Szőnyi Tibor
Szőnyi Tibor

2024. december 9. Hétfő

Szőnyi Tibor

politikus, orvos

Névváltozatok

1945-ig Hoffmann Tibor 

Születési adatok

1903. december 31.

Budapest

Halálozási adatok

1949. október 15.

Budapest


Család

Sz: Hoffmann Jakab erdész, erdőkerülő, Szőnyi Ilona (= Stern Szeréna). Testvére: Szabados Olga és Szőnyi István. F: 1941–1949: Bernstein Anna (orosz származású) röntgenasszisztens. Fia: Szőnyi Péter (1942–). Másik fia, Szőnyi András kisgyermekkorában elhunyt.

Iskola

A bécsi tudományegyetemen orvos doktori okl. szerzett (1928).

Életút

A bécsi tudományegyetem (1928–1930), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Lélektani Intézete gyakornoka (1930–1932). Már orvostanhallgatóként csatlakozott az osztrák kommunista mozgalomhoz (1922-től), hazatérése után az illegális KMP tagja (1930) A lebukások miatt pártutasításra visszatért Bécsbe (1932) a bécsi ideg- és elmekórtani klinika orvosa (1932–1938). Az Anschluss miatt Prágába költözött (1938–1939), Csehország német megszállása miatt Svájcban élt (1939–1945). A fellani internálótábor orvosa, majd a zürichi egyetem ideg- és elmegyógyászati klinikájának tud. munkatársa (1939–1945).

A II. világháború idején bekapcsolódott a különböző nemzetiségű emigráns kommunista és antifasiszta csoportok munkájába. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front svájci csoportjának alapító tagja és vezetője, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Közleményei c. lap munkatársa (1943–1944). Az amerikai hírszerző szolgálat, az Office of Strategic Service (OSS) segítségével és Tito partizánjai támogatásával Franciaországon, Olaszországon és Jugoszlávián keresztül tért haza Magyarországra.

A II. világháború után az MKP központi politikai munkatársa, a KV Szervező Osztálya osztályvezető-helyettese (1945 tavasza–1946. okt.), az MKP KV Szervező Bizottsága Titkárságának vezetője (1946. okt.–1947. szept. 1.), az MKP, ill. az MDP KV Káder Osztálya vezetője (1947. szept.–1949. máj.).

Az MDP KV és az MDP KV Szervező Bizottsága tagja (1948. jún. 14.–1949. jún. 11.).

Országgyűlési képviselő (Országos lista, 1947. okt. 2.–1948. nov. 16.).

A nyugat-európai magyar emigráció egyik vezető személyisége, aki a II. világháború éveiben összekötő és integráló szerepet játszott a kommunista, a szocialista és más antifasiszta csoportok között. Hazatérése után pártszervezési feladatokkal bízták meg, majd a két munkáspárt egyesítésének előkészítésével, utóbb az államosítások menetének kidolgozásával foglalkozott.

 

Az 1949. máj. 15-én megtartott országgyűlési választásokon ismét mandátumhoz jutott. Másnap az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) letartóztatta (1949. máj. 16.), azzal vádolták, hogy egy imperialista államnak és mindenekelőtt az OSS-nek kémkedett. A kínvallatások során arra kényszerítették, hogy Rajk Lászlót nevezze meg felső kapcsolatának, ez a vallomás lett a Rajk-per alapja. A Budapesti Népbíróság a Rajk-per negyedrendű vádlottjaként első- (1949. szept. 24.), a Népbíróságok Országos Tanácsa másodfokon is halálra ítélte (1949. okt. 14.), és Rajk Lászlóval egy napon kivégezték. Kivégzése után holttestét társaival együtt jeltelen sírba helyezték. Rehabilitálták (1955. nov. 25.), és társaival együtt ünnepélyesen újratemették (1956. okt. 6.). Nevét vette fel a váci Szőnyi Tibor Kórház (1970. dec. 3-án).

Szerkesztés

A Pártmunka c. lap felelős szerkesztője (1947–1948).

Főbb művei

F. m.: Szervezőmunka az üzemekben és városokban. (Szemináriumi füzetek. Bp., 1947).

Irodalom

Irod.: Rajk László és társai a Népbíróság előtt. (Bp., Szikra, 1949)
Egy kiváló harcos emlékezete. Sz. T. (Népszabadság, 1969. dec. 31.)
Markovits Györgyi: Sz. T. (Pártélet, 1978)
Strassenreiter Erzsébet: Sz. T. emlékére. Nyolcvanadik születésnapján. (Népszabadság, 1983. dec. 30.)
Bóc Imre: Hazatérés. (Valóság, 1985)
Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Hajdú Tibor: A Rajk-per háttere és fázisai. (Társadalmi Szemle, 1992)
Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005). 

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpjrqv35.pdf

Megjegyzések

Lexikonok eltérő születési adata: dec. 30.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője