraction and the Chemical Structure of the Muscle Fibril. (Journal of Colloid Science, 1946)
On Conditions in Resting Muscle and the Nature of Exitation. (Hungarica Acta Physiologica, 1946)
Az izommozgás mechanizmusa. (Természettudomány. A Magyar Természettudományi Társulat közlönye, 1946. 1-2.)
Az izom problémája. (Tudomány, 1946. 2.)
Nature of Myosin. Banga Ilonával és Guba Ferenccel. (Nature, 1947)
Újabb vizsgálatok az izom szerkezetéről és működéséről. (Orvosi Hetilap, 1948. 3-4.)
Az izom kémiai szerkezete. (Orvosok Lapja, 1947. 11.)
Attacks on Muscle. (Science, 1949)
The Electron Microscopy of Myelinated Nerve. Rózsa, George-dzsal és Wychoff, Ralph-fal. (Biochimica et Biophysica Acta, 1950)
The Fine Structure of Myofibrils. Rózsa, George-dzsal és Wychoff, Ralph-fal. (Experimental Cellular Research, 1950)
Thermodynamics of Muscle. (Enzymologia [Amsterdam], 1950–1951)
Nature of the Contraction of Muscle. – Window Fields in Muscle. Bay Zoltánnal. (Nature, 1951)
Action of DOC and Serum of the Frog Heart. Hajdu, S.-szel. (American Journal of Physiology, 1952)
Perspectives for the Bioflavonoids. (Annals of New York Academy of Sciences, 1955)
General Views on the Chemistry of Muscle Contraction. (Cardiologica, 1956)
On Excitation of Biological Substances. Steele, Richard H.-val. (Proceedings of the National Academy of Sciences of USA, 1957)
Free Radical Formation in Riboflavin Complexes. Isenberg, Irvin-nel. (Proceedings of the National Academy of Sciences of USA, 1958)
Muscle Research. (Science, 1958)
On Energy Transformation. (Acta Physiologica, 1961)
On the Energy Transfer in Biological Systems. Avery, John-nal és Bay Zoltánnal. (Proceedings of the National Academy of Sciences of USA, 1961)
Constituents of the Thymus Gland and Their Relation to Growth, Fertility, Muscle and Cancer. Hegyeli, Andrew-val és McLaughlin, Jane-nel. (Proceedings of the National Academy of Sciences of USA, 1962)
Cancer Therapy. A Possible New Approach. Hegyeli, Andrew-val és McLaughlin, Jane-nel. (Science, 1963)
On the Chemistry of the Thymus Gland. (Proceedings of the National Academy of Sciences of USA, 1963)
Új lehetőség a rákterápiában. Hegyeli Andrással és McLaughlin, Jane-nel. (Magyar Radiológia, 1964)
Cell Division and Cancer. (Science, 1965)
Vizsgálatok a sejtszaporodás szabályozásáról. (Orvosi Hetilap, 1965. 6.)
Drive in Living Matter and to Perfect Itself. (Journal of Individual Psychology, 1966)
On the Regulation of Cell Division. Együd Lászlóval. (Proceedings of the National Academy of Sciences of USA, 1966)
Ketone Aldehyds in Issues. Többekkel. Ketone Aldehyds in Animal. Issues. (Proceedings of the National Academy of Sciences of USA, 1967)
Cancerostatic Action of Methylglyoxal. Együd Lászlóval. (Science, 1968)
Molecules, Electrons and Biology. (Transactions of the New York Academy of Sciences, 1969)
The Development of Bioenergetics. (Journal of Bioenergy, 1972)
Bioelectronics and Cancer. (Journal of Bioenergy, 1973)
Electrones, Molecules, Biology and Cancer. (Acta Biochimica et Biophysica, 1973)
Electronic Biology and Its Relation to Cancer. (Life Sciences, 1974)
Protein Radicals, Regulations and Cancer. (International Journal of Quantum Chemistry, 1977)
The Living State and Cancer. (Proceedings of the National Academy of Sciences of USA, 1977)
An Electronic Theory of Cancer. – The Living State. (International Journal of Quantum Chemistry, 1978)
Quantum Chemical Calculations of Model Systems for Ascorbic Acid Adducts with Schiff Bases of Lysine Side Chains. Ladik Jánossal és Otto, Peter-rel. (Proceedings of the National Academy of Sciences of USA, 1979)
Bioelectrochemistry, the Living State and Electronic Conduction in Proteins. Pethig, Ronald-dal. (Bioelectrochemistry. Szerk. Gutmann, Felix és Keyzer, Hendrik. New York, 1980).

F. m.: népszerű írásai: A lélegzőfelszín nagysága az ember és az emlős állatok tüdejében. – Az emberbőr ipari feldolgozása. (Természettudományi Közlöny, 1912)
A rovarok hallása. (Természettudományi Közlöny, 1913)
Az állatok fényérzékenysége. – A kalciumklorid védő hatása a szervezetre. – Szokatlan termékenység. (Természettudományi Közlöny, 1914)
Hogyan fedeztem fel a C-vitamint? (Pesti Napló, 1933. dec. 20. és Szegedi Friss Újság, 1933. dec. 24.)
A vitaminok és a paprika. (Természettudományi Közlöny, 1934)
A vitaminkutatás újabb haladása. (Búvár, 1936. 11.)
A biológiai égések mechanizmusa. (Természettudományi Közlöny, 1937)
Elektronok és biológiai reakciók. (Búvár, 1970. 2.)
A sejtosztódás és a rák-probléma. (Búvár, 1971. 1.)
A biológia fejlődése és a rákprobléma. (Magyar Hírlap, 1972. okt. 28.)
Az izomműködés biokémiájától – a rákkutatásig. (Búvár, 1972. 5.)
In Remembrance of István Rusznyák My Fellow Professor. (Acta Medica, 1975)
Elektronok szerepe az életjelenségekben. (Fizikai Szemle, 1976. 6.)
Elektron-biológia és a rák. (Fizikai Szemle, 1978. 10.)
Az állatok fényérzéke, 1914. [Újraközlés.] (Természet Világa, 1986. 1.)
A vitaminok és a paprika, 1934. [Újraközlés.] (Természet Világa, 2001. 5.).

F. m.: egyéb írásai: Az iskolai ifjúság testnevelése. (Testnevelés, 1930)
Az orvosképzés reformja. (Orvosképzés, 1932)
Az élettan és az életvegytan tanítása. (Orvosképzés, 1935)
Természettudományi képzés és laboratóriumi munka az egyetemi oktatásban. (Magyar Felsőoktatás. III. köt. Bp., 1937)
A kísérleti természettudomány történelmi felelőssége. Szent-Györgyi Albert előadása a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi közgyűlésén. (Budapesti Szemle, 1940)
Célunk. Háy Gyulával és Zilahy Lajossal. A Magyar–Szovjet Művelődési Társaság ismertetése. (Bp., 1946)
Egy biológus gondolatai. (Válasz, 1946)
Természettudományos világnézet, morál és humanizmus. (Tudomány, 1946. 6.)
A tanítás és a bővülő tudás. Ford. Károlyházy Frigyes. (Fizikai Szemle, 1966. 3.)
Nehézségeim az atommal. (Korunk, 1971. 6.)
Dionüszosz és Apolló követői a kutatásban. (Fizikai Szemle, 1973. 7.)
A biológiai stabilitás és az evolúciós paradoxon. (Tiszatáj, 1976)
A tudomány és a társadalom. (Fizikai Szemle, 1986. 12.)
Gondolatok a nevelésről. (Fizikai Szemle, 1993. 9.)
Az iskolai ifjúság testnevelése. Részlet. [Újraközlések.] (Magyar Felsőoktatás, 2004. 4. és Mester és Tanítvány, 2006. 10.)
Az oktatás és az egyre bővülő ismeretek. (Könyv és Nevelés, 2005. 2. és Történelempedagógiai Füzetek, 2007. 1.)
Elveszetten a 20. században. (Magyar Kémiai Folyóirat, 2016. 1.).

Irodalom

Irod.: családi források: Budán, f. hó 12-én múlt ki néhány napos betegeskedés után ns Lenhossék Mihály úr, m. kir. helytartótanácsos, Magyarország főorvosa. (Regélő, 1840. febr. 16.)
Lenhossék Mihály. [Nekrológ.] (Figyelmező, 1840. febr. 18.)
Elhunyt Lenhossék szül. Nisnyánszky Ludovika, néhai Lenhossék Mihály, Magyarország főorvosa özvegye. (Pesti Hírnök, 1865. márc. 21.–Pesti Napló, 1865. márc. 22.)
Elhunyt homoród-oklándi Csiky Mária, nagyrápolthi Szentgyörgyi Imre felesége. (Magyar Polgár, 1867. máj. 1.)
Rieger Vilma kisasszonyt, Zsigmondy Vilmos bányamérnök unokahúgát múlt szombaton jegyzé el Szentgyörgyi Elek vasúti főmérnök. (Fővárosi Lapok, 1873. febr. 26.)
Elhunyt Krászonyi József Pest két ízben is kinevezett főpolgármestere [és buzgó germanisatora]. (Pesti Napló, 1874. ápr. 17.)
Kolozsvártt elhunyt Csiky Sámuel agg orvos, aki egykor városi főorvos volt. (Fővárosi Lapok, 1882. nov. 14.)
dr. Axmann Béla fiatal fővárosi orvos f. hó 9-én vezette oltárhoz Lenhossék Jenny kisasszonyt, Lenhossék József egyetemi tanár leányát. (Nemzet [napilap], 1884. aug. 18.–Budapesti Hírlap–Fővárosi Lapok–Pesti Hírlap, 1884. aug. 19.)
Lenhossék József. [Nekrológ.] (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap–Pesti Napló, 1888. dec. 3.)
Lenhossék József temetése. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap–Pesti Napló, 1888. dec. 5.)
Szentgyörgyi Miklós pénzügyi fogalmazó, Szentgyörgyi Imre kuriai tanácselnök fia jegyet váltott Lenhossék Jozefin kisasszonnyal, özv. Lenhossék Józsefné leányával. (Budapesti Hírlap–Fővárosi Lapok–Pesti Napló, 1889. nov. 12.)
Szentgyörgyi Miklós, Szentgyörgyi Imre kuriai tanácselnök fia oltárhoz vezette Lenhossék Tini [!] kisasszonyt, néhai Lenhossék József orvostanár leányát. (Fővárosi Lapok, 1890. ápr. 28.)
dr. Krászonyi József. [Nekrológ.] (Nyírvidék, 1893. 49. [dec. 3.])
Elhunyt Pauler Gyuláné Lenhossék Georgina. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1894. szept. 1.)
Lenhossék Adolf ny. kir. minisztériumi főmérnök elhunyt. (Budapesti Napló, 1900. febr. 21.)
Nagyrápolthi Szentgyörgyi Imre ny. kuriai tanácselnök, a Szent István és Lipót-rend lovagja elhunyt. [Gyászjelentés és nekrológ.] (Budapesti Hírlap, 1901. márc. 19.–Magyarország [napilap], 1901. márc. 20.–Vasárnapi Újság, 1901. 12. [márc. 24.])
Elhunyt dr. Wallon Dezső közigazgatási bíró, egyetemi magántanár. (Budapesti Hírlap, 1916. nov. 29.–Alkotmány [napilap], 1916. nov. 30.)
Szent-Györgyi Miklós f. hó 17-én meghalt. (Alkotmány [napilap] 1916. dec. 18.–Budapesti Hírlap, 1916. dec. 19.)
Szent-Györgyi Miklós temetése. Az elhunytban dr. Lenhossék Mihály orvos, egyetemi tanár kir. udvari tanácsos a sógorát gyászolja. (Budapesti Hírlap, 1916. dec. 20.)
A bécsi keleti pályaudvaron szívszélhűdésben elhunyt egy magyar matróna. [Szentgyörgyi Emma halálhíre.] (Pesti Napló, 1927. júl. 26.)
Borbíró (Vojnits) Márta és dr. Miskolczy Dezső Baján házasságot kötött. (Budapesti Hírlap, 1931. szept. 27.)
Elhunyt dr. Axmann Béla magyar kir. egészségügyi főtanácsos, a magyar kir. állami vasgyárak igazgató-főorvosa. (Pesti Hírlap, 1932. júl. 13.)
Lenhossék Mihály professzor meghalt. (8 Órai Újság, 1937. jan. 27.)
Elhunyt dr. Lenhossék Mihály, az MTA tagja. (Budapesti Hírlap–Magyarország [napilap]–Nemzeti Újság–Népszava–Pesti Hírlap–Pesti Napló, 1937. jan. 27.)
Lenhossék Mihály temetése. (Pesti Hírlap, 1937. jan. 29.)
Hosszas szenvedés után elhunyt özv. Axmann Béláné Lenhossék Jenny. (Az Est–Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1941. ápr. 13.)
dr. Szent-Györgyi Albert házassága. (Délmagyarország, 1941. okt. 19)
Regöly-Mérei Gyula: Lenhossék Mihály élete és tudományos működése. (Orvosi Hetilap, 1967. 1. [jan. 1.])
R. Harkó Viola: A Lenhossékok. (Orvosi Hetilap, 1973. 36. [szept. 9.])
László Ágnes: Az asszony, aki az emlékeivel él. Exkluzív interjú Szent-Györgyi Albert özvegyével. (Kurír, 1990. szept. 13.)
Szabó Tibor: Újabb dokumentumok Szent-Györgyi Albert családjáról. (Confessio, 1995. 1.)
Czeizel Endre: Szent-Györgyi Albert genealógiája. [Téves adatokkal.] (Valóság, 1996. 2.)
Benkő Samu: Még egyszer Szent-Györgyi Albert genealógiájáról. [Szentgyörgyi Imréről, korrigáltan.] (Valóság, 1998. 6.)
Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. I–II. köt. [nagyrápolti Szentgyörgyi Imréről.] (Bp., 2008)
Kapronczay Károly: Szent-Györgyi Albert ősei. (Rubicon, 2014. 2.).

Irod.: egyéb források: A legújabb olcsó népélelmezési cikk: a paprikából előállított C-vitamin. Szent-Györgyi Albert professzor vasárnap európai előadókörútra indul. (Az Est, 1933. márc. 28.)
dr. Szent-Györgyi Albert szegedi egyetemi tanár, a vitamin-kutatás világhírű tudósa kapta az idei orvosi Nobel-díjat. (Pesti Hírlap, 1937. okt. 29.)
Nobel-díjat nyert Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin világhírű felfedezője. A szegedi egyetem fiatal tanára az első Nobel-díjas magyar tudós. (Délmagyarország, 1937. okt. 29.)
Nobel-díjat kapott Szent-Györgyi Albert tanár, a C-vitamin felfedezője. (Népszava, 1937. okt. 29.)
Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem tanára az orvosi Nobel-díj nyertese. (Budapesti Hírlap, 1937. okt. 29.)
A magyar névnek az egész világon dicséretet szerzett Szent-Györgyi tanár kitüntetése. (Budapesti Hírlap, 1937. okt. 30.)
Magyarország ünnepli nagy fiát, a Nobel-díjat nyert Szent-Györgyi Albert professzort. (Pesti Hírlap, 1937. okt. 30.)
A beri-beri, a skorbut, az atta, az avitaminózis és Rockefeller-alap. Beszélgetés Szent-Györgyi Alberttel. (Új Idők, 1937. 46. [nov. 14.])
Szent-Györgyi Albertet Szeged városa díszpolgárává választotta. (Pesti Hírlap, 1937. dec. 2.)
Szent-Györgyi Albert átvette Gusztáv svéd királytól a Nobel-díjat. (Pesti Hírlap, 1937. dec. 11.)
Szent-Györgyi rektor az egyetem hármas hivatásáról. (Délmagyarország, 1940. nov. 12.)
Szent-Györgyi Albert rektori székfoglalója. (Orvosi Hetilap, 1940. 47. [nov. 23.])
Szent-Györgyi Albert professzor szabadegyetemi előadása a szegedi diákegység-mozgalomról. (Délmagyarország 1941. febr. 28.)
Szent-Györgyi professzor a fasizmus rombolásáról és a kivezető útról. (Szabad Nép, 1945. ápr. 1.)
dr. Szent-Györgyi Albert nyilatkozata moszkvai útjáról. (Délmagyarország, 1945. júl. 7.)
Szovjet-oroszországi utazásom benyomásai. (Szabad Nép, 1945. aug. 2.)
Magyarország jövője a kultúrával áll vagy bukik. Szent-Györgyi Albert nyílt levele a Magyar Nemzetgyűléshez. (Új Magyarország, 1946. aug. 20.)
Vajda Péter: New York-i beeszélgetés Szent-Györgyi Alberttal. (Népszabadság, 1970. ápr. 4.)
Munkácsy Magdolna: Az „Őrült majom” a „Fenséges emberig”. Magnóinterjú dr. Szent-Györgyi Alberttel. (Magyar Nemzet, 1970. aug. 2.
angolul: The New Hungarian Quarterly, 1971)
Földes Éva: Szent-Györgyi Albert 1930-ban elmondott beszédéből. (Magyar Pedagógia, 1971. 3.)
Psalmus Hungarus. A tudós könyörgései. Szent-Györgyi Albert versei. Ford. Paleta Éva. (Teológia, 1972. 4.)
Kardos István: Szent-Györgyi Albert. (Sokszemközt tudósokkal. K. I. tévésorozata. Bp., MRT–Minerva, 1974)
Sz. Érdi Éva: „Ahogy ma tanítunk, olyan lesz a holnap…” Szent-Györgyi Albert gondolataiból. (Pedagógiai Szemle, 1974. 12.)
Kardos István: A Talk with Albert Szent-Györgyi. (The New Hungarian Quarterly, 1975. 57.)
Süle Tamás: Szent-Györgyi Albert a magyar éremművészetben. (Orvosi Hetilap, 1977. 52.)
Bagdy Dániel: Szent-Györgyi Albert műhelye. (Természet Világa, 1983. 9.)
Kardos István: Szent-Györgyi Albert. (K. I.: Tudósportrék. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1984)
Szabó Tibor–Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert az egyetemi oktatásról. (Felsőoktatási Szemle, 1986. 7-8.)
Bíró Endre: Szent-Györgyi Albert tudományos munkássága. [Nem bibliográfia!] (Természet Világa, 1987. 3.)
Szabó Tibor–Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert a Lónyai utcai Református Főgimnázium öregdiák találkozóján. (Confessio, 1987. 1.)
Szabó Tibor–Zallár Andor: In memoriam Szent-Györgyi Albert. – Szent-Györgyi Albert, a Rector Magnificus. (Felsőoktatási Szemle, 1987. 4.)
Szabó Tibor–Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának dokumentumai. (Magyar Tudomány, 1988. 1.)
Szabó Tibor–Zallár Andor: Bay Zoltán és Szent-Györgyi Albert barátsága. (Fizikai Szemle, 1993. 11.)
Szabó Tibor–Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert születésének 100. évfordulója. (A kémia tanítása, 1993. 1.)
Straub F. Brunó: Egyedül a világ ellen. Szent-Györgyi Albert külön útja a tudományban. (Természet Világa, 1993. 9.)
Kardos István: Aki már életében is legenda lett – Szabó Tibor–Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert. (Élet és Tudomány, 1993. 38.)
Hannus István: Albert Szent-Györgyi in the New York Times. (Technikatörténeti Szemle, 1996. 22.
magyarul: Szeged [folyóirat], 2007. 11.)
Mészáros István: Régi mesterek modern gondolatai – Szent-Györgyi Albert. (Élet és Tudomány, 2000. 27.)
Szent-Györgyi Albert levele az Igazoló Bizottsághoz Johan [Béla] ügyében. (Magyar Epidemiológia, 2005. 1.)
Marton János: „Mindig nagy horoggal horgásztam.” Szent-Györgyi Albert Nobel-díja és Szeged. (Szeged [folyóirat], 2005. 2.)
Török István: Van-e haszna az idézetgyűjtésnek avagy hogyan előzte meg korát Szalay Sándor és Szent-Györgyi Albert? (Természet Világa, 2007. 4.)
Elveszett önmagában. Szent-Györgyi Albert önmagáról és a tudományról. – Kiss Róbert Károly: Humanista tudós a diplomácia porondján. Szent-Györgyi Albert díszdoktorrá avatása a magyar–francia kapcsolatok tükrében. – Az após levelei. Szent-Györgyi Albert amerikai napjai. – Kristó Nagy István: Egy kézirat kálváriája. Szent-Györgyi Albert a békéről. – Miklós Péter: „A politika behatolt életembe.” Szent-Györgyi Albert politikai szerepvállalása. – Sándor János: Az örök szépség felé. Szent-Györgyi Albert és a színpad. (Szeged [folyóirat], 2007. 11.)
Szent-Györgyi Albert visszatekintése 1943-ban kutatói pályakezdésére és mesterére, Mansfeld Gézára. Közli: Szolcsányi János. (Orvosi Hetilap, 2007. 42.)
Nagy László: 70 éve kapott Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert. (A biológia tanítása, 2008. 2.)
Szabó László: Indítványok Szent-Györgyi Albert méltó emlékezetéért. (Aracs. A délvidéki magyarság közéleti folyóirata, 2008. 2.)
Tóth Albert: Egy kisújszállási tanár levelezése Szent-Györgyi Alberttel. [Forrásközlés.] (Zounuk. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, 2009)
Vértes László: Adalékok Szent-Györgyi Albert életéhez. (Lege Artis Medicinae, 2009. 6-7.)
Tóth Albert: Kevés szóval sokat mondó kapcsolat. Szent-Györgyi Albert intelmei. (Természetbúvár, 2010. 4.)
Tandi Lajos: Egy világfi arcváltozásai. Szent-Györgyi Albert a képzőművészetben. (Szeged [folyóirat], 2010. 8-9.)
Tóth Albert: Levelezések tanúságai. Levelezésem Szent-Györgyi Alberttel. – The Witnesses of Correspondences – My Correspondence with Albert Szent-Györgyi. (Economica, 2012. Klnsz 2.)
Pál József: A szellemi tevékenységek egyenrangúsága. Szent-Györgyi Albert tudományszemléletéről. – Péter László: A titokzatos Svirbely. Egy szimpatikus fiatalember Szent-Györgyi Albert laborjában. (Szeged [folyóirat], 2012. 8.)
Szent-Györgyi Albert: Az egyetem, az akadémia és a tudomány útján. Szent-Györgyi Albert vitaindítója, 1945. (Szeged [folyóirat], 2012. 12.)
Pukánszky Béla: Szent-Györgyi Albert az egyetempedagógiáról. (Iskolakultúra, 2014. 4.)
Tasiné Csúcs Ildikó–Tasi Domonkos Attila: Egy tragikus tévedés és következményei. A szocialista cenzúra kihúzásai Szent-Györgyi Albert önéletrajzi írásaiból. (Szeged [folyóirat], 2016. 1.)
Tasiné Csúcs Ildikó–Tasi Domonkos Attila: A saját egyéniség hitelessége. Szent-Györgyi Albert a tudományos hitelességről. (Szeged [folyóirat], 2016. 4.)
Tasiné Csúcs Ildikó: „amikor bajban voltam, ő igaz barátnak bizonyult.” Szent-Györgyi Albert humanitárius tevékenysége. (Magyar Tudomány, 2017. 4.)
Gergely István–Gergelyné Bodó Mária: Szent-Györgyi Albert nyomában. (Honismeret, 2017. 5.)
Gergely István–Gergelyné Bodó Mária: Szent-Györgyi Albert emlékezete Szegeden. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből, 2018)
Micheller Magdolna: Szent-Györgyi Albert, a rektor. (Körös Tanulmányok, 2018. 16.)
Tasiné Csúcs Ildikó–Tasi Domonkos Attila: Ki volt Ráth István és mi volt a szerepe Szent-Györgyi Albert emigrációjában? (Létünk, 2019. 2.)
Tasiné Csúcs Ildikó: „Nem hagyjuk az orvosi fakultást!” Szent-Györgyi Albert és a szegedi lokálpatrióták sikeres küzdelme az 1933-as egyetemcsonkítási kísérlet ellen. (Trianon és a magyar felsőoktatás. V. köt. Bp., 2022)
Szent-Györgyi Albert hazatelepülése. (BBC History, 2022. 12.)
Tasiné Csúcs Ildikó: Rákosi volt az ok. Miért emigrált Szent-Györgyi Albert? (Természet Világa, 2023. 2.)
Varga Csaba: Egy Nobel-díjas tudós tanúságtétele. Szent-Györgyi Albert vallomása a Johan [Béla]-ügyben, 1945-ben. (Orvosi Hetilap, 2023. 41.)
Kun Miklós: Szent-Györgyi Albert levelezései és beszélgetései szovjet tudósokkal. (Közép-európai Közlemények, 2025. 1-2.)
Pukánszky Béla: Szent-Györgyi Albert az egyetem nevelő szerepéről. (Pedagógiatörténeti Szemle, 2025. 2.).

Irod.: önálló művek: bibliográfiák, források és feldolgozások: Search and Discovery. A Tribute to Albert Szent-Györgyi. Szerk. Kaminer, Benjamin. (New York–San Francisco et al., Academic Public, 1977)
Szabó Tibor–Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden. (Szeged, Szerzők, 1986)
In Commemoration of Albert Szent-Györgyi. In memoriam Albert Szent-Györgyi. Szerk. Zallár Andor. (Studia Medica Szegediensia 11. Szeged, 1987)
50^th Anniversary Symposium of the Nobel Prize of Albert Szent-Györgyi Devoted to the Peptide Research. 1987. Aug. 31.–1987. Sept. 4. Szeged. Abstracts. [A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem ünnepi ülése a Nobel-díjátadás 50. évfordulója alkalmából. Előadások.] Szerk. Kovács Kálmán. (Szeged, 1988)
Moss, Ralph: Albert Szent-Györgyi and the Battle over Vitamin C. (New York, Paragon House, 1988)
Bay Zoltán–Dénes Gábor–Nagy Ferenc–Wisinger István: Szent-Györgyi Albert. Dokumentumok, riportok. (Egyéniség és alkotás. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi gyűjtemény. Szerk. Szabó Tibor és Zallár Andor. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. Szeged, 1989
angolul: 1993)
Essays and Scientific Papers of Albert Szent-Györgyi. [Bibliográfia.] Szerk. Szabó Tibor és Zallár Andor. Ford. Patak Klára. Az előszót Szilárd János, a bevezetőt Szent-Györgyi, Andrew írta. (Studia Medica Szegediensia 14. Szeged, 1991)
Szent-Györgyi Albert emlékezete éremképekben. Kat. A bevezetőt és a leíró katalógust írta Bóna Endre, angolra ford. Novák György. Fotó: Bóna Endre és Renner Kálmán. (Szeged, 1993
2. bőv. kiad. 2009)
Czeizel Endre: Szent-Györgyi Albert. (Magyar feltalálók, találmányok 4. Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1997)
Moss, Ralph: Szent-Györgyi Albert. Terkel, Studs előszavával. Ford. Bakács Tibor. (Bp., Typotex, 2003
3. kiad. 2012)
Rosta István: Szent-Györgyi Albert. A Nobel-díjas tudós születésének 120. évfordulója emlékére. (Bp., Medicina Kiadó, 2013)
Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége. Szerk. Újszászi Ilona. (Szegedi Egyetemi Tudástár 1–2. Szeged, 2014
angolul: The Intellecutal Heritage of Albert Szent-Györgyi. Szeged, 2014)
Szent-Györgyi Albert a Délmagyarországban és a New York Times-ban. Szerk. Hannus István. (Szegedi Egyetemi Tudástár 3. Szeged, 2014)
Hargittai István: Budapesti séták a tudomány körül. Hargittai Magdolnával. (Bp., Akadémiai Kiadó, 2015)
Wisinger István: A Nobel-díjas kém. Dokumentumregény Szent-Györgyi Albert életéről. (Bp., Athenaeum Kiadó, 2016 és utánnyomások: 2016–2021)
A legendás tudós, Szent-Györgyi Albert önéletrajzi értekezései. Szerk. Tasiné Csúcs Ildikó és Tasi Domonkos Attila. (A Goodwill Pharma az Egészségért Alapítvány kiadványa. Szeged, 2017)
Marton János–Pap Kornélia: Kihívások, küzdelmek a tudományban és a társadalomban. Szent-Györgyi Albert Magyarországon. (Bp., Gondolat Kiadó, 2017)
Matuscsák Tamás: Én vagyok Szent-Györgyi. Életregény. I–III. köt. (A Goodwill Pharma az Egészségért Alapítvány kiadványa. Szeged, 2022–2024)
Tasiné Csúcs Ildikó: Szent-Györgyi Albert, a tudós politikus. (Bp., Typotex, 2023)
Medgyesi Konstantin: Libik György, a fenegyerek. (Modern magyar történelem. Bp., Jaffa Kiadó, 2025).

Irod.: megemlékezések, tudományos és történeti munkák: Lapis Károly: Újabb adatok Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas professzornak a rákos növekedést befolyásoló szervkivonatokkal kapcsolatos kísérleteiről. (Természettudományi Közlöny, 1963. 8.)
Kenéz János: Szent-Györgyi Albert 75 éves. (Orvosi Hetilap, 1968. 50.)
Bíró Endre: Szent-Györgyi Albert 80. [Köszöntő.] (Élet és Irodalom, 1973. 8.)
Fekete Sándor: Sejtosztódás fékkel és fék nélkül. Szent-Györgyi Albert rákkutatásai. (Élet és Tudomány, 1973. 44.)
Gerendás Mihály: Szent-Györgyi Albert 80 éves. (Magyar Kémikusok Lapja, 1973. 10.)
M. Kiss Sándor: „ …a népeket szellemi egységbe kössük össze…” Szent-Györgyi Albert Szegeden, 1940–1944. (Kultúra és Közösség, 1974. 1.)
Szállási Árpád: Szent-Györgyi Albert két érdekes korai cikke. (Orvosi Hetilap, 1974. 52.)
Szilágyi Ferenc: Szent-Györgyi Albert. (Nyelvünk és Kultúránk, 1976. 25.)
Szállási Árpád: Negyven éve kapott Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert. (Orvosi Hetilap, 1977. 46.)
Szállási Árpád: Szent-Györgyi Albert a Nyugatban. (Orvosi Hetilap, 1980. 8.)
Zombori István: Szent-Györgyi Albert politikai tevékenysége, 1937–1939. (Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 1981. A Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága 1981. okt.-ben tartott tudományos ülésszakán elhangzott előadások. Szerk. Juhász Antal. Szeged, 1982)
Köszöntjük a 90 éves Szent-Györgyi Albertet. (Biokémia, 1983: ünnepi szám)
Banga Ilona: Szent-Györgyi Albert tudományszeretete. – Guba Ferenc: Szent-Györgyi és a tudományos iskola. Szent-Györgyi Albert, az MTA t. tagja 90 éves. (Magyar Tudomány, 1983. 9.)
M. Kiss Sándor: A politizálgatástól az ellenállásig. A Szent-Györgyi Albert vezette politikai mozgalom és ellenállási csoport történetéről. (Mozgó Világ, 1983. 11. és M. K. S.: Utak 56-hoz, utak 56 után. Vál. cikkek, esszék, tanulmányok. 1981–2005. Bp., 2006)
Szent-Györgyi Albert. [Nekrológ.] (Magyar Hírlap–Magyar Nemzet–Népszabadság–Népszava, 1986. okt. 27.)
Elhunyt Szent-Györgyi Albert. Magyarka Ferenc: A Nobel-díjas tudós Szegeden. (Csongrád megyei Hírlap, 1986. okt. 27.)
Straub F. Brunó: Búcsú Szent-Györgyi Alberttől. (Magyar Tudomány, 1986. 11.)
Marx György: Szent-Györgyi Albert. (Fizikai Szemle, 1986. 12.)
Bagdy Dániel: Emlékezés Szent-Györgyi Albertre. (Élet és Tudomány, 1986. 45.)
Banga Ilona: Szent-Györgyi Albert emléke. (Orvosi Hetilap, 1987. 2.)
Ladik János: Szent-Györgyi Albert hatása az elméleti biofizikában. (Fizikai Szemle, 1987. 4.)
Lengyel András: Bibó és Szent-Györgyi vitája a tudományos intézményrendszer válságáról. (Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. A III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. Szeged, 1991. aug. 12–16. Szeged, 1993)
Kálmán Gyula: Száz éve született Szent-Györgyi Albert. (Honismeret, 1993. 5.)
Palló Gábor: Megemlékezés Szent-Györgyi Albert születésének centenáriumán. (Magyar Kémikusok Lapja, 1993. 9.)
N. Szabó József: Szent-Györgyi Albert tudományszervező és kultúrpolitikai tevékenysége. 1945–1946. (Tiszatáj, 1993. 10.)
Palló Gábor: Szent-Györgyi Albert és a szovjet kapcsolat. (Magyar Tudomány, 1993. 10.)
Gubás Jenő: Szent-Györgyi Albert szerb tudományos kapcsolatai. A Nobel-díjas magyar tudós születésének 100. évfordulója alkalmából. – Hídvégi Jenő: Szent-Györgyi Albert öröksége. (Orvosi Hetilap, 1993. 48.)
Kalapos Miklós Péter: A rák szubmolekuláris elméletéről. In memoriam Szent-Györgyi Albert. (Orvosi Hetilap, 1993. 49.)
Péteri György: Modernity versus Democracy. The Politics of Albert Szent-Györgyi. (Hungarian Studies, 1994. 1-2.)
Zallár Andor: Ünnepség Szent-Györgyi Albert születésének századik évfordulóján. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1994. 5.)
Palló Gábor: A tudós demokrata. A politikus Szent-Györgyi Albert. (Világosság, 1994. 11.)
M. Kiss Sándor: Szent-Györgyi Albert és a Szegedi Egyetemi Ifjúság. (Egy univerzális értelmiségi. Vitányi Ivánnak születésnapjára. Szerk. B. Vörös Gizella. Bp., 1995)
Gábor Miklós: Szent-Györgyi Albert és a flavonoidkutatás. (Orvosi Hetilap, 1996. 2.)
Vértes László: Németh László és Szent-Györgyi Albert. Tisztelgés évfordulókra. (Orvosi Hetilap, 2000. 52.)
Kardos István: Az antifasiszta Szent-Györgyi Albert. (Egyenlítő, 2005. 3.)
Beck Mihály: Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 70 éves. (Természet Világa, 2007. 12.)
Varga László: Kiválóság és jellem. Szent-Györgyi Albert, az ember. (Magyar Tudomány, 2008. 7.)
Gábor Miklós: Gondolatok Szent-Györgyi Albert flavonokkal folytatott kutatásairól. Megemlékezés a felfedezés 75. évfordulóján. (Gyógyszerészet, 2011. 11.)
Nagy Nikoletta–Széll Márta: Szent-Györgyi Albert munkássága a múlt, a jelen és a jövő tükrében. (Természet Világa, 2012. 2.)
Czeizel Endre: Szent-Györgyi Albert. Egy magyar tudós útja a Nobel-díjig. (Rubicon. 2014. 12.)
Ménes András: A biokémiától az orvosi Nobel-díjig. Harminc éve hunyt el Szent-Györgyi Albert. (Magyar Kémikusok Lapja, 2016. 10.)
Ménes András: Harminc éve hunyt el Szent-Györgyi Albert. (Orvostovábbképző Szemle, 2016. 12.)
Szabó László: A rektori széktől az antifasiszta ellenállásig. Szent-Györgyi Albert életének kevéssé ismert epizódjai. (Hetek, 2016. 51-52.)
Palasik Mária: Szent-Györgyi Albert és Bay Zoltán válaszútjai. (Értelmiségi válaszutak. Egy akadémiai ülésszak előadásai. Szerk. Papp Gábor. Bp., Kossuth Kiadó, 2017)
Varga János: Szent-Györgyi Albert elmaradt Nobel-díjai. (Valóság, 2018. 12.)
Varga János: Szent-Györgyi Albert – a sokoldalú biológus. (Kaleidoscope. Művelődés-, tudomány- és orvostörténeti folyóirat, 2020. 20.).

Irod.: lexikonok, feldolgozások: A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Konkoly Kálmán: Magyar alkotók. (Bp., Singer és Wolfner, 1942)
Hungarians in America. (New York City, 1963
2. kiad. 1966. 3. kiad. 1971)
Természettudományi lexikon. I–VII. köt. Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. (Bp., 1964–1976)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966
2. kiad. 1973)
Orvosi lexikon. I–VII. köt. Főszerk. Hollán Zsuzsa. (Bp., 1967–1973)
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969
2. átd. kiad. 1972
3. átd. kiad. 1975
4. átd. kiad. Bp., 1981)
Biológiai lexikon. I–IV. köt. Szerk. Straub F. Brunó. (Bp., 1975
2. kiad. 1982)
Pedagógiai lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Nagy Sándor. (Bp., 1976–1979)
Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza. 1945–1985. (Bern, 1985)
Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1986)
A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Főszerk. Liptai Ervin. (Bp., 1987)
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek. 1938–1948. (Bp., 1997)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Pedagógiai lexikon. I–III. köt. Főszerk. Báthory Zoltán és Falus Iván. (Bp., 1997)
Szegedi egyetemi almanach. II. 1921–1996. (Szeged, 1997)
Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok. (Dunaszerdahely, 1997
2. jav. és bőv. kiad. 1999
5. jav. és bőv. kiad. 2004)
Híres magyar orvosok 1. Szerk. Kapronczay Károly és Szarvasházi Judit. (Bp., 2000)
Marx György: A marslakók érkezése. Magyar tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. század történelmét. (Bp., 2000)
Magyar géniusz. 100 portré a magyar panteonból. Nagy képes milleniumi arcképcsarnok. Szerk. Rácz Árpád. (Bp., Rubicon-ház, 2001)
Nagy Ferenc: Nobel-díjas géniuszaink. (Bp., 2001)
Több nemzet vallja magáénak… Tudósok, találmányok és felfedezések a közép-európai régióban. Szerk. Endrei Walter és Jeszenszky Sándor. (Bp., Balassi Kiadó, 2001)
Czeizel Endre: Tudósok, gémek, dilemmák. (Bp., 2002)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Borbándi Gyula: Emigránsok. (Bp., 2002)
Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László, szerk. Balás Róbert. (Bp., 2003)
Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Összeáll. Csiffáry Gabriella. (Bp., Corvina Kiadó, 2003)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004)
Kalydi György: Arcképek a magyar tudománytörténetből. (Győr, 2005)
Szabó Árpád: Magyar természettudósok. (Bp., Akadémiai Kiadó, 2007)
„Magyarázom a bizonyítványom…” Híres magyarok az iskolában. Összeáll. Csiffáry Gabriella. (Bp., Corvina Kiadó, 2017)
Kovács I. Gábor–Takács Árpád: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai a két világháború közötti magyar tudáselitben I. (Bp., 2018)
Csiffáry Gabriella: A tábornok kertje. Híres magyarok szenvedélyei. (Bp., Corvina Kiadó, 2019)
Csiffáry Gabriella: Akiktől más lett a világ. Magyar találmányok, felfedezések és újítások. (Bp., Corvina Kiadó, 2023)
Szekér Nóra: Fedőneve: Marslakó. Világhírű magyar tudósok állambiztonsági megfigyelése. (Modern magyar történelem. Bp., Jaffa Kiadó, 2023)
Ellenállók, 1944–1945. Szerk. Bartha Ákos, Kiss Réka, Szekér Nóra. (Bp., 2025).

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C333-D3J6-D?lang=hu (Nisnyánszky Anna Mária Ludovika keresztelési anyakönyve, 1790)

https://data.matricula-online.eu/de/oesterreich/wien/02-st-johann-nepomuk/01-02/?pg=126 (Kirchlechner Borbála keresztelési anyakönyve, Bécs, 1803)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKPK-X7P?lang=hu (Lenhossék József keresztelési anyakönyve, 1818)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V4JZ-9RH?lang=hu (Lenhossék György keresztelési anyakönyve, 1819)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C333-JJF6?lang=hu (Nisnyánszky György halotti anyakönyve, 1821)

https://data.matricula-online.eu/de/oesterreich/wien/19-doebling/02-01/?pg=125 (legid. Szentgyörgyi Imre és Kirchlechner Borbála házassági anyakönyve, 1826)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKPK-YRZ?lang=hu (Lenhossék Stefánia keresztelési anyakönyve, 1826)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKPK-BRX?lang=hu (Lenhossék Adolf keresztelési anyakönyve, 1829)

https://data.matricula-online.eu/en/oesterreich/wien-evang-dioezese-HB/wien-innere-stadt-reformierte-stadtkirche/TFB03/?pg=4 (id. Szentgyörgyi Albert születési anyakönyve, 1831)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKPK-KWG?lang=hu (Lenhossék Mária születési anyakönyve, 1847)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKRM-DVV?lang=hu (Lenhossék Georgina születési anyakönyve, 1851)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKRM-K7N?lang=hu (Lenhossék Adél születési anyakönyve, 1852)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8JT-M5P?lang=hu (Bossány Emma [ki]keresztelési anyakönyve, 1858)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/386203 (Csiki Sámuelné Stemmer Julia gyászjelentése, 1860)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C333-CS22-W?lang=hu (Lenhossék József és Bossány Emma házassági anyakönyve, 1861)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/622670 és https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/622669 (legid. Szentgyörgyi Imre gyászjelentése, 1862)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8JY-M8W?lang=hu (Lenhossék Mihály születési anyakönyve, 1863)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/147301 (Lenhossék György gyászjelentése, 1865)

https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8JZ-CXY?lang=hu (Lenhossék Jenny születési anyakönyve, 1865)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/147311 (Lenhossék Mihályné Nisnyánszky Ludovika gyászjelentése, 1865)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/622673 (id. Szentgyörgyi Imréné Csiky Mária gyászjelentése, 1867)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8JZ-NFZ?lang=hu (Lenhossék Jozefa születési anyakönyve, 1869)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/147303 (Lenhossék Johanna gyászjelentése, 1871)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS64-ZSQN?lang=hu (Szentgyörgyi Elek és Rieger Vilma házassági anyakönyve, 1873)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/204135 (id. Krászonyi József gyászjelentése, 1874)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZS4-167?lang=hu (Mendelényi Mária születési anyakönyve, 1878)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YS8L-2R7?lang=hu&i=148 (Boschan Henrik halotti anyakönyve, 1880)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/386204 (Csiki [!] Sámuel gyászjelentése, 1882)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS64-Z9M5-M?lang=hu (Lenhossék Jenny és Axmann Béla házassági anyakönyve, 1884)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/147305 (Lenhossék József gyászjelentése, 1888)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C333-C92G-C?lang=hu (Lemhossék József halotti anyakönyve, 1888)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS64-XSXJ-S?lang=hu (Szentgyörgyi Miklós és Lenhossék Jozefina házassági anyakönyve, 1890)

https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:V5QF-QSW?lang=hu (Szent-Györgyi Pál születési anyakönyve, 1891)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/192726 (Kleiner Hermanné Lenhossék Mária gyászjelentése, 1892)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/147302 (Lenhossék Györgyné Károlyi Szidónia gyászjelentése, 1893)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V5QF-G8G?lang=hu (Szent-Györgyi Albert születési anyakönyve, 1893)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/553009 (Lenhossék Amália gyászjelentése, 1894)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/465546 (Pauler Gyuláné Lenhossék Georgina gyászjelentése, 1894)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/622674 (legid. Szentgyörgyi Imréné Kirchlechner Borbála gyászjelentése, 1895)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSRX-99K1-B?lang=hu (Dürr Károly és Mendelényi Mária házassági anyakönyve, 1897)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1P7-3ZW?lang=hu (Demény Kornélia születési anyakönyve, 1898)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZKS-V7KF?lang=hu (Lenhossék Adolf halotti anyakönyve, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4ZS-HK6?lang=hu (Szent-Györgyi László születési anyakönyve, 1900)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/622627 (Szentgyörgyi Elek gyászjelentése, 1908)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:66ZT-DT9R?lang=hu (Szentgyörgyi Elek halotti anyakönyve, 1908)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/130282 (Huszár Kálmánné Lenhossék Adél gyászjelentése, 1909)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:669H-8HLZ?lang=hu (Huszár Kálmánné Lenhossék Adél halotti anyakönyve, 1909)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6LCP-6B?lang=hu (Szent-Györgyi Imre és Kronberger Erzsébet házassági anyakönyve, 1911, a házassági tanú: id. Szent-Györgyi Albert)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/622736 (Szent-Györgyi Miklós gyászjelentése, 1916)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DY4Q-MV3?lang=hu (Szentgyörgyi Miklós halotti anyakönyve, 1916)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/635717 ([ifj.] Wallon Dezső gyészjelentése, 1916)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6L49-P8D?lang=hu (Szent-Györgyi Albert és Demény Kornélia házassági anyakönyve, 1917)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/147306 (Lenhossék Józsefné Bosány Emma gyászjelentése, 1918)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:8LC3-KMN2?lang=hu (id. Szentgyörgyi Albert halotti anyakönyve, 1920)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PBC-RBT?lang=hu (Lenhossék Mihály és Droppa Ilona házassági anyakönyve, 1921)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:Q5W9-K18H?lang=hu (Zsigmondy Vilma halotti anyakönyve, 1922)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D182-ZH?lang=hu (Szent-Györgyi Pál és Schüddekopf Hildegard Helene Charlotte házassági anyakönyve, s’Gravenhage, Hollandia, 1923 [honosítva: Bp., 1927])

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DRKS-5HX?lang=hu (Szent-Györgyi László és Szirmay Mária házassági anyakönyve, 1928)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/312604 (Axmann Béla gyászjelentése, 1932)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9QF-SQTD?lang=hu (Szent-Györgyi Miklósné Lenhossék Jozefa halotti anyakönyve, 1936)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/147308 (Lenhossék Mihály gyászjelentése, 1937)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:DV4S-B3N2?lang=hu (Lenhossék Mihály halotti anyakönyve, 1937)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/312605 (Axmann Béláné Lenhossék Jenny gyászjelentése, 1941)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6628-KYMG?lang=hu (Axmann Béláné Lenhossék Jenny halotti anyakönyve, 1941)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1NZ-RL?lang (Szent-Györgyi Imre halotti anyakönyve, 1943)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WG6N-W43Z?lang=hu (Demény Károly halotti anyakönyve, 1952)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:873J-636Z?lang=hu (Demény Károlyné Mendelényi Mária halotti anyakönyve, 1956)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6BYL-L6DY?lang=hu (Szent-Györgyi Imréné Kronberger Erzsébet halotti anyakönyve, 1974)

http://www.kaleidoscopehistory.hu/index.php?subpage=cikk&cikkid=530#_edn18 (Varga János: Szent-Györgyi Albert, a sokoldalú biológus, 2020)

https://u-szeged.hu/sztehirek/2022-oktober/csodalattal-halaval?objectParentFolderId=18250 (Szent-Györgyi Albert sírja, 2022)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2025

Aktuális havi évfordulók

További évfordulók...

Foglalkozások

politikus (665), orvos (612), író (462), történész (365), jogász (335), irodalomtörténész (286), szerkesztő (278), újságíró (269), műfordító (230), pedagógus (215), költő (189), közgazdász (182), gépészmérnök (169), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), kémikus (118), római katolikus pap (118), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)

További foglalkozások...