Tariska István
Tariska István

2021. március 3. Szerda

Tariska István

orvos, neurológus

Születési adatok

1915. június 28.

Kölcse, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1989. február 5.

Budapest


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1982. máj. 7.).

Életút

Fia Tariska Péter (1946) orvos, neurológus, leánya Tariska Rozália (1949) zenetanár. - A debreceni Tisza István Tudományegyetemen ált. orvosi okl. szerzett (1939), ideg- és elmegyógyász szakorvosi vizsgát tett (1944), az orvostudományok kandidátusa (1962), doktora (1980), az MTA tagja (l.: 1982. máj. 7.). - A debreceni Tisza István Tudományegyetem Ideg- és Elmeklinika gyakornoka (1938-1943), az Angyalföldi Elmegyógyint. tiszteletdíjas orvosa (1943-1944), a II. vh. végén frontszolgálatot teljesített (1944. ápr.-nov.), szovjet hadifogságban volt (1944. nov.-dec.), a Vöröshadsereg debreceni parancsnoksága hazaengedte (1944 dec.). Az MKP K-mo.-i titkára (1944. dec.-1945. júl.), az Ideiglenes Ngy. egyik összehívója és képviselője (1944-1945) és a Debreceni Néplap főszerkesztője (1944-1945). A Népjóléti Min. Egészségvédelmi Főoszt.-ának vezetője (1944-1948); közben az ENSZ Eü.-i Világszervezete (WHO) első közgyűlésén Mo. képviselője (1948), majd a WHO ösztöndíjával mentálhigiénés tanulmányokat folytatott Svájcban, Hollandiában és Angliában (1948). Az Orsz. Ideg- és Elmegyógyászati Int. igh. főorvosa és az elmebetegügy orsz. felügyelője (1948-1951), koholt vádakkal letartóztatták és 12 évi fegyházbüntetésre ítélték (1951; kiszabadult, az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette: 1954. júl. 23.). Az Orsz. Ideg- és Elmegyógyászati Int. Agyszövettani Laboratóriumának vezetője (1954-1969), tud. osztályvezetői rangban (1960-tól), egyúttal az Eü.-i Min. III. Gyógyító-megelőző Intézmények Főoszt.-ának tud. tanácsadója (1966-1972). Az Orvostovábbképző Int. Neuropszichiátriai Int., ill. a HIETE Neurológiai és Pszichiátriai Klinika tanszékvezető és klinikaig. egy. tanára (1969. júl. 1.-1986. jún. 30.), egyúttal az Orsz. Ideg- és Elmegyógyászati Int. igazgató-főorvosa is (1972. febr. 1.-1986. jún. 30.). A British Council ösztöndíjasa Nagy-Britanniában (1967). Márciusi Front alapító tagja, debreceni szervezője. Az MKP tagja (1940-től), a Békepárt tagja (1943-1944). Az ország német megszállása után részt vett a fegyveres nemzeti ellenállásban, angyalföldi kórházában üldözötteket rejtegetett. A forr. idején az Orsz. Ideg- és Elmegyógyászati Int. munkástanácsának elnöke és a bp.-i II. ker.-i Nemzeti Biz. tagja (1956. okt.-nov.).Tud. pályafutásának kezdetén elsősorban a veszettség kórszövettanával fogl., később érdeklődése az agyvelő diffúz gyulladásos, degeneratív és keringési eredetű betegségei felé fordult. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el különböző neuropszichiátriai betegségek, ill. az alkoholizmussal kapcsolatos kórképek vmint az ún. lassú vírusfertőzések neuropatológiai feltárása terén.

Főbb művei

F. m.: A gyermekkori subacut progressív panencephalitisek pathológiája (Budapest 1961) Kand. értek.
Alzheimer s Fibrillary Degeneration in Circumscribed Cerebral AtrophyActa Medica (1965)
Öregkori ideg- és elmegyógyászati kórképek (Budapest 1967) Szerk.
Az alkoholizmussal kapcsolatos idegrendszeri bántalmak, különös tekintettel a kisagyvelő lokalizált sorvadására Ideggyógyászati Szemle (1968)
A subacut encephalopathiák kórszövettanáról Ideggyógyászati Szemle (1969)
Tanulmányok az alkoholizmus pszichiátriai következményeiről (Budapest 1969) Szerk.
Orvosi pszichológia (Budapest 1974) Szerk.
Klinikai pszichológia (Budapest 1976) Szerk.
Gyermekneurológia (Budapest 1977)
A cerebrovaszkuláris megbetegedések gyógyító-megelőző ellátása Orvosképzés (1977)
A lassú vírusfertőzések idegrendszeri következményei (In: Az orvosi virológia aktuális kérdései) (Budapest 1978) Szerk. Lapis Károly
Az agyvelő nagy kiterjedésű gyulladásos és degeneratív folyamatai (Budapest 1979) Doktori értek.
A mentálhigiénés ellátás helyzete és lehetőségei Magyarországon Népegészségügy (1985)
A vírus ecephalitisek szöveti reakciói (In: Értekezések, emlékezések) (Budapest,1986) Akad.-i székfoglaló.
Életesemények, reakciók, betegségek Magyar Tudomány (h.n.,1989)

Irodalom

Irod.: Vekerdi László interjúja T. I.-nal. Magyar Tudomány 1984
Gallai Margit:T. I. Magyar Tudomány h.n.,1990

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013