Szobek András
politikus
Születési adatok
1894. december 14.
Békéscsaba
Halálozási adatok
1986. december 3.
Budapest
Temetési adatok
1986. december 11.
Budapest
Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteon
Család
Sz: Szobek András (†1907. febr. 21.) uradalmi béres, majd kubikos, Slimbarszky Mária. Hat testvére élte meg a felnőttkort. F: 1923-tól Svecz Ilona (1901–1976), Svecz Mihály napszámos és Rongyos Ilona leánya. Nevelt leánya: Szobek Magdolna (1927–).
Iskola
Elemi iskoláit Békéscsabán végezte, ahol ács segédlevelet is szerzett (1910).
Életút
Az MSZDP és a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ) tagja (1910. aug. 18-ától). Az I. világháborúban az orosz (1914–1916) és az olasz fronton harcolt (1916–1918). Az őszirózsás forradalom után hazatért Békéscsabára, a Károlyi-kormány alatt a békéscsabai nemzeti tanács tagja (1918. nov.–1919. márc.), a Tanácsköztársaság idején a Vörös Őrség századparancsnoka (1919. márc.– aug.). A bukás után letartóztatták (1919. aug. 3.). Újszászra internálták, majd a nyíregyházi gyűjtőtáborba vitték (1921. febr.-ban szabadult), a Borsodi Szénbányák bányaácsa (1921–1923). Az amnesztia után visszatért Békéscsabára, az MSZDP, ill. az SZDP békéscsabai titkára (1923–1944), egyúttal a KMP legális szervezetének szánt Magyarországi Szocialista Munkáspárt tagja (1925–1928). A békéscsabai képviselő-testület (1925-től), ill. egy ideig a Békés vármegyei törvényhatósági bizottság tagja. Az ország német megszállása (1944. márc. 19.) után ismét internálták, majd büntetőszázadba osztották, megszökött (1944. okt.-ben tért vissza az akkor már „felszabadított” Békéscsabára).
A II. világháború után az MKP tagja, az MKP Békés vármegyei titkára (1944. okt. 14.–1945. márc. 12.). Békés vármegye főispánja (1945. jan. 6.–1945. szept. 23.), egyúttal egy rövid ideig a szlovák ajkúak áttelepítési kormánybiztosa (1945. szept.), és részt vett a magyarországi németek kitelepítésének a megszervezésében is. A Közellátásügyi Minisztérium (1945. szept. 23.–1947. nov. 15.), a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára (1947. nov. 15.–1949. szept. 17.), egyúttal az Országos Közellátási Hivatal főtitkára is (1947. dec. 31.–1949. okt. 4.). A Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete (1949. szept. 26.–1950. máj. 22.). Külkereskedelmi miniszter (1950. máj. 30.–1953. júl. 4.), bel- és külkereskedelmi miniszterhelyettes (1953. júl. 4.–1953. dec. 1.). A Magyar Népköztársaság pekingi nagykövete (1953. dec. 4.–1954. júl. 6.), begyűjtési miniszter (1954. júl. 6.–1956. okt. 27.). A forradalom és szabadságharc idején a pártőrség tagja (1956. okt. 24.–1956. okt. 31.), Jurij Vlagyimirovics Andropov szovjet nagykövet segítségével a tököli szovjet katonai bázisra menekült (1956. okt. 31.). A forradalom leverése után részt vett az MSZMP II. kerületi szervezetének megalapításában (1956. nov. 4.–1957. jan. 1.). Nyugdíjasként a Mezőgazdasági Építő- és Tervező Vállalat tanácsadójaként tevékenykedett.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Békéscsaba, 1944. dec. 17.–1945. nov. 4.), nemzetgyűlési képviselő (Országos lista, 1945. bov. 4.–1947. aug. 31.). Országgyűlési képviselő (Országos lista, 1947. aug. 31.–1949. máj. 15.; Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog választókerület, ill. Pest megye, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; Békés megye, 1953. máj. 17.–1958. nov. 16.; 1958. nov. 16.–1963. febr. 24.; 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.).
Az MKP, ill. az MDP KV tagja (1945. máj. 21.–1956. okt. 31.), az MKP PB póttagja (1946. máj. 19.–1948. jún. 12.). Az Elnöki Tanács tagja (1957. máj. 9.– 1967. ápr. 14.).
Emlékezet
Békéscsabán született, 1946-tól Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjába temették. A gyászszertartáson az MSZMP KB és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) nevében Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának (TOT) főtitkára, a barátok és a család nevében Forrás János, a vésztői Körösmenti Mgtsz elnöke búcsúztatta.
Elismerés
A Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti és középkeresztje (mindkettő: 1947), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950 és 1954); Munka Érdemrend (arany, 1967, 1968), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1979).
Főbb művei
F. m.: A mezőgazdasági termékek állami begyűjtése. A begyűjtés időszerű elvi és gyakorlati kérdései. (Az MDP Pártfőiskolájának előadásai. Bp., 1955)
A tanácsok begyűjtési munkájáról. (Állam és Igazgatás, 1955)
Emeljük a begyűjtési munka színvonalát. (Állam és Igazgatás, 1956)
1944. október. (Párttörténeti Közlemények, 1961)
Egy munkásélet emlékei. Visszaemlékezések. 16 táblával. (Bp., Kossuth, 1986).
Irodalom
Irod.: Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerk. Vass Henrik. (Bp., 1972)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1986. dec. 5.)
Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. dec. 21.–1945. nov. 29. Főszerk. Vida István. (Bp., 1994)
Az 1945. nov. 29-re összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Vida István. (Bp., 1998)
Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája. (1699) 1715–1950. Főispánok és alispánok. (Gyula, 2002)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005).
neten:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Kbmkt_08/?pg=4&
layout=s
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2019
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)