Szepes Béla
Szepes Béla

2024. október 6. Vasárnap

Szepes Béla

atléta, gerelyhajító, grafikus, szobrász

Névváltozatok

Strauch Béla 

Születési adatok

1903. szeptember 5.

Igló, Szepes vármegye

Halálozási adatok

1986. június 20.

Budapest


Család

Régi felvidéki evangélikus (cipszer) családból származott. Nagyapja: legid. Strauch Béla (†1903) evangélikus lelkész. Nagybátyja: id. Strauch Béla (1866–1920) főreáliskolai tanár. Sz: id. Strauch Gyula (1867–1917) állami tanítóképző intézeti tanár, Entz Jolán (1872–1968) tanítónő, c. igazgató. Testvére:ifj.  Szepes Gyula (1899–1985) síelő. Felesége: 1930-tól Szepes Mária (1908–2007) írónő. 

Iskola

A budapesti Toldy Ferenc Reálgimnáziumban éretts. (1922), az Iparművészeti Iskolán tanult (1922–1926). 

Életút

Tanulmányai befejezése után Berlinben élt, ahol több napilapnál újságíróként és karikaturistaként tevékenykedett (1926–1933), hazatérése után a Nemzeti Sport munkatársa (1933–1941), a Képes Sport képszerkesztője (1941–1944). A II. világháború után szabadfoglalkozású grafikusművész: a Népsportban (1945-től), a Ludas Matyiban (1945-től) és a Fülesben (1957-től) jelentek meg rajzai, sportkarikatúrái, és számos könyvillusztrációt is készített. 

A Magyar Turista Egyesület (MTE) síelője; síugró és sífutó (1918–1935), a Magyar Atlétikai Club (MAC) dobóatlétája; gerelyhajító (1919–1935).

Gerelyhajításban olimpiai 2. (1928: 65,26 m.); 3-szoros angol bajnok (1925, 1926, 1927); hétszeres magyar bajnok (1925: 57,50 m; 1926: 61,00 m; 1927: 60,23 m; 1928: 62,48 m; 1929: 62,32 m; 1930: 64,60 m; 1931: 62,72 m); ötszörös országos csúcstartó (legjobb eredménye 1929: 66,70 m). 10-szeres magyar válogaott (1926–1931). A MAC 22. ún. klubbajnoka. A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) kapitánya (1938–1941; a világháborúba való belépés és a fasizálódás miatt minden tisztségéről lemondott: 1941). Szövetségi kapitányként járta a középiskolákat új tehetségeket és testnevelő tanárokat keresett. Ő kezdeményezte Iglói Mihály fiatal atlétaedző finnországi tanulmányútját. Az ország megszállása idején a nemzeti ellenállás tagja, sok üldözöttet bújtatott.

 

Síelőként az I. chamonix-i téli olimpia (1924) és a zakopanei északi vb résztvevője (1929); négyszeres összetett magyar síbajnok (1924, 1928, 1929, 1930); a bajnokcsapat tagja (1932); síugrásban ötszörös magyar csúcstartó (legjobb eredménye 1927: 57 m). Berlinből való hazatérte után síoktatóként is működött: az IBUSZ sítúráit vezette (1933-tól). Később a Hungaria et General Travel Bureau Limited London utazási vállalat budapesti képviselője. 

A magyarországi sportkarikatúra egyik legnagyobb hatású művésze. Rendszeresen részt vett a nyári olimpiai játékokon, s valamennyi bajnok portréját megörökítette. 1965-től elsősorban sporttárgyú kisplasztikákkal foglalkozott: sportdíjakat, -serlegeket tervezett. Ő tervezte – többek között – az atlétikai Európa Kupák vándordíját (1965) és az NSZK Fair Play Díját (1972). Az olimpia évében Münchenben rajzait, kisplasztikáit, serlegeit nagy kiállításon mutatta be (1972). Az izraeli sportolók meggyilkolása elleni tiltakozásként egyik szobrát emlékeztetőként München városának adományozta. 

Emlékezet

Budapesten (Budán, a Szentimrevárosban, majd Pasaréten) élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el; a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Hagyatékát, grafikáit, sportkarikatúráit és plakátjait a Testnevelési és Sportmúzeum őrzi (1986-tól). 

Elismerés

Ezüstgerely Díj (1966). 

Főbb művei

F. m.: könyvillusztrációi: Kárpátaljai síkalauz. Ill. Balassa Ferenccel. (Országjárás 2. Bp., 1939)
Új sí 1x1 és magasiskola. Ill. Sz. B. (Bp., 1941
2. kiad. 1942)
Ábrai Zsigmond–Tabák Endre: A labdarúgó játékvezetés iskolája. Sz. B. rajzaival, a lesábrákat és a térképet Gyulai Gyula rajzolta. (A Magyar Labdarúgó Játékvezetők Testülete kiadványa. Bp., 1948)
Turi András: Gergő megfizet. Sportregény. Ill. Sz. B. (Bp., 1951)
Bertényi György: Majd ha fagy… Téli sportok. Ill. Sz. B. (Sportágakat népszerűsítő kiadványok. 13. Bp., 1952)
A Népstadion megnyitó ünnepségének gyakorlatai. Összeáll. Sós István. Ill. Sz. B. Melléklet: a Népstadion megnyitó ünnepélye gyakorlatainak zenéje. (Bp., 1953)
Tabák Endre: Játékvezetők könyve. Ill. Sz. B., a műszaki ábrákat készítette Gyulai Gyula. (Bp., 1953
2. jav. kiad. 1954)
Az évszázad mérkőzése: 6:3. Szepesi György és Lukács László elmondja a londoni győzelem történetét. Ill. Sz. B. (Bp., 1953
angol, francia, orosz és német nyelven is
2–3. kiad. 1954)
Földes Éva: Az úszás mesterei. Ill. Sz. B. (Bp., 1954)
25 sportoló elmondja. Riportok. Szerk. Lukács László és Szepesi György. Ill. Sz. B. (A Magyarok Világszövetsége kiadványa. Bp., 1954
angol, francia, orosz és német nyelven is)
Csanádi Árpád: Labdarúgás. I–III. köt. Főisk. tankönyv. Ill. Sz. B. (Bp., 1955–1962)
Földessy János: Olimpiai kislexikon. Ill. Sz. B. 24 táblával. (Bp., 1956)
A melbourne-i olimpia. Szerk. Pásztor Lajos, Szebenyi Sándor, a képeket szerk. és a kötetet ill. Sz. B. Fotó: Rajki Béla. (Bp., 1957)
Magyarok Melbourne-ben. Riportkönyv. Ill. Sz. B. (Bp., 1957)
Kerezsi Endre: Vidám reggeli torna. Ill. Sz. B. (Bp., 1957)
Rajki Béla: Water-polo. – A vízilabdajáték. Szakkönyv angol nyelven. 13 táblával. Ill. Sz. B. (London, 1958
németül: Das Wasserballspiel. 1959
oroszul: Vodnoje polo. 1960)
Pető Béla: Horgász különpróba. Ill. Sz. B. (Úttörő különpróbafüzetek. Bp., 1960)
Ladányi Gedeon: Kerékpáros különpróba. Ill. Sz. B. (Úttörő különpróbafüzetek. Bp., 1960)
Pető Béla: Úszás különpróba. Ill. Sz. B. (Úttörő különpróbafüzetek. Bp., 1960)
Szepesi György: Római riport. Riport a XVII. római nyári olimpiai játékokról. Ill. Sz. B. (Bp., 1961)
Eddzünk korszerűen! Szerk. Kutas István. Ill. Sz. B. (Népsport Kiskönyvtár. Bp., 1962)
Peterdi Pál–Szántó György–Szombathy István: A sport csillagai. Ill. Sz. B. (Népsport Kiskönyvtár. Bp., 1963)
Az olimpiák története. Olümpiától Mexikóig. A karikatúrákat Sz. B. készítette. (Bp., 1968)
Skrzypek, Eugeniusz: 500 kérdés–felelet a sport világából. A magyar kiadást szerk. és kieg. Takács László, ford. Mihály Béla, ill. Sz. B., Kallus László és Vincze Dénes. (Bp., 1968)
Vízilabdázás. 1970. Összeáll. Rajki Béla, a rajzokat Sz. B. készítette. (Verseny- és játékszabályok. Bp., 1971)
Keresztényi József: Az olimpiák története. Olümpiától Münchenig. A karikatúrákat Sz. B. készítette. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 1972)
Keresztényi József: Az olimpiák története. Olümpiától Montreálig. A karikatúrákat Sz. B. készítette. (3. jav. és bőv. kiad. Bp., 1976)
Idősebbek is elkezdhetik… Tévétorna. Szerk. Gyulai István. Sajdik Ferenc és Sz. B. rajzaival. (Bp., 1977)
Rajki Béla: Úszástanítás, úszástanulás. 13 táblával. Ill. Sz. B. (Bp., 1977
angolul: Teaching to Swim Learning to Swim. 1980)
Wasserball in Bild und Text. Wurfarten und Regeln. Ill. Sz. B. (Bockenen, 1978)
Peterdi Pál: Olimpiai ABC. Endrődi István, Sz. B. és Tasi István rajzaival. (Bp., 1979)
Keresztényi József: Az olimpiák története. Olümpiától Moszkváig. A karikatúrákat Sz. B. készítette. (4. jav. és bőv. kiad. Bp., 1980)
Petri Sándor: A szurkoló kézikönyve. (Bp., 1986)
Kő András: A Grosics. 1–től 1-ig. Sz. B. korabeli rajzaival. (Bp., 2007)

 

karikatúraalbumai: Így győztök ti… Hét olimpia hősei. (Bp., 1957)
Gólkirályok – labdaművészek. A futballvilág hősei. (Bp., 1958)
Sztárparádé. Sporttörténelmi arcképcsarnok. Szöveg Peterdi Pál. (Bp., 1985). 

Irodalom

Irod.: Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Syposs Zoltán: Ez a szép játék. Arcok a magyar sport történetéből. (Bp., 1976)
Wallinaer Endre: Bajnok és művész. Látogatás Sz. B.-nál. (Dunántúli Napló, 1984. dec. 31.)
Magyar festők és grafikusok adattára. (Szeged, 1988)
Kortárs magyar művészeti lexikon. Főszerk. Fitz Péter. I–III. köt. (Bp., 1999–2001)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós (Bp., 2001)
Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára. 1848–2007. (Bp., 2008). 

Megjegyzések

1. MÉL: téves születési hely: Léva! 2. lexikonok adataitól eltérően nem ő volt az első magyar síugró bajnok. Az első magyar síugróbajnokságot 1921-ben Haberl Aladár nyerte meg! Szepes egyáltalán nem nyert sugróbajnokságot, viszont négyszer győzött az összetett síversenyben (= északi összetett), amelynek viszont kétségtelen része volt a síugrás is! 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője