Iskola

Az MTA tagja (l.: 1965. ápr. 23.; r.: 1976. máj. 7.).

Életút

A Szegedi Tudományegyetemen matematik-fizika szakos tanári okl. szerzett (1948), a matematikai tudományok kandidátusa (1954), doktora (1957), az MTA tagja (l.: 1965. ápr. 23.; r.: 1976. máj. 7.). - A Szegedi Tudományegyetem Bolyai Int. gyakornoka (1948), tanársegéde (1949-1951), a BME III. sz. Matematikai Tanszékén Alexits György aspiránsa (1951-1954). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE TTK Bolyai Int. Analízis, ill. Analízis Alkalmazásai Tanszék egy. docense (1954-1962), egy. tanára (1962. júl. 28.-1995. aug. 22.) és a tanszék (1972-1995), ill. a Matematikai Tanszékcsoport vezetője (1983-1990), emeritusz professzora (1995-től); közben a TTK dékánja (1975-1981).Ált. ortogonális sorok bonyolult konvergencia- és szummáció-problémáival fogl. Nemzetközileg is kiemelkedően új eredményeket ért el az orotgonális sorok különböző divergencia-jelenségeinek feltárása terén. Az ún. feltétel nélküli konvergenciában elsőként sikerült szükséges és elégséges feltételeket megadnia, ill. sajátos módszerével elsőként igazolta, hogy a megadott feltétel már tovább nem javítható. Az ún. integrálható függvények pontjainak olyan strukturális tulajdonságait adta meg, amely maga után vonta a Fourier-sor erős szummálhatóságát, ill. bebizonyította, hogy bármely integrálható függvény pontjai egy nulla mértékű halmaztól eltekintve rendelkeznek a szummálhatóság tulajdonságaival. Különösen jelentősek még továbbá a valószínűség-számítás határeloszlás-tételeivel kapcsolatos kutatásai.