Szucsich Mária
Szucsich Mária

2025. január 13. Hétfő

Szucsich Mária

írónő

Névváltozatok

Barta Lajosné 

Születési adatok

1886. május 11.

Pécs, Baranya vármegye

Halálozási adatok

1965. március 15.

Budapest

Temetési adatok

1965. március 22.

Budapest

Farkasrét


Család

Régi dalmáciai eredetű katolikus családból származott, a családi egyik, szabadkai ága, pacséri előnévvel nemesi rangot kapott.

Nagyszülei: Szucsics Mihály (†1877. jan. 2. Pécs. Temetés: 1877. jan. 4. Pécs, Budai-külvárosi Temető), Finta Anna.

Szülei: Szucsich Imre (= Szucsics Imre) pécsi városi negyedmester, Holi Antónia (= Holly Antónia).

Férje: 1906–1965: Barta Lajos (= 1898-ig Krausz Lajos, 1878. okt. 20. Tapolca, Baranya vm.–1964. okt. 17. Bp. Temetés, hamvasztás előtti búcsúztatás: 1964. okt. 22. Farkasrét) Kossuth-díjas író, újságíró, szerkesztő, műfordító.

Gyermekei, fia: ifj. Barta Lajos (1907–) író; leányai: Barta Júlia, Barta Mária és Barta Erzsébet.

Iskola

A Miasszonyunkról nevezett Pécsi Nőzárda elemi népiskolájában (1893–1897) és a pécsi községi népiskolában tanult (1897–1900).

Életút

Tizenötéves korától író, 1901-től 1910-ig Pécsett élt, első írásai a Pécsi Naplóban a Pécsi Közlönyben és a Mecsek c. vicclapban jelentek meg. Férjével, az akkor már ismert író, Barta Lajossal 1910-ben Budapestre költözött, ahol Benedek Elek és Gaál Mózes gyermeklapjainak (Az Én Újságom, Jó Pajtás) munkatársa lett, ahol elsősorban meséket, elbeszéléseket közölt. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatási Népbiztosság megbízta a Magyar Lányok c. hetilap szerkesztésével (Lányok Újságja néven, „a kommünhöz illő tartalommal jelent meg”, itt közölte később többször is idézett írását A jóság forradalma címmel). A bukás után családjával egy rövid ideig Bécsben telepedett le (1920. jan.), ahol a Bécsi Magyar Újság és a Panorama c. lapok munkatársa (1920–1921).

Átköltözött Németországba, ahol a Frankfurter Zeitung és a Frankfurter Illustrierte munkatársa, majd a Német Kommunista Párt berlini könyvkiadója, a Malik Verlag kiadta a Silavus, a szabadító c. elbeszélőciklusből szerkesztett hősi regényét (Silavus címmel, német nyelven, 1923-ban). A mű a keleti eposzok stílusát idéző agitációs mese. Másik műve, a Die Träume des Zauberbuches részletei a hallei kommunista napilap, a Das Wort vasárnapi mellékleteiben jelentek meg (1923–1924-ben). Ifjúsági elbeszéléseit a legnagyobb németországi gyermeklap, a Der heitere Fridolin és a bécsi Regenbogen közölte. Barta Lajossal Pozsonyban (1925–1934) és Kassán élt (1934–1939). Pozsonyban jelent meg két társadalmi regénye (Tavasztól télig, 1928 és az Egy lány felszabadul, 1936). Mindkét nagyprózai műve önéletrajzi jellegű, a Tavasztól télig saját feljegyzéseiből összeállított naplóregény, az Egy lány elindul pedig klasszikus feminista regény, az első magyar női munkavállalók szociográfiai társadalomrajza saját tapasztalatai alapján. Mindkét nagyprózai műve Magyarországra is eljutott: a Tavasztól téligről Illyés Gyula (a Nyugatban) és Braun Soma (a Népszavában); az Egy lány felszabadulról Németh Andor (Az Újságban) írt elismerő kritikát. A sorozat harmadik része kéziratban maradt (a második kötetet viszont átdolgozta, a harmadik kötetből átemelve Budapesten újra megjelent A lányok elindulnak címmel, posztumusz, 1965-ben).

Szerkesztés

Az Egyesült Államokban megjelent két kommunista magyar napilap – Új Előre, Magyar Jövő – külső munkatársa. A New York-i Új Előrében írásai Mario álnéven jelentek meg (1923–1925-ben).

A pozsonyi Magyar Újság kassai tudósítója (1935–1938).

Főbb művei

F. m.: Die Träume des Zauberbuches. Zehn Märchen. Aus dem Ungarischen nacherzält Klein, Stefan J. (Dresden, Verlagsanstalt proletarischer Freidenker, 1923 és Leipzig, 1924)

Silavus. Siebzehn Märchen. Aus dem Ungarischen nacherzält Klein, Stefan J. Ill. Schmalhausen, Otto. (Die Märchen der Armen 4. Berlin, Malik Verlag, 1923)
Silavus. Siebzehn Märchen. Aus dem Ungarischen nacherzält Klein, Stefan J. Ill. Röschl, Kurt. (2. kiad. Wien, Globus Verlag, 1947)
Die Märchen der Armen zur Hermynia Müller, Eugen Lewin-Dorsch, Maria Szucsich. I–IV. Bd. Vier Bände in einem Band. [A könyvsorozat hasonmás kiadása.] (Wiesbaden, Fourier, 1982)

Tavasztól télig. Regény. A címlapot tervezte Reichenthal Ferenc. (Új magyar regények 3. Bratislava-Pozsony, Írók Kiadóvállalata, 1928)
Tavasztól télig. Naplóregény. (2. kiad. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1956
3. kiad. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1974)
Tavasztól télig. Önéletrajzi regény. – Bárczi Zsófia: A világ alatt. Egy kislány regénye. – Bolemant Lilla: Szucsich Mária, a kalóz író. Egy író-alkotó pár élete a viharos huszadik században. Beszélgetés dr. Barta Erzsébettel, Barta Lajos és Szucsich Mária unokájával. (4. kiad. Pozsony, Phoenix, 2017)

Egy lány felszabadul. Regény. (A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság kiadványa. Bratislava-Pozsony, 1936)
A lányok elindulnak. Az Egy lány felszabadul c. művének 2. átd. kiadása. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1965).

Irodalom

Irod. és források: Kiskorú Krausz Lajos nagyharsányi lakos családnevének „Barta”-ra változtatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Napló, 1898. márc. 12.)
Benamy Sándor: Új Kossuth-díjasaink. Barta Lajos. (Magyar Nemzet, 1956. márc. 17.)
Gách Marianne: Negyvenöt év kéziratai között. Látogatás a „csak” 77 éves Barta Lajosnál. (Irodalmi Újság, 1956. 1.)
Bölöni György: Az 1956. évi irodalmi Kossuth-díjasok: Barta Lajos. (Irodalmi Újság, 1956. 11.)
Bános Tibor: Régi harcok, új feladatok. Beszélgetés Barta Lajossal. (Magyar Nemzet, 1958. júl. 26.)
Ábel Olga: „Arra ráérek, ha megöregszem…” A 80 éves, örökifjú Barta Lajosnál. (Népszava, 1958. okt. 21.)
B. Szucsich Mária: Szerkesztő lettem. (Pirkadása a magyar égnek. Írók emlékezései a Magyar Tanácsköztársaságról. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1959)
Köszöntjük Szucsich Máriát hetvenötödik születésnapján. (Élet és Irodalom, 1961. máj. 12.)
Szucsich Mária hetvenöt éves. (Népszabadság, 1961. máj. 16.)
Fodor József: Egy délután a 85 éves Barta Lajosnál. (Élet és Irodalom, 1963. 43.)
Komját Irén: Emlékezés egy 40 éves almanachra. Beszélgetés Barta Lajossal és Szucsich Máriával. (Magyar Nemzet, 1964. máj. 15.)
Meghalt Barta Lajos. (Esti Hírlap, 1964. okt. 19.–Magyar Nemzet, 1964. okt. 20.)
Barta Lajos. (Népszabadság, 1964. okt. 20.)
Eltemették Barta Lajost. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1964. okt. 23.)
Fodor József: Barta Lajos. (Élet és Irodalom, 1964. 43.)
Hubay Miklós: Barta Lajos utolsó köszöntése. Az író temetésén elhangzott gyászbeszéd. (Élet és Irodalom, 1964. 44.)
Turczel Lajos: Barta Lajos szerepe a csehszlovákiai magyar irodalomban. (A Hét, 1964. 46.)
Meghalt Szucsich Mária írónő, Barta Lajos író özvegye. (Magyar Nemzet, 1965. márc. 17.)
Miszlai Imre: Egy elfelejtett írónő. (Kisalföld, 1967. febr. 26.)
Stenczer Ferenc: Barta Lajos és a Pécsi Független Újság. (Jelenkor, 1968. 4.)
Stenczer Ferenc: Barta Lajos öröksége. (Jelenkor, 1968. 10.)
Stenczer Ferenc: Aki az Igét hirdette. Barta Lajos útja a forradalmakig. (Alföld, 1969. 3.)
Barta Lajos emlékezése az Emberiségről. (Népszabadság, 1969. okt. 19.)
Ifj. Barta Lajos: Emlékek. (Jelenkor, 1970. 4.)
Csaplár Ferenc: Barta Lajos. Kismonográfia. (Kortársaink. Bp., Akadémiai, 1973)
Antal Gábor: Élet és utóélet. Barta Lajos centenáriuma. (Magyar Nemzet, 1978. okt. 20.)
József
Farkas: Barta Lajos (J. F.: Írók, eszmék, forradalmak. Bp., 1979)
Csanda Sándor: Barta Lajos
csehszlovákiai munkássága. (Cs. S.: Első nemzedék. Pozsony–Bp., 1982).

Irod.: műveiről: Sz. M.: Tavasztól télig. (Magyar Hírlap, 1928. nov. 11.)
Braun Soma: Négy új magyar könyv: Sz. M.: Tavasztól télig. – Barta Lajos: A sötét ujj. – Sándor Imre: A lángoló út. – Egri Viktor: Fölkél a nap. (Népszava, 1928. szept. 16.)
Illyés Gyula: Tavasztól télig. Sz. M. regénye. (Nyugat, 1928. 21.)
Szalatnai Rezső: Sz. M.: Tavasztól télig. (Korunk, 1928. 11.)
Németh Andor: A hét könyvei. Sz. M.: Egy lány felszabadul. (Az Újság, 1937. jún. 27.)
Sándor László: Egy leány felszabadulásának története. [Sz. M.: Egy lány felszabadul.] (Korunk, 1937. 7-8.)
Semetkay József: Sz. M.: Egy lány felszabadul. (Magyar Könyvbarátok Diáriuma, 1937. 5-6.)
Török Bálint: Sz. M.: Tavasztól télig. (Népszava, 1956. aug. 28.)
f. k.: Sz. M.: Tavasztól télig. (Művelt Nép, 1956. 41.)
Stenczer Ferenc: Sz. M.: A lányok elindulnak. (Jelenkor, 1966. 5.).

Irod.: Semetkay József: A szlovenszkói új magyar regényirodalom. (Magyar Szemle, 1938. 9–12.)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966)
Szeberényi Zoltán: Magyar gyermek- és ifjúsági irodalom Csehszlovákiában. (Irodalmi Szemle, 1984. 6.)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
A cseh/szlovákiai
magyar irodalom lexikona. 1918–1995. Főszerk. Fónod Zoltán. (Pozsony, 1997)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Nagy Imre: A pécsi sajtó a 19. század második felében. (Pécsi Szemle, 2011. 4.)
Bolemant Lilla: Nőképek a (cseh)szlovákiai magyar irodalomban
. (Publicationes Universitatis Miskolcinenis. Sectio Philosophica, 2015).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/652880 (Szucsics Mihály gyászjelentése, 1877)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS8S-K9Y4?cat=243678 (Krausz Lajos születési anyakönyve, 1878)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-69Z7-7J8?i=120&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQ5CG-SPN2 (Barta Lajos halotti anyakönyve, 1964)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-894V-B9QV-8?i=317&wc=92QZ-BZ4%3A40678301%2C65374601%2C47679101&cc=1452460 (Barta Lajosné Szucsich Mária halotti anyakönyve, 1965)

 

https://phoenix-ngo.sk/szucsich-maria-a-kaloz-iro-2/ (Bolemant Lilla: Szucsich Mária, a kalóz író. Egy író-alkotó pár élete a viharos huszadik században, 2017)

https://www.womanpress.sk/csehszlovakiai-magyar-irodalom-noalakjai/ (A csehszlovákiai magyar irodalom nőalakjai, 2020)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője