Szobek András
Szobek András

2024. december 6. Péntek

Szobek András

politikus

Születési adatok

1894. december 14.

Békéscsaba

Halálozási adatok

1986. december 3.

Budapest

Temetési adatok

1986. december 11.

Budapest

Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteon


Család

Sz: Szobek András (†1907. febr. 21.) uradalmi béres, majd kubikos, Slimbarszky Mária. Hat testvére élte meg a felnőttkort. F: 1923-tól Svecz Ilona (1901–1976), Svecz Mihály napszámos és Rongyos Ilona leánya. Nevelt leánya: Szobek Magdolna (1927–).

Iskola

Elemi iskoláit Békéscsabán végezte, ahol ács segédlevelet is szerzett (1910).

Életút

Az MSZDP és a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ) tagja (1910. aug. 18-ától). Az I. világháborúban az orosz (1914–1916) és az olasz fronton harcolt (1916–1918). Az őszirózsás forradalom után hazatért Békéscsabára, a Károlyi-kormány alatt a békéscsabai nemzeti tanács tagja (1918. nov.–1919. márc.), a Tanácsköztársaság idején a Vörös Őrség századparancsnoka (1919. márc.– aug.). A bukás után letartóztatták (1919. aug. 3.). Újszászra internálták, majd a nyíregyházi gyűjtőtáborba vitték (1921. febr.-ban szabadult), a Borsodi Szénbányák bányaácsa (1921–1923). Az amnesztia után visszatért Békéscsabára, az MSZDP, ill. az SZDP békéscsabai titkára (1923–1944), egyúttal a KMP legális szervezetének szánt Magyarországi Szocialista Munkáspárt tagja (1925–1928). A békéscsabai képviselő-testület (1925-től), ill. egy ideig a Békés vármegyei törvényhatósági bizottság tagja. Az ország német megszállása (1944. márc. 19.) után ismét internálták, majd büntetőszázadba osztották, megszökött (1944. okt.-ben tért vissza az akkor már „felszabadított” Békéscsabára).

 

A II. világháború után az MKP tagja, az MKP Békés vármegyei titkára (1944. okt. 14.–1945. márc. 12.). Békés vármegye főispánja (1945. jan. 6.–1945. szept. 23.), egyúttal egy rövid ideig a szlovák ajkúak áttelepítési kormánybiztosa (1945. szept.), és részt vett a magyarországi németek kitelepítésének a megszervezésében is. A Közellátásügyi Minisztérium (1945. szept. 23.–1947. nov. 15.), a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára (1947. nov. 15.–1949. szept. 17.), egyúttal az Országos Közellátási Hivatal főtitkára is (1947. dec. 31.–1949. okt. 4.). A Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete (1949. szept. 26.–1950. máj. 22.). Külkereskedelmi miniszter (1950. máj. 30.–1953. júl. 4.), bel- és külkereskedelmi miniszterhelyettes (1953. júl. 4.–1953. dec. 1.). A Magyar Népköztársaság pekingi nagykövete (1953. dec. 4.–1954. júl. 6.), begyűjtési miniszter (1954. júl. 6.–1956. okt. 27.). A forradalom és szabadságharc idején a pártőrség tagja (1956. okt. 24.–1956. okt. 31.), Jurij Vlagyimirovics Andropov szovjet nagykövet segítségével a tököli szovjet katonai bázisra menekült (1956. okt. 31.). A forradalom leverése után részt vett az MSZMP II. kerületi szervezetének megalapításában (1956. nov. 4.–1957. jan. 1.). Nyugdíjasként a Mezőgazdasági Építő- és Tervező Vállalat tanácsadójaként tevékenykedett.

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Békéscsaba, 1944. dec. 17.–1945. nov. 4.), nemzetgyűlési képviselő (Országos lista, 1945. bov. 4.–1947. aug. 31.). Országgyűlési képviselő (Országos lista, 1947. aug. 31.–1949. máj. 15.; Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog választókerület, ill. Pest megye, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; Békés megye, 1953. máj. 17.–1958. nov. 16.; 1958. nov. 16.–1963. febr. 24.; 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.).

 

Az MKP, ill. az MDP KV tagja (1945. máj. 21.–1956. okt. 31.), az MKP PB póttagja (1946. máj. 19.–1948. jún. 12.). Az Elnöki Tanács tagja (1957. máj. 9.– 1967. ápr. 14.).

Emlékezet

Békéscsabán született, 1946-tól Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjába temették. A gyászszertartáson az MSZMP KB és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) nevében Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának (TOT) főtitkára, a barátok és a család nevében Forrás János, a vésztői Körösmenti Mgtsz elnöke búcsúztatta.

Elismerés

A Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti és középkeresztje (mindkettő: 1947), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950 és 1954); Munka Érdemrend (arany, 1967, 1968), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1979).

Főbb művei

F. m.: A mezőgazdasági termékek állami begyűjtése. A begyűjtés időszerű elvi és gyakorlati kérdései. (Az MDP Pártfőiskolájának előadásai. Bp., 1955)
A tanácsok begyűjtési munkájáról. (Állam és Igazgatás, 1955)
Emeljük a begyűjtési munka színvonalát. (Állam és Igazgatás, 1956)
1944. október. (Párttörténeti Közlemények, 1961)
Egy munkásélet emlékei. Visszaemlékezések. 16 táblával. (Bp., Kossuth, 1986).

Irodalom

Irod.: Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerk. Vass Henrik. (Bp., 1972)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1986. dec. 5.)
Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. dec. 21.–1945. nov. 29. Főszerk. Vida István. (Bp., 1994)
Az 1945. nov. 29-re összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Vida István. (Bp., 1998)
Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája. (1699) 1715–1950. Főispánok és alispánok. (Gyula, 2002)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005).

 

 

neten:

 

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Kbmkt_08/?pg=4&
layout=s

 

 

https://neb.hu/asset/phpjl3D4l.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője