Szilágyi Loránd
Szilágyi Loránd

2020. október 29. Csütörtök

Szilágyi Loránd

történész

Születési adatok

1908. augusztus 24.

Hajdúnánás, Hajdú vármegye

Halálozási adatok

1974. május 28.

Budapest

Temetési adatok

1974. június 4.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Sz: Szilágyi Dezső, Kopácsy Mária. F: Weinpolter Ilona Erzsébet. Fia: Szilágyi Loránd (1946–); leánya: Szilágyi Mária (1945–) és Szilágyi Erzsébet (1948–).

Iskola

A budapesti tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori okl. szerzett (1930), a Bécsi Magyar Történeti Intézet ösztöndíjasaként Bécsben tanult és kutatott (1931–1932), magántanári képesítést szerzett (1939 és 1945), a történelemtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (l.: 1941. máj.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Levéltára, ill. a Magyar Országos Levéltár levéltári tisztje (1932–1940), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a történelem segédtudományainak ny. rk. tanára (1940–1944). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK magántanára (1939–1951), a Történelem Segédtudományai Tanszék egy. tanára (1951–1969).

Középkori és kora újkori művelődés-, kormányzat- és igazgatástörténettel, ill. írástörténettel, a hazai írásbeliség kezdeteivel foglalkozott; az összehasonlító írástörténeti kutatások egyik magyarországi elindítója és programadója. Alapvetően új eredményeket ért el a középkori magyar adminisztráció és az első magyarországi hivatalok kialakulásának és fejlődésének feltárása terén. Jelentősek Anonymus-kutatásai. A Századokban megjelent tanulmányában (Az Anonymus-kérdés revíziója, 1937) úgy vélte, kétségtelenné tette, hogy Anonymus III. Béla (uralkodott: 1172–1196) jegyzője volt. Anonymus hangvétele – szerinte – egyértelművé tette, hogy P. mester világi pap volt, főnemesi rokonsággal, és fénykorában a királyi udvarban élt. Valószínűsítette, hogy P. mester Péter esztergomi préposttal azonos, aki először Miklós esztergomi érsek egyik levelében bukkant fel (1183-ban; Péter 1198-tól esztergomi prépost, 1218 k. halt meg). Mátyás Flórián (1818–1904) kutatási nyomán elindulva összevetette Anonymus társadalmi, gazdasági és diplomatikai vonatkozású kifejezéseit a korabeli Magyarországi oklevelek kifejezéseivel, és megállapította, hogy ezek együttesen csak a 12. sz. végére jellemzők (a Gesta Hungarorum 1196–1203 között keletkezhetett). Értékesek még a magyar törvénykezés és a törvények történetét elemző írásai.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik.

Főbb művei

F. m.: A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban. 1458–1526. (Turul, 1930 és külön: Bp., 1930)
Írásbeli supplicatiok a középkori magyar adminisztrációban. (Levéltári Közlemények, 1932)
A miniszteri ellenjegyzés történetéről. (Emlékkönyv Károlyi Árpád születésének nyolcvanadik fordulójának ünnepére. Bp., 1933 és külön: Bp., 1933)
A modern kormányzattörténet kialakulása. (Századok, 1933)
A Német Birodalom és Magyarország personalis uniója. 1410–1439. (A bécsi Gr. Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve. Bp., 1934)
Miniszteri felelősség 1848 előtt. Válasz egy bírálatra. (Budapesti Szemle, 1936)
A királyi secretariusok intézménye és az újkori magyar állam. (Domanovszky Emlékkönyv. Bp., 1937)
Az Anonymus-kérdés revíziója. 1–2. (Századok, 1937)
Oklevéltan és általános történet. (Szentpétery Emlékkönyv. Bp., 1938)
Irodalmunk kezdetei. (Magyar Művelődéstörténet. I. köt. Bp., 1939
hasonmás kiad. Szekszárd, 1993)
A magyar királyi tanács első százada. (Levéltári Közlemények, 1941)
Az írásbeliség tudománya. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1943. nov. 15.)
Összehasonlító írástörténet. Egy új vállalkozás programmjához. (Századok, 1943)
A 200 éves Anonymus-kérdés. (Magyar Könyvszemle, 1946)
P. Magister forrásai és módszere. (Magyar Nyelv, 1947)
Bevezetés a történelem forrásaiba. Sz. L. előadásai. Egy. jegyz. (Bp., 1950)
III. Endre 1298. évi törvénye. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Historica, 1957)
Szemelvények a középkori magyar történet forrásaiból. II. Árpád-kori törvények. Latinból ford. (Bp., 1952
új kiad. 1959
3. utánny. 1964)
Az Anonymus-kutatás újabb eredményei és problémái. (Századok, 1989)
Árpád-kori törvények. Latinból ford. (Bp., 2008).

Irodalom

Irod.: Kumorovitz B. Lajos: Sz. L.: A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban. 1458–1526. (Levéltári Közlemények, 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Sinkovics István: In memoriam Loránd Szilágyi. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Historica, 1976)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013