Szmrecsányi Lajos
Szmrecsányi Lajos

2024. december 8. Vasárnap

Szmrecsányi Lajos, szmrecsányi

római katolikus püspök

Születési adatok

1851. április 26.

Daróc, Sáros vármegye

Halálozási adatok

1943. január 28.

Eger


Család

Testvére: Szmrecsányi Pál (1846–1908) r. k. püspök és Szmrecsányi Miklós (1854–1936) művészettörténész.

Iskola

Középiskoláit Debrecenben és Eperjesen végezte, majd az egri papnevelő intézetben tanult (1867–1872), pappá szentelték (1873). Az MTA tagja (ig.: 1917. máj. 3.).

Életút

Kápolnán káplán (1873–1876), Miskolcon káplán, helyettes plébános (1876–1882). Egerben érseki szertartó és főszentszéki aljegyző (1882–1891), érseki titkár (1891–1901), az érseki iroda igazgatója (1901–1912). Tb. kanonok (1893–1897), egri kanonok (1897–1904), oldalkanonok (1904–1912), utódlási joggal cyrrói c. érsek és Samassa bíboros érsek mellett koadjutor (1912. márc. 4-étől), egri érsek (1912–1943; kinevezték: 1912. aug. 20.). A Szentháromságról c. apát (1894-től), margidai c. püspök (1904-től), metropolita és pápai trónálló. A Főrendiház (1912–1918) és a Felsőház tagja (1927–1943). Bőkezűen adakozott egyházi és emberbaráti célokra. Egerben bővítette a Foglár-féle Szent József Fiúintézetet, fiú felsőkereskedelmi iskolát; Kisvárdán és Hevesen orsolyita zárdát; Nyíregyházán Szent Imre-internátust, iskolát és leánynevelő intézetet és új ferences kolostort; Mezőkövesden Szent László Fiúinternátust, új plébániákat és lelkészségeket alapított. Az I. vh. idején az egri érseki palotában hadikórházat rendezett be (1914–1918), a gyöngyösi tűzvész károsultjait bőkezűen támogatta (1917). Az ő jóváhagyásával kezdte meg Oslay Oswald az Egri Normát (1927), tartománnyá emelte a Szegénygondozó Nővérek Kongregációját (1933). Több részletben összesen 30 000 koronát adott az MTA-nak (1918–1921).

Irodalom

Irod.: Gáspár Jenő: Sz. L. negyedszázados érseksége. (Katholikus Szemle, 1937)
Szecskó Károly: Sz. L. egri érsek. (Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 1995).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője