Iskola

Az MTA tagja (l.: 1917. máj. 3.; r.: 1929. máj. 10.).

Életút

A bp.-i tudományegyetemen - az Eötvös Collegium tagjaként - bölcsészdoktori okl. (1901), történelem-latin szakos tanári okl. szerzett (1902), majd áll. ösztöndíjjal a strassburgi és berlini, ill. a párizsi egyetemen tanult (1902-1903), a m. oklevéltan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1914). Az MTA tagja (l.: 1917. máj. 3.; r.: 1929. máj. 10.). - A bp.-i tudományegyetem tanársegéde (1904-1914), magántanára (1914-1918), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen a középkori és újkori egyetemes történelem ny. r. tanára (1918-1923), a Pázmány Péter Tudományegyetemen az oklevéltan és címertan, majd a történeti segédtudományok ny. r. tanára és a történelmi szeminárium ig.-ja (1923-1950); közben a BTK dékánja (1939-1940).Történeti segédtudományokkal, elsősorban oklevéltannal fogl. Nevéhez fűződik a történeti segédtudományok oktatásának korszerű alapokra helyezése, több műve (Oklevéltani naptár, 1912; Chronologia, 1923; Magyar oklevéltan, 1930) a tudományterület klasszikusa. Feldolgozta a bp.-i bölcsészkar történetét. Különösen értékes forráskiadói tevékenysége: megkezdte a mo.-i Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai kiadását (1923-tól), ezzel kapcsolatban számos új forráskiadói módszert dolgozott ki, és vezetett be.