Szodoray Lajos
Szodoray Lajos

2024. december 9. Hétfő

Szodoray Lajos

orvos, bőrgyógyász

Születési adatok

1904. március 26.

Budapest

Halálozási adatok

1980. november 24.

Debrecen

Temetési adatok

1980. december 1.

Debrecen

Debreceni köztemető


Család

Sz: Szodoray Lajos, id. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tisztviselője, Werbenszky Ilona (†1933). Szülei Budapesten, a Sasadi úton, családi házban laktak. Testvére: Szende Jánosné Szodoray Ilona pedagógus, a bp.-i Dohány utcai általános iskola igazgatója. F: 1937-től Jósa Berta orvos, SZTK laboratóriumi főorvos. Fia: Szodoray Antal mérnök és Szodoray Péter orvos; leánya: Szodoray Erzsébet középiskolai tanár (Svájcban telepedett le) és Szodoray Éva banktisztviselő.

Iskola

A bp.-i II. kerületi főgimnáziumban éretts. (1922), a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1928); közben a bécsi egyetemen is tanult (1925). A bőr- és nemibetegségekből szakorvosi vizsgát tett (1931), a bőrkórtani laboratóriumi vizsgálati módszerek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1939), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1955).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Kórbonctani Intézete gyakornoka (1927–1928), Bőr- és Nemikórtani Intézete gyakornoka (1929), egy. tanársegéde (1929–1943), egy. adjunktusa (1943–1950), magántanára (1943–1949) és a klinika mb. vezetője (1945– 1946). A Debreceni Tudományegyetem, ill. a DOTE Bőr- és Nemikórtani Klinika ny. r. tanára (1949. dec. 15.–1952), egy. tanára (1952–1972) és a Klinika igazgatója (1950–1972); közben az Általános Orvostudományi Kar dékánja (1952–1953), dékánhelyettese (1954–1955). A bőr daganatos megbetegedéseinek kórszövettani és hisztokémiai vizsgálatával, a bőr normál és patologikus struktúrájával, elsősorban a pszoriázis (= övsömör) betegség patomechanikai feltárásával foglalkozott. Számos bőrgyógyászati kórkép első magyarországi leírója. Orvostörténeti tevékenysége is jelentős.

Emlékezet

Budapesten és Debrecenben élt és alkotott, a Debreceni Köztemetőben nyugszik. Debrecenben tudományos ülésszakot rendeztek tiszteletére (2011. máj. 13-án). Bronz mellszobrát az ülésszak alkalmából, a Debreceni Bőrklinika szoborparkjában leplezték le (Juha Richárd alkotása; a szobor bronzöntője Varga Imre, kőfaragója Palmetta Papp Zoltán volt). Tiszteletére a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma Szodoray Lajos-ösztöndíjat alapított (három évre szól, a 2011–2013. évekre).

Elismertség

A Bőrgyógyász Szakcsoport főtitkára (1948–1951), a Magyar Orvostörténeti Társaság elnöke (1966–1970). Az Egészségügyi Tudományos Tanács tagja (1954–1969). A Société Française de Dermatologie et de Syphiligraphie l. tagja (1951-től).

Elismerés

Munka Érdemrend (1953). Kaposi Mór-emlékérem (1976).

Szerkesztés

A Magyar Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle szerkesztője (1948-tól).

Főbb művei

F. m.: A bőrgyógyászat haladása az 1938. évben. (Orvosképzés, 1939)
Kiváltó eljárások syphilises betegeken. Faragó Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1940. 9.)
A syphilises seroresistentia kérdéséről. (Orvosi Hetilap, 1941. 7.)
A későn felfedezett syphilis-esetek gyakoriságáról. (Orvosi Hetilap, 1942. 18.)
A dyshidrosiform kéz- és lábmycosisokról. (Bőrgyógyászati, Urológiai, Venerológiai Szemle és Kozmetika, 1944)
Adatok a festékes anyajegyek szövettanához. (Orvostudományi Közlemények, 1944)
A penicillin és az antibioticumok felfedezésének története. A penicillin előállítása, kémiája és hatástana. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1947)
A heterotopiás apokrin mirigyekről. (Orvosi Hetilap, 1948. 23.)
A pemphigus néhány időszerű kérdéséről. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1950. 32.)
Bőr- és nemibetegségek. Rajka Ödönnel. Egy. tankönyv. (Bp., 1951
2. jav. kiad. 1953
3. átd. kiad. 1960
4. jav. kiad. 1962)
Untersuchungen der Gewebe-Enzyme der Haut bei Schuppenflechte. Sóvári Évával. (Acta Morphologica, 1953)
Contribution à l’étude de l’histologie de la neuroangiosis cruris. Sóvári Évával. (Acta Medica, 1954)
A psoriasis pathomechanizmusának idegi tényezői. Doktori értek. (Debrecen, 1954)
Die Bedeutung elektrodermatographischer Untersuchungen in einzelnen Dermatosen. Selényi Antallal, Vezekényi Klárával. (Acta Medica, 1955)
Néhány adat az 1848–1849-i szabadságharc venereás helyzetéhez. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1956)
A sclerodermáról, különös tekintettel a histogenesisére és histochemiájára. (Orvosi Hetilap, 1957. 29.)
Orvosi mykológia. Szerk. (Bp., 1957)
A bőr jó- és rosszindulatú daganatairól. Endes Pongráccal. (Magyar Onkológia, 1957)
A lábszárakon fellépő csomós bőrelváltozásokról. (Orvosi Hetilap, 1959. 5.)
A kéményseprőrák. Szondy Györggyel. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1959)
A bőr enzymjeinek histochemiája. – Az erythema nodosum szövettana. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1960)
Correlation between Scleroderma and Dermatitis atrophicans. Concept of the So-called Diseases. Daróczy Pállal. (Acta Morphologica, 1960)
Debreceni orvosok, gyógyítók és kórházak a XVII–XVIII. században. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1960)
A bőrbetegségek kóroktanáról és keletkezéséről. Adalékok a dialektikus szemlélet érvényesítéséhez a dermatológiában. (Orvosképzés, 1960)
A melanocyták – dendritsejtek – viselkedése egyes bőrdaganatokban. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1961)
A vasculitisekről, különös tekintettel. dermatológiai vonatkozásaikra. (Orvosi Hetilap, 1962. 41.)
A fény eredetű dermatosisok agrárdolgozókon. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1962)
A bőr mastocytosisairól Csóka Imrével, Nagy Endrével. (Magyar Onkológia, 1962)
A fény okozta cheilitisekről, mint rákelőző állapotról. (Magyar Onkológia, 1963)
Collagen betegségek. Petrányi Gyulával. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1963)
A mastocytosis egyes kérdéseiről. – Néhány hólyagos bőrbetegség szövettani jellegzetességeiről. Csóka Imrével, Vezekényi Klárával. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1963)
Mezőgazdasági vonatkozású bőrelváltozások 1966-ban, a debreceni Bőr- és Nemikórtani Klinika betegforgalma alapján. (Népegészségügy, 1967)
Orvostársadalmunk fejlődésének időszerű problémái. (Alföld, 1968)
A csomós vasculitis tünetcsoport kérdéseinek mai állása. (Orvosi Hetilap, 1968. 12.)
Poliziano betegsége. Orvosi Hetilap, 1968. 14.)
Az orvosi társadalom fejlődése és orvosetikai problémái. (Orvosi Hetilap, 1968. 19.)
Gyakorlati bőr- és nemigyógyászat. Egy. tankönyv. Szerk. (Bp., 1971
2. jav. kiad. 1974)
A mai gyógyszerfogyasztás egyes problémáiról. Mészáros Csillával. (Orvosi Hetilap, 1971. 46.)
Iconographia selecta dermatohistologica. Ein dermatologischer Atlas. Dermatológiai atlasz. Vezekényi Klárával. (Bp., 1975)
A morbiditásváltozatok az utolsó negyedszázad folyamán különös tekintettel a debreceni beteganyagon szerzett tapasztalatokra. (Orvosi Hetilap, 1976. 26.)
Emlékezések a Magyar Dermatológiai Társaság múltjára. 1928–1978. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1978).

Irodalom

Irod.: Sz. L. tudományos dolgozatai. 1944–1956. Folyóiratcikkeit egyedileg összekötött példány, művei bibliográfiájával. (Bp., 1956)
Simon Miklós: Sz. L. (Orvosi Hetilap, 1981. 11.)
Simon Miklós: Sz. L. emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1995. 16.)
Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvan éves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza. 1918–1998. (Debrecen, 1998)
Simon Miklós: Sz. L. (A debreceni orvosképzés nagy alakjai. 15. Debrecen, 1998)
Simon Miklós: Sz. L. (A múlt magyar orvostörténészei. Sajtó alá rend. Gazda István. Piliscsaba–Bp., 2002)
Horkay Irén: Emlékbeszéd Sz. L. professzor 100. születésnapján. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője