Szent-Györgyi Albert, nagyrápolthi
orvos, fiziológus, biokémikus
Születési adatok
1893. szeptember 16.
Budapest
Halálozási adatok
1986. október 22.
Woods Hole, Massachusetts, USA
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1935. máj. 16.; r.: 1938. máj. 6.; t.: 1945. máj. 30.; tagsága szünetelt: 1949-1963).Életút
A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1917), a cambridge-i egyetemen PhD-fokozatot (1927); közben magántanári képesítést is szerzett (1922), az MTA tagja (l.: 1935. máj. 16.; r.: 1938. máj. 6.; t.: 1945. máj. 30.; tagsága szünetelt: 1949-1963). - A berlin-dahlemi Kaiser Wilhelm Institut für Chemie (1919), a hamburgi Trópusi Eü.-i Int. (1919-1920), a Leideni Egyetem Gyógyszertani Int. kutatója (1920-1921), a Groningeni Élettani Int. magántanára (1922-1926), majd a Cambridge-i Egyetem Biokémiai Int. Rockefeller- (1926-1930), egyúttal a Woods Hole-i Tengerbiológiai Laboratórium és a rochesteri Mayo Klinika Rockefeller- és Mayo-ösztöndíjasa (1929). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen, ill. a Szegedi Tudományegyetemen az orvosi vegytan ny. r. tanára és az Orvosi Vegytani Int. ig.-ja (1928-1945) és a Szerves- és Gyógyszerészvegytani Int. mb. ig.-ja (1935-1940); közben az Orvostud. Kar dékánja (1934-1935), dékánh.-e (1935-1936), az egyetem rektora (1940-1941), rektorh.-e (1941-1942). A II. vh. idején az antifasiszta nemzeti ellenállás tagja, közvetítőként szerepet vállalt a Kállay-kormány kiugrási kísérletét előkészítő diplomáciai akciókban (1943-1944). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a biokémia ny. r. tanára és a Biokémiai Int. ig.-ja (1945-1947). Az USA-ban telepedett le (1947), az USA Woods Hole-i Izomkutató Int. Tengerbiológiai Laboratóriumának (Laboratory of the Institute for Muscle Research of the Marine Biological Laboratory) ig.-ja (1948-1962). A darthmouth-i Southeastern Massachusetts University professzora (1962-1971). A cambridge-i (Massachusetts, USA) Harvard University (1936), a nashville-i (Tennessee, USA) Vanderbilt University (1938), a Liege-i Egyetem vendégprofesszora (1938-1939).Tud. pályafutásának kezdetén elsősorban a biológiai oxidáció (sejtlégzés) vizsgálatával fogl., ennek során kimutatta, hogy az anyagcsere a hidrogén és az oxigén aktiválásán alapul. Felfedezte a Krebs-féle körfolyamat alapját képező C4 dikarbonsav-katalízist. A peroxidázrendszerre vonatkozó felfedezései vezették el az oxidáláshoz szükséges ún. redukáló ágens felfedezéséhez, amely később aszkorbinsavként vált ismertté. Meghatározta az aszkorbinsavval (azaz a C-vitaminnal) azonosított hexuronsav összetételét, ezért kapta meg első, Mo.-on tevékenykedő tudósként az orvosi-fiziológiai Nobel-díjat (1937). Később érdeklődése az izomösszehúzódás biofizikai és biokémiai mechanizmusának a feltárása felé fordult, nevéhez fűződik az izomösszehúzódásért felelős fehérjék izolálása és alapvető működésük felderítése. Életének utolsó húsz évében a rosszindulatú daganatok biokémiájának feltárása, a daganatos jelenségek sejtszintű szabályozása foglalkoztatta. Az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott, szoros kapcsolatot ápolt a mo.-i tud. élet szereplőivel. Az USA-ban is jelentős közéleti tevékenységet fejtett ki: tiltakozott a vietnami hávorú ellen. Művében, a The Crazy Ape (őrült majom, 1970) c. kötetében írta le a tudományról, az ember földi túlélésének kilátásairól szóló kritikai, pesszimista hangú eszmefuttatásait, amely a legjelentősebb háborúellenes írások közé tartozik. Emlékét őrzi a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (1987-től). A Műv. és Közoktatási Min. a felsőoktatás területén dolgozó, iskolateremtő tudósok jutalmazására Szent-Györgyi Albert-díjat alapított (1992).Irodalom
Irod.: Sz.-Gy. A. In: Sokszemközt tudósokkal. Kardos István tévésorozata Budapest,1974Search and Discovery. A Tribute Albert Szent-Györgyi. New York,1977
Köszöntjük a 90 éves Sz.-Gy. A.-et. Biokémia 1983
Sz-Gy. A. Orvosi Hetilap 1983
In Commemoration of Albert Szent-Györgyi. Studia Medica 1987
Straub F. Brunó:The Charismatic Teacher at Szeged: Albert Szent-Györgyi. Acta Biochimica et Biophysica 1987
Baló-Banga Ilona:In Memory of Professor Albert Szent-Györgyi. Acta Physiologica 1987
Sz-Gy.A. Budapest,1989
Szentgyörgyi Zsuzsa:Századunk nagy tudósa: Sz-Gy. A. Magyar Tudomány 1990
Sz-Gy. A. Szegeden és a Szent-Györgyi gyűjtemény. Szeged,1991
Sz-Gy. A. születésének centenáriumára. Biokémia 1993
N. Szabó József:Sz-Gy. A. tudományyszervezõ és kultúrpolitikai tevékenysége. 1945-1946. Tiszatáj 1993
Palló Gábor:Sz-Gy. A. és a szovjet kapcsolat. Magyar Tudomány 1993
Palló Gábor:A tudós demokratizmusa. A politikus Sz-Gy. A. Világosság 1994
Czeizel Endre:Sz-Gy. A. genealógiája. Valóság 1996
Czeizel Endre:Sz-Gy. A. Budapest,1997
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)