Szurdi István
Szurdi István

2024. december 8. Vasárnap

Szurdi István

gazdaságpolitikus

Névváltozatok

1945-ig Fried Miklós 

Születési adatok

1911. november 17.

Nagyszőlős, Ugocsa vármegye

Halálozási adatok

1987. június 4.

Budapest

Temetési adatok

1987. június 10.

Budapest

Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteon


Család

Sz: Fried Mór szabó, Friedrich Eugénia. Apja az I. világháború kitörésekor érkezett meg az Egyesült Államokból Budapestre, ahol egy katonai ruhagyárban helyezkedett el. 1918 után foltozószabóként dolgozott. Hárman voltak testvérek: bátyja nyomdász, húga tisztviselő volt. F: 1940-től Kreisler Mária. Fia: Szurdi András (1944–) és Szurdi Miklós (1950–) filmrendezők.

Iskola

Budapesten kereskedelmi érettségi vizsgát tett (1928), később textiltechnikusi képesítést szerzett. A BME Gépészmérnöki Karán három éveig tanult (1950–1953).

Életút

A két világháború között egy rövidáru-kereskedés irodai gyakornoka, egy posztó-nagykereskedés segédkönyvelője, később egy kisebb szövőüzem vezetője, a cég megszűnését követően szövőmunkás volt. Az MSZDP, ill. az SZDP VI. kerületi szervezetének tagja (1936-tól). A II. világháború idején több alkalommal munkaszolgálatot teljesített.

 

A szovjet csapatok bevonulása után az SZDP Gyöngyösi Városi Szervezete, majd Heves Vármegyei titkára és a Barátság c. megyei pártlap szerkesztője (1944–1945), az SZDP Országos Központja Vidéki Titkárságának h. vezetője (1945–1946), vezetője (1946. márc.– 1948. jún.). Támogatta az egyesülést az MKP-val, a fúzió után az MDP KV Szervezési Bizottsága póttagja (1948. jún. 15.–1950. jún. 1.), az MDP Heves Megyei Bizottsága titkára (1950). A Könnyűipari Minisztérium Len–Kender Főosztály Szervezési Osztálya vezetője, ill. főosztályvezetője (1951. ápr.–1956). Az MSZMP KB Ipari és Közlekedési Osztálya vezetője (1957. febr. 26.–1963. dec. 5.). Belkereskedelmi miniszter (1966. dec. 7.–1976. okt. 29.).

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Dunántúl, 1945. jún. 24.–1945. nov. 4.), nemzetgyűlési képviselő (Heves és Nógrád és Hont választókerület, 1945. nov. 4.–1947. aug. 31.). Országgyűlési képviselő (Heves és Nógrád-Hont vármegyék, 1947. aug. 31.–1949. máj. 15.; 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; Heves megye, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24.; 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; Gyöngyös, [Heves megye 10. sz. egyéni választókerület], 1967. márc. 19.–1971. ápr. 25.; 1971. ápr. 25.–1975. jún. 15.; Budapest I. kerület, [Budapest 2. sz. egyéni választókerület], 1978. okt. 26.–1980. jún. 8.; 1980. jún. 28.–1985. jún. 8.).

 

Az MDP KV tagja (1948. jún. 14.–1951. márc. 1.). Az MSZMP KB tagja (1957. febr. 26.–1980. márc. 27.). Az MSZMP KB ipari titkára (1963. dec. 5.–1966. dec. 3.). Az MSZMP KB Államgazdasági Bizottsága (1960–1966) és az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottsága tagja (1966–1970).

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjába temették. A gyászszertartáson az MSZMP KB nevében Nyers Rezső, az MSZMP KB tagja, az Országgyűlés Kereskedelmi Bizottságának elnöke búcsúztatta.

Elismertség

Az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke (1976–1978).

Az Üvegipari Művek vállalati felügyelőbizottságának elnöke.

Elismerés

A Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje (1948), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Munka Érdemrend (1961), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Munka Érdemrend (arany, 1968), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1971 és 1976).

Főbb művei

F. m.: A Kovaljov-módszer alkalmazása és eredményei a könnyűipari üzemekben. 1 táblával. (Bp., Népszava Kiadó, 1954)
A textil- és a ruházati ipar termékeinek jobb minőségéért. (Bp., Népszava Kiadó, 1954)
Önköltségcsökkentés a könnyűiparban. (Bp., Műszaki, 1955)
A legjobb munkamódszerek szervezett elterjesztése a textiliparban. (Közgazdasági Szemle, 1956)
Néhány észrevétel a Közgazdasági Szakértő Bizottság elgondolásaihoz, javaslataihoz. (Közgazdasági Szemle, 1958)
A Német Szocialista Egységpárt V. kongresszusa a pártmunkáról. – A Csehszlovák Kommunista Párt gazdasági szervező munkája az iparban. (Pártélet, 1958)
A Szovjetunióban járt pártmunkás küldöttségünk tapasztalataiból. – A hároméves terv végrehajtása az ötéves terv sikerének feltétele. (Pártélet, 1959)
Második ötéves tervünk néhány összefüggéséről. (Természettudományi Közlöny, 1962)
A korszerű iparirányítás követelményei. Tananyag az MSZMP Gazdaságpolitikai Tanfolyam Ipari Tagozata számára. (Bp., Kossuth, 1963)
Az ipai vállalatok összevonásának néhány tapasztalata. (Társadalmi Szemle, 1963)
Gazdasági fejlődésünk és a párt IX. kongresszusa. (Közgazdasági Szemle, 1966)
Idegenforgalmunk alakulása és jövőbeni fejlődése. (Nemzetközi Szemle, 1966)
A nemzetközi együttműködés fejleményei a belkereskedelemben. – Idegenforgalmunk helyzete, fejlesztésének fő irányai. (Vendéglátás, 1973)
A magyar reklámszakma feladatai. (Külgazdaság, 1975)
Gondolatok a kereskedelmi reklámról. – A belkereskedelmi kádermunka főbb feladatai 1975-ben. (Vendéglátás, 1975)
Idegenforgalmunk helyzete és további feladataink. (Belügyi Szemle, 1977).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969
4. átd. kiad. 1981)
Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerk. Vass Henrik. (Bp., 1972)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1987. jún. 6.)
Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. dec. 21.–1945. nov. 29. Főszerk. Vida István. (Bp., 1994)
Az 1945. nov. 29-re összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Vida István. (Bp., 1998)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpHxH0mt.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője