Szladits Károly
Szladits Károly

2024. december 8. Vasárnap

Szladits Károly, 1916-tól dunaszerdahelyi

jogász

Névváltozatok

Szladics Károly 

Születési adatok

1871. december 27.

Dunaszerdahely, Pozsony vármegye

Halálozási adatok

1956. május 22.

Budapest

Temetési adatok

1956. május 25.

Budapest

Farkasrét


Család

Apai ágon délvidéki eredetű, görögkeleti hitről római katolikus hitre áttért családból, anyai ágon régi német nemesi családból származott. Az Adler von Reich család a 19. század elején a Csallóközben telepedett le.

Nagyszülei: Szladics Károly, Moiszilovits Anna; Adler József (= Adler Josef, †1873. márc. 10. Pozsony) Somorján gyógyszerész, majd a település polgármestere, Sutter von Adeltreu, Louise (= adeltreui Sutter Lujza).

Király Ferenc és Sutter Anna, Sutter Lujza testvérének a fia: Király János (1858. márc. 17. Kőszeg, Vas vm.–1929. júl. 31. Bp. Temetés: 1929. aug. 2. Kerepesi út) jogász, egyetemi tanár.

 

Szülei: Szladits/cs Károly (1830. Galgóc, Nyitra vm.–1876. jún. 7. Pozsony, Pozsony vm. Temetés: 1876. jún. 9. Pozsony) jogász, ügyvéd, kir. aljárásbíró, Adler Lucia (= Adler Luca, †1936. nov. 19. Bp. Temetés: 1936. nov. 21. Farkasrét).

[id.] Szladits Károly 1. felesége: Döbrentey Auguszta (1833. márc. 12. Galánta–1866. Dunaszerdahely), Döbrentey Sámuel (1793. ápr. 10. Somlószöllős, Veszprém vm.–1863. aug. 23. Galánta, Pozsony vm.) és Prácser Julianna (1799. ápr. 22. Galánta–1877. febr. 18. Hol?) leánya.

Id. Szladits Károly és Döbrentey Auguszta gyermeke, leánya: Zolnai Gyuláné Szladits Ilona (1863–1935. szept. 2. Bp. Temetés: 1935. szept. 5. Kerepesi út) polgári iskolai tanár.

Szladits Ilona férje: Zolnai Gyula (1862. dec. 3. Nagysomkút, Szatmár vm.–1949. dec. 24. Bp. Temetés: 1949. dec. 29. Farkasrét) nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Gyermekeik: Zolnai Béla (1890. márc. 10. Székesfehérvár, Fejér vm.–1969. máj. 26. Bp. Temetés: 1969. jún. 5. Farkasrét) irodalomtörténész, esztéta, az MTA tagja, dr. Zolnai Klára (1892. dec. 16. Székesfehérvár–1945. jún. 7. Bp. Temetés: 1945. jún. 11. Kerepesi út) könyvtáros, bibliográfus és dr. Zolnai Sándor (1895. nov. 25. Bp.–1972. okt. 15. Bp. Temetés: 1972. okt. 21. Farkasrét) orvos.

 

Testvérei: Szladits Ede, Szladits Sándor és Szladits Terézia Etelka (1870. szept. 26. Dunaszerdahely).

Felesége: 1905–1956. máj. 22.: tornyosi Konrád Margit (1879. okt. 27. Nagyvárad, Bihar vm.–1963. jan. 19. Bp. Temetés: 1963. jan. 25. Farkasrét), Konrád Márk (1844. nov. 14. Zenta, Bács-Bodrog vm.–1919) orvos, a nagyváradi bábaképző intézet igazgatója és Hirsch Eugénia (= Hirsch Jenny, [Jeanette], 1855–1922. júl. 19. Bp. Temetés: 1922. júl. 21. Farkasrét) leánya.

Konrád Margit testvére: dr. Konrád Jenő (1878. ápr. 5. Nagyvárad) orvos, szülész-nőgyógyász, a szolnoki magyar kir. bábaképző intézet igazgatója.

Gyermekei, fiai: Szladits Imre és ifj. Szladits Károly (= Szladits, Charles, 1911. jan. 12. Bp.–1986. jún. 28. New York City) jogász, jogtudós, egyetemi tanár.

Ifj. Szladits Károly felesége: dr. Ábel Lola (= Szladits Lola, 1923. márc. 11. Bp.–1990. márc. 15. New York City) könyvtáros, a New York-i Könyvtár Berg Gyűjteményének kurátora, Ábel Bódog (= 1901-ig Abeles Bódog, 1880. júl. 7. Bp.–1953. szept. 10. Bp.) közgazdász, gyárigazgató és Stern Frida (†1960. London) leánya.

A család 19. századi tagjai inkább a Szladics, 20. századi leszármazottai inkább a Szladits névváltozatot használták.

Iskola

A pozsonyi főgimnáziumban éretts. (1890), a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1895. okt. 13.), Hegedűs Lóránttal és Papp Ferenccel az első, akit királygyűrűs (sub auspiciis regis) jogtudorrá avattak; ügyvédi vizsgát tett (1896), a magyar magánjog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1908. jan. 5.).

Az MTA tagja (l.: 1932. máj. 6.; r.: 1943. máj. 14.; t.: 1948. júl. 2.; ismét r.: 1949. okt. 31.).

Életút

Az Igazságügyi Minisztérium Törvény-előkészítő Osztálya tisztviselőjeként a Polgári Törvénykönyv egyik szerkesztője, öröklési jogi részének előadója (1895–1917), miniszteri tanácsosi rangban (1915-től). A budapesti tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1908–1917), ny. r. tanára (1917. jan. 5.–1948); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1932/33 és 1938/39). A magyar–csehszlovák, a magyar–angol és a magyar–jugoszláv vegyes döntőbíróság bírója (1927-től).

Magyar magánjoggal, elsősorban családjoggal, egyesületi joggal és öröklési joggal foglalkozott, de a polgári jog minden ágában jelentőset alkotott. Már tudományos pályafutásának kezdetén, az Igazságügyi Minisztériumban bekapcsolódott a Polgári Törvénykönyv előkészítésére szervezett állandó bizottság tevékenységébe (1896-tól). Később vezető szerepet játszott az 1901. évi Polgári Törvénykönyv, majd annak újabb változatai kidolgozásában (1901–1928; 1922-től mint a kodifikációs munkálatok vezetője.) A kötelmi jog és a dologi jog területén mestere, Grosschmid Béni (1852–1938) követője. Legendás oktató volt, több mint negyven éven át tanított, ezalatt az idő alatt nemzedékeket, több mint tízezer Szladits-tanítványt nevelt.

Emlékezet

Szladits Károly dunaszerdahelyi előnevű nemesi családból származott, Dunaszerdahelyen született, középiskoláit Pozsonyban végezte, majd Budapesten élt és tevékenykedett (utolsó címe: II. kerület Érmelléki utca 7.). Először 1905-ben, br. Fejérváry Géza ún. darabont kormányában kérték fel az igazságügyi miniszteri posztra. Visszautasítása után Lányi Bertalan, a törvény-előkészítő osztály vezetője töltötte be ezt a posztot (1905. jún. 18.–1906. ápr. 2.). Második alkalommal gr. Károlyi Mihály kereste meg, aki hivatalosan ki is nevezte őt. A miniszteri eskütétel előtt öt perccel azonban visszalépett: Tisza István meggyilkolása (1918. okt. 31.) miatt, helyette ideiglenesen Tőry Gusztáv vállalta el a tisztet (ideiglenesen, csak néhány napra: 1918. okt. 31–1918. nov. 3.).

A polgári liberális Szladits Károly a Tanácsköztársaság idején Vámbéry Rusztem dékán felkérésére részt vett a jogászképzés reformjának kidolgozásában, és több előadásban is támogatta a kommün intézkedéseit. A bukás után az egyetemi tanács egyedileg döntött az 1918. okt. 31.–1919. márc. 21. kinevezésekről, az 1919. márc. 21-i utáni kinevezéseket viszont mind érvénytelenné nyilvánította. Ez utóbbi döntés eredményeként hét egyetemi tanári kinevezést – köztük Ágoston Péterét, Jászi Oszkárét és Varga Jenőét – érvénytelenített. A régebben kinevezett tanárok közül Szladits Károly kommün alatti működését is felülvizsgálta. Szladits Károlyt – aki tanúvallomást is tett az Ágoston Péter népbiztos bűnperében – felszólították, hogy negyvennyolc órán belül kérje nyugdíjazását. Szladits Károly nyugdíjaztatása azonban csak rövid ideig tartott, nemsokára reaktiválták, és elfoglalhatta korábbi egyetemi pozícióit.

Budapesti, Érmelléki utcai lakásában fordította le az Auschwitzi Jegyzőkönyvet Küllői-Rhorer Lászlóné Székely Mária, Éliás József református lelkésznek, a Jó Pásztor Bizottság titkárának a tolmácsa (1944. máj.). Székely Mária Szladitsék házában lakott egy manzárdszobában, ami a magyar nemzeti keresztény ellenállás egyik fontos színhelyévé vált. Nemcsak az Auschwitz Jegyzőkönyv fordítása készült itt, de Székely Mária (valószínűleg a Szladits-család tudtával) üldözötteket mentő iratokat és egyéb más, életmentő okmányokat is fordított.

Szladits Károly a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben, díszsírhelyen nyugszik. Gyászszertartásán a Magyar Tudományos Akadémia nevében Nizsalovszky Endre egyetemi tanár, az MTA rendes tagja; az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nevében Világhy Miklós egyetemi tanár, az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJTK) dékánja; a tanítványok nevében Csanádi György, a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem docense búcsúztatta. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

Elismertség

A Magyar Jogászegylet titkára, majd t. tagja (1897-től).

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemrend (1951).

Szalay László-érem (1948), Kossuth-díj (élete munkásságáért, a haladó jogásznemzedék nevelése terén szerzett érdemeiért, a jogtudósok közül elsőként, 1953).

Szerkesztés

A Magyar Jogászegyleti Értekezések (1897-től), a Magánjogi Döntvénytár (1921–1934), a Békejog és Békegazdaság szerkesztője (1922–1924) és a Jogtudományi Közlöny szerkesztőbizottságának elnöke (1946-tól).

A TÉBE Könyvtár (= Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete Könyvtára) szerkesztője (1924–1941).

Főbb művei

F. m.: A házasságkötés szabályai. (Grill-féle jogi könyvtár 7. Bp., 1899)
Az örökös jogállása. (Magyar magánjog. V. köt. Öröklési jog. Szerk. Fodor Ármin. Bp., 1901)

A magyar magánjog vázlata. A bánya-, csőd-, kereskedelmi és váltójog alapelveivel a községi közigazgatási és más szaktanfolyamok számára. (Bp., Grill, 1902
2. átd. kiad. 1909
I–II. köt. 3. jav. kiad. 1917–1926
I–II. köt. 4. bőv. és átd. kiad. 1933–1934
I–II. köt. 5. átd. kiad. 1937)
Pótlék A magyar magánjog vázlata c. könyv 3. kiadásához. (A Jogtudományi Közlöny könyvtára 16. Bp., Grill, 1921)
Magánjogunk újabb szabályai. 1917–1925. Pótlék A magyar magánjog vázlata c. könyv 3. kiadásához. (Bp., Grill, 1926)
A magyar magánjog vázlata. I–II. köt. A 4. bőv. és átd kiad. hasonmás kiadása. (Pécs, Ponte Press, 1999).

Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére. Sz. K. előadása a Magyar Jogászegyletben, 1902. dec. 6. (Magyar jogászegyleti értekezések. XXVI. köt. 2. füz. Bp., 1903)
Az osztrák polgári törvénykönyv novellajavaslatáról. Sz. K. előadása a Magyar Jogászegyletben, 1908. febr. 29. (Magyar jogászegyleti értekezések. XXXVII. köt. 1. füz. Bp., 1908)
Az osztrák polgári törvénykönyv újabb novellajavaslatáról. (Magyar jogászegyleti értekezések. Új folyam. I. köt. 5. füz. Bp., 1910)
Munkásbiztosítás és magánjogi kártérítés. (Munkásügyi Szemle, 1910 és egybekötve: Bp., 1910)
Az új vasúti üzletszabályzatról. (Bp., Franklin, 1910)
A hagyományos felelőssége az örökhagyó tartozásaiért. (Emlékkönyv Grosschmid Béni jogtanári működésének harmincadik évfordulójára. Bp., 1912)
A Tervezet második szövegének öröklési joga. A háború hatása a családjogi viszonyokra. (Szabad Lyceum, 1916 és külön: Bp., 1916)
A háborús magánjogi jogalkalmazás köréből. (A Magyar Jogélet Könyvtára 8. Bp., 1917)
Magyar telekkönyvi anyagi jog, különös tekintettel az osztrák polgári törvénykönyvre. Sz. K. előadásainak alapján szerk. Führer Imre. (Bp., 1920
4. bőv. és átd. kiad. 1924)
A magánjogi bírói gyakorlat. 1901–1927. A magyar felsőbíróságok elvi döntéseinek gyűjteménye. Összeáll. Sz. K. (Bp., Grill, 1928)
A magyar magánjog tankönyve. II. köt. Dologi jog. (Bp., Grill, 1930)
Magyary Géza. Sz. K. emlékbeszéde a Magyar Külügyi Társaságban M. G. halálának 2. évfordulóján. 1930. okt. 9. (Külügyi Szemle, 1931. 1.)
Magyar polgári törvénykezési jog, különösen a polgári peres eljárásra. Sz. K. előadásai alapján szerk. Komin Ferenc. (Bp., 1932)
Az osztrák polgári törvénykönyv, hatásában a magyar magánjogra. Sz. K. előadásai alapján szerk. Ginyovszki József. (Bp., 1932)
Kötelem jogalkata: alaki kénytetőség, tárgyi terjedelem, korlátolt felelősség, naturális obligáció. (Bp., Grill, 1933)
Jogszabály és bírói ítélet. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1933. máj. 15.
megjelent: Jogtudományi Közlöny, 1933)
Szászy-Schwarz Gusztáv emlékezete. (Magyar jogászegyleti értekezések, 1934)
Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I–III. köt. Villányi Fürst Lászlóval. (Magyar törvények Grill-féle kiadása. Új sorozat. Bp., 1934
2. kiad. 1942–1944)
A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. I–II. köt. Villányi (Fürst) Lászlóval. (Bp., Grill, 1935)
Baumgarten Nándor összegyűjtött tanulmányai. I–II. köt. Sajtó alá rend. és a bevezető tanulmányt írta Sz. K. (Bp., Grill, 1936)
Budapest székesfőváros lakásbérleti szerződése. Az előszót írta Sz. K. (Bp., Franklin, 1936)
Grosschmid és a magyar kötelmi jog. (Magyar jogászegyleti értekezések, 1936)
Szokásjog és kódex. (Emlékkönyv Meszlény Arthur születésének 60. évfordulójára. Bp., 1936)
Az angol jog kútfői. Az előszót írta Villányi (Fürst) László. (A budapesti kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetem magánjogi szemináriumainak kiadványai. 9. Bp., Grill, 1937)
Les tendances modernes du droit des obligations. (Bulletin de la Société de Législation Comparé, Paris, 1937)
La révision des contrats par le juge. (Rapports préparatoires à la Semaine Internationale de Droit, 1937)
A Comparison of Hungarian Custumary Law with English Case Law. (The Journal of Comparative Legislation and International Law, 1937)
Some Features of Hungarian Private International Law. (Transactions of the Grotius Society, 1937)
Osztrák jog. Sz. K. előadásai után összeáll. Püski Sándor. (Jog- és államtudományi jegyzetek 12. Bp., 1938)
Le nouveau projet de Code Civil en Hongrie. (Annales de l’Institut de Droit Comparé de l’Université de Paris, 1938)
Szent István magánjogi törvényhozása. (Magyar Jogászegyleti Értekezések, 1938)
Magyar magánjog. I–VI. köt. Főszerk. Sz. K. (Bp., Grill, 1938–1942
Hasonmás kiad. Bp., Pytheas, 2006)
Az Erdély-részi magánjog. (Gazdasági Jog, 1940)
Elmebetegek válása jogi és elmeorvosi szempontból. (A Magyar Elmeorvosok Egyesülete XV. Országos Értekezlete tudományos üléseinek előadásai. Bp., 1940)
Perek az utólagos házassággal való törvényesítés kérdésében. (Notter Antal Emlékkönyv. Dolgozatok az egyházi jogból és a vele kapcsolatos jogterületekről. Szerk. Angyal Pál, Baranyay Jusztin, Móra Mihály. Bp., 1941)
A magyar magánjog jellegváltozásai az utolsó száz év alatt. 1840–1940. (Emlékkönyv viski Illés József tanári működésének negyvenedik évfordulójára. Szerk. Eckhart Ferenc és Degré Alajos. Bp., 1942)
Keveházi Kováts Gyula r. tag emlékezete. Sz. K. r. tag emlékbeszéde. 1943. jún. 7. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XXIV. köt. 5. sz. Bp., 1944)
A magyar jogtudomány szabadságharcosa. Grosschmid Béni emléke. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1945. nov. 26.
megjelent: Jogászegyleti Szemle, 1948. 1–2.)
Az alapvető emberi jogok és a demokrácia. (Jogászegyleti Szemle, 1947. 1.)
Az új családjogi törvény bemutatása és méltatása. Sz. K. előadása a Magyar Tudományos Akadémián. 1952. nov. 24. (MTA Társadalmi-történeti Osztályának Közleményei, 1953).

F. m.: írásai a Jogtudományi Közlönyben: Dologi és kötelmi jog. (1895)
Kiskorú házastárs megtámadási joga a H. T. 8. §-a ellen kötött házasságoknál. (1896)
Kérdések a házassági jogról szóló 1894: XXXI. tcz. köréből. (1896–1897)
Az elővásárlási jog. (1898)
Öröklési jogesetek. (1902)
Deák Ferencz és a mai magánjogunk. (1903)
Szemelvények az osztrák házasságjogi judikatúrából. (1905)
Fayer László és a Magyar Jogászegylet. (1906)
Kártérítési kérdések. Vétőképesség. (1907)
Özvegyi jog és nőtartás. (1908)
Az írástudatlan végrendelkező írásbeli magánvégrendeletének nyelve. (1909)
Az új vasúti üzletszabályzatról. 1–3. (1910)
Az osztrák polgári törvénykönyv revíziója. (1912)
A polgári törvénykönyv tervezének második szövege. – Adalékok a kötelesrész szabályozásához. – Az elismert törvénytelen gyermek öröklése. – Imling Konrád. (1913)
A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának előkészítő tárgyalásai. – A törvényes öröklés reformja. – Az öröklési jog tárgyalása a képviselőház külön bizottságában. – Részletekben való áruszállítás és moratórium. (1914)
A törvénytelen gyermek öröklési joga bírói gyakorlatunkban. (1915)
Értesítés kötelessége. – Háború és lakásbérlet. – Végrendelet tétele. (1916)
A hitelezők joga a kötelesrészhez. 1–3. – I. A. 84. sz. tc. alkalmazása. Utólagos érdemtelenség végrendelettel rendelt haszonélvezetre. – Oldalágról ajándék útján hárult ági vagyon. – Örökségről lemondás és öröklési váromány elidegenítése. (1917)
Jogrendszerünk átalakulása. (1918)
Ingatlanjogunk újabb szabályai. – Szászy-Schwartz Gusztáv. (1920)
Aktuális kérdések a német és osztrák bírói gyakorlatban. 1–2. – Közszerzemény biztosítása különélés esetében. – Grosschmid. Hetvenedik évének betöltése alkalmából. Beck Salamonnal. (1921)
Közös tulajdon kezelése. (1923)
A tudományos felfedezés szerzői joga. – Az elmebeteg cselekvőképessége. (1924)
Az ingatlan adásvétel tartalmi kellékei. – Plósz Sándor (1925)
Bontóper az elmebeteg házastárs ellen. – Jelzálogjogunk és az 1925: XV. tc. (1926)
Jelzálog és kezesség. (1927)
A Magánjogi Törvénykönyv javaslata. – Be nem jegyzett elővételi jog hatálya. (1928)
A közszerzeményi vitához. – Az örökös jogi helyzete. – Széljegyzetek a jelzálogjogi törvényhez. (1929)
A kötelesrészért való felelősség kérdéséhez. – Holtnak nyilvánítás. (1930)
A bírói gyakorlat változásának visszaható hatálya. – Az ügyvédi succrescentia. (1931)
A holtnak nyilvánítás. Bogdán Gézával. – A kizsákmányoló ügyletek. – Lehetetlenült szolgáltatás választása vagylagos kötelemben. – Szászy Béla. (1932)
Az ügyvédi kar túlzsúfoltsága megszüntetésének módjai. – Jogszabály és bírói ítélet. – Szászy-Schwartz Gusztáv, a jogtudós. (1933)
Juhász Andor. (1934)
A házasságon kívül született gyermek jogállásáról szól törvényjavaslat. – A szerzeményi közösség általánosításának visszaható ereje. Reflexiók Teller Miksa cikkéhez. – Alföldy Dezső búcsúja. (1946)
Kúriánk polgári jogi gyakorlata a szociális igazság szolgálatában. (1947)
„Akaratlan szerződés.” (1952)
Kötelemszegés a szocialista polgári jogban. (1952).

F. m.: írásai a Jogállam. Jog- és államtudományi szemlében: Az ipartörvény módosítását előkészítő anyaggyűjtemény. (1904)
Az ipartörvény módosításának anyaggyűjteménye. (1906)
A kártérítés alapelvei az osztrák polgári törvénykönyvben. (1908)
A polgári törvénykönyv előkészítése. (1908–1909)
Schwartz Gusztáv tanítása a jogi személyről a német jogi irodalomban. (1911)
Az új svájci kötelmi jog. (1912)
A Tervezet második szövegének öröklési joga. 1–2. (1913)
A moratórium. – Jegyzetek a harmadik moratóriumi rendelethez. (1914)
A moratóriumfeloldó rendelet. (1915)
Magánjogi bírói gyakorlatunk az 1917. évben. (1918)
Magánjogi bírói gyakorlatunk az 1918. évben. (1919)
Az 1919–1920. év magánjogi bírói gyakorlata. 1–3. (1921)
Magánjogi bírói gyakorlatunk az 1921. évben. (1922)
Magánjogi bírói gyakorlatunk az 1922. évben. (1923)
Az 1923. év magánjogi bírói gyakorlata. (1924)
Az 1924. évi magánjogi bírói gyakorlat. (1925)
Az 1925. évi magánjogi bírói gyakorlat. (1926)
Az 1926. év magánjogi bírói gyakorlata. (1927)
Az 1927. év magánjogi bírói gyakorlata. (1928)
Az 1928. év magánjogi bírói gyakorlata. (1929)
A magánjogi törvénykönyv. (1931).

Irodalom

Irod.: források: Tekintetes Szladics Károly cs. és kir. szolgabíró áttért a római katholikusokhoz. (Religio, 1856. 6.)
Promotio sub auspiciis regis. Tudorrá avatás, ma. (Pesti Hírlap, 1895. okt. 13.)
Szladits Károly magántanári kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1908. jan. 5.)
Szladits Károlynak és törvényes utódainak a magyar nemességet „dunaszerdahelyi” előnévvel adományozzák, 1916. jan. 9. (Budapesti Közlöny, 1916. jan. 19.)
Szladits Károly ny. r. tanári kinevezése, 1917. jan. 5. (Budapesti Közlöny, 1917. jan. 10.)
Kompromittált egyetemi tanárok. (Pesti Hírlap, 1919. nov. 1.)
Zolnai Gyuláné Szladits Ilona elhunyt. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1935. szept. 3.)
Elhunyt Szladits Károlyné, Szladits Károly egyetemi tanár édesanyja. (Budapesti Hírlap–Nemzeti Újság–Pesti Hírlap, 1936. nov. 21.)
Százéves a zsolnai adótárnok. Adler János köszöntése. [A százéves Adler János Adler József, Sz. K. nagyapjának a testvére.] (Nemzeti Újság, 1938. jún. 5.)
Emlékkönyv Szladits Károly tanári működésének harmincadik évfordulójára. (Bp., Grill, 1938)
Ünnepi dolgozatok Szladits Károly egyetemi tanár 70. születésnapjára. (Bp., 1941)
Szladits Károly akadémikus kitüntetése. (Jogtudományi Közlöny, 1952)
Szladits Károly Kossuth-díjas. (Jogtudományi Közlöny, 1953)
Weltner Andor: Szladits Károly Kossuth-díjas. (Állam és
Igazgatás, 1953. 4-5.)
Elhunyt Szladits Károly Kossuth-díjas akadémikus. (Szabad Nép, 1956. máj. 25.)
Szladits Károly. (Jogtudományi Közlöny, 1956. 6.)
Nizsalovszky Endre: Szladits Károly. (Magyar Tudomány, 1956. 4-6.)
Világhy Miklós: Meghalt Szladits Károly. (Magyar Nemzet, 1956. máj. 25.)
Weltner Andor: Szladits Károly. (Állam és Igazgatás, 1956. 6.)
Világhy Miklós: Szladits Károly. (MTA II. Osztálya
Közleményei, 1956–1957)
Meghalt Szladits Károlyné Konrád Margit, Szladits Károly egyetemi tanár özvegye. (Magyar Nemzet, 1963. jan. 23.)
„akkor már minden egyházfő asztalán ott volt az Auschwitzi Jegyzőkönyv…” Szenes Sándor interjúi. (Valóság, 1983. 10.)
Halász Zoltán: Könyvtáros a Fifth Avenue-n. Beszélgetés Szladits Lolával. (Magyar Hírlap, 1988. jún. 4.)
Takács Péter: Szladits Károly levelei Somló Bódoghoz. (Iustim aequum salutare, 2008. 3.)
Takács Péter: „Most már nincs magánjog, nincs közjog, szüntessék be az előadásokat.” Szladits Károly tanúvallomása a népbiztosok perében, 1920. (Jogtörténeti Szemle, 2018. 3-4.)
Vékás Lajos: Szladits Károly és magánjogi iskolája. (Jogtudományi Közlöny, 2018. 2.).

Irod.: műveiről: Staud Lajos: Sz. K.: A magyar magánjog vázlata. 2. kiad. (Jogtudományi Közlöny, 1910)
Dezső Gyula: Sz. K.: A magyar magánjog tankönyve. II. köt. Dologi jog. (Jogállam. Jog- és államtudományi szemle, 1930)
Lőw Loránd: A magyar magánjog tankönyve. II. köt. Dologi jog. (Jogtudományi Közlöny, 1930)
Munkácsi Ernő: Sz. K.–Villányi (Fürst) László: Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I–III. köt. (Jogtudományi Közlöny, 1934)
Nizsalovszky Endre: Sz. K.: A magyar magánjog vázlata. 4. átdolgozott kiadás. (Jogtudományi Közlöny, 1934)
Schwartz Izidor: Sz. K.: A magyar magánjog vázlata. 4. átdolgozott kiadás. (Jogállam. Jog- és államtudományi szemle, 1935).

Irod.: lexikonok: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Három évtized története életrajzokban. Szerk Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V1HG-K8Y (Döbrentey Auguszta keresztelési anyakönyve, 1833)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V1ZS-JFZ (Szladits Terézia Etelka születési anyakönyve, 1870)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V1Z3-QZ8 (Szladits Károly születési anyakönyve, 1871)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303366 (Adler, Josef gyászjelentése, 1873)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/610522 ([Id.] Szladics Károly [!] gyászjelentése, 1876)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XX38-GLH (Zolnai Béla születési anyakönyve, 1890)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XX3D-MH7 (Zolnai Klára születési anyakönyve, 1892)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/200162 (Dr. Konrád Márkné Hirsch Jenny gyászjelentése, 1922)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:66XM-4P57 (Özv. dr. Konrád Márkné Hirsch Eugénia halotti anyakönyve, 1922)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QLLH-YFV9 (Zolnai Béla és Hackenberger Emma házassági anyakönyve, 1924)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:DYF1-KF2M (Király János halotti anyakönyve, 1929)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/644013 (Zolnai Gyuláné Szladits Ilona gyászjelentése, 1935)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QLLH-188H (Zolnai Gyuláné Szladits Ilona halotti anyakönyve, 1935)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/610532 ([Id.] Szladits Károlyné Adler Luca gyászjelentése, 1936)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:668N-53NB ([Id.] Szladits Károlyné Adler Luca halotti anyakönyve, 1936)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/644019 (Dr. Zolnai Klára gyászjelentése, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:DS1J-4DZM (Dr. Zolnai Klára halotti anyakönyve, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WFPL-FVN2 (Zolnai Gyula halotti anyakönyve, 1949)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/610530 (Szladits Károly gyászjelentése, 1956)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7662-RKMM (Szladits Károly halotti anyakönyve, 1956)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/610533 (Szladits Károlyné Konrád Margit gyászjelentése, 1963)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:ZND8-S92M (Szladits Károlyné Konrád Margit halotti anyakönyve, 1963)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZW4-RYPL (Zolnai Béla halotti anyakönyve, 1969)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/644022 (Dr. Zolnai Sándor gyászjelentése, 1972)

 

https://majt.elte.hu/media/d0/2a/9c08f3b57cad0caff6d50209dd77df603907f1c533f0112595195edef9fc/MAJT_Jogtorteneti_Szemle_20180304.pdf (Takács Péter: „Most már nincs magánjog, nincs közjog, szüntessék be az előadásokat.” Szladits Károly tanúvallomása a népbiztosok perében, Jogtörténeti Szemle, 2018)

 

Megjegyzések

Művei bibliográfiákban összekeverve ifj. Szladits Károly munkáival!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője