Tarjányi Eszter
Tarjányi Eszter

2020. október 30. Péntek

Tarjányi Eszter

irodalomtörténész

Születési adatok

1962. június 10.

Budapest

Halálozási adatok

2017. június 17.

Budapest

Temetési adatok

2017. június 29.

Budapest

Egyetemi Templom (hamvasztás előtti búcsúztatás)

Alsóörs


Iskola

A budapesti Petőfi Sándor Gimnáziumban éretts. (1980), az ELTE BTK-n magyar–történelem szakos középiskolai tanári és esztétika szakos előadói oklevelet szerzett (1991), az irodalomtudomány kandidátusa (1997). 

Életút

Az MTA–TMB-n Széles Klára aspiránsa (1991–1994), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Irodalomtudományi Intézete oktatója (1994–1997), egy. adjunktusa (1997–2000), egy. docense (2000–2017). 

A Budapesti Honvéd (1974–1982), az MTK-VM (1983–1985), a BEAC, ill. a BEAC-MAFC atlétája (1985–1990); gátfutó, rövidtávfutó. Magyar válogatott (1980–1983). Legjobb eredményei: 13,40 (100 méter gát, 1982) és 58,57 (400 méter gát, 1983). 

A 19. század vége és a századforduló magyar irodalmával, a magyar irodalom szellemtani történetével, a magyar spiritiszta irodalommal, Arany János (1817–1882) és Madách Imre (1823–1864) munkásságával, ill. kritikusként kortárs mai irodalommal foglalkozott. 

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, hamvait az Alsóörsi Temetőben helyezték örök nyugalomra. A szellem örvényében (2002) c., a magyarországi spiritiszta irodalmat feldolgozó munkája igen nagy visszhangot váltott ki. Részben az ő kutatásai alapján írta meg Szécsi Noémi Nyughatatlanok (2011) c. regényét, amely az 1848-as emigrációt vizsgálta az emigránsok körében is divatos spiritualizmuson keresztül. 

Elismertség

A Madách Irodalmi Társaság alelnöke (1994-től). A József Attila Kör (JAK) tagja (1996-tól). 

Elismerés

A Révai Új Lexikona munkatársa (1996-tól).

Főbb művei

F. m.: Nézzünk bizakodva a jövőbe. Esszé a magyar utópisztikus regényekről. (Hitel, 1989)
„Szellemét a tűz nem égeté el.” Petőfi különös utóéletéről. (Hitel, 1990)
Jósika és a mesmerizmus. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1992)
Madách Aladár és a magyarországi spiritizmus. (Palócföld, 1992)
Az utolsó regényről… Cseres Tibor: Kentaurok és kentaurnők. (Magyar Napló, 1993. 23.)
Madách Imre három orvosa. (Palócföld, 1994)
Fejezetek a magyar irodalom szellemtani történetéből és kulturhistóriai előzményeiből. Kand. értek. (Bp., 1995)
A tiszaeszlári per ügyvédjének esete a szépirodalommal. Eötvös Károly, a maradian modern író. (Vár ucca tizenhét, 1997)
A szellem örvényében. A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés, teozófia története és művészeti kapcsolatai. Monográfia. (Bp., 2002)
XIX. századi magyar fantasztikus regények. Jósika Miklós: Két élet. – Privigyei Pál: Magyarország nem volt, hanem lesz. – Tóvölgyi Titusz: Az új világ. Vál., szerk., az utószót írta T. E. (Kötelező ritkaságok. 2. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kiadványa. Piliscsaba, 2002)
Hullámok hátán. Herczeg Ferenc és az Adria. (Műhely, 2002)
XIX. századi magyar fantasztikus regények. (Piliscsaba, 2002)
A dzsentri exhumálása. (Valóság, 2003)
A szellembúvárlat sodrában elveszve. Madách Aladár értekező prózája a századforduló légkörében. (A XI. Madách Szimpózium előadásai. 2003. szept. 26–27. Bp.–Balassagyarmat, 2004)
Irodalmi viaskodások. Arany János és az 1850-es évek költői csoportosulásai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2004)
Madách Aladár művei. Szerk., sajtó alá rend. T. E. (Madách Könyvtár. 2. Bp., 2005)
Két verses jövőkép 1860-ból. (Szövegkönyv. Tanulmányok Kerényi Ferenc hatvanadik születésnapjára. Szerk. Szilágyi Márton és Völgyesi Orsolya. Bp., 2005)
Az érzékelés mesterségesen felnagyított kultusza és poétikája a századfordulón. (Pro Philosophia Füzetek, 2005)
Mikszáth Kálmán esete a detektívtörténettel. (Literatura, 2005)
Az értelmezésmódok ütközőpontjában. A ballada, az allegória és a palinódia. – 1856. Megszületik a Szondi két apródja. (A magyar irodalom történetei. II. köt. 1800-tól 1919-ig. Főszerk. Szegedy-Maszák Mihály és Veres András. Bp., 2007)
A palócság fikcionalizálása Mikszáthnál. Elképzelés egy különös filológiai probléma megoldására. (Pázmány Irodalmi Műhely. Tanulmányok. 7. Summa. Tanulmányok Szelestei N. László tiszteletére. Szerk. Maczák Ibolya. Piliscsaba, 2007)
Az irányregény és a családregény köztes terében. Kísérlet a nemzeti narratíva megújítására. (Budapesti Negyed, 2007)
Olvasatok kereszttüzében. A varró lányok kettős természete. (Pázmány Irodalmi Műhely. Tanulmányok. 8. „Ember lenni mindég, minden körülményben.” Tanulmányok Kiczenkó Judit születésnapja alkalmából. Szerk. Radvánszky Anikó. Piliscsaba, 2008)
A mesenovella poétikai szerepe a századforduló irodalmában. Ambrus Zoltán három mesenovellája. (Literatura, 2008)
Arany János történeti balladáinak múltszemlélete. (A tizenkét legszebb magyar vers. 3. Szondi két apródja. A Szécsényben 2008. szept. 26-28-án rendezett Szondi két apródja-konferencia előadásai. Szerk. Fűzfa Balázs. Szombathely, 2009)
Szózat- és Hymnus-paródiák a XIX. század közepén. (Aranyozás. Tanulmányok Korompay H. János hatvanadik születésnapjára. Szerk. Fórizs Gergely. Bp., 2009)
„Mire haraxanak mirges burgerek?” Nyelvi és kulturális viszonyrendszerek Mikszáth A fekete város című regényében. (Az interkulturális kommunikáció Mikszáth Kálmán műveiben. A 2010. máj. 26–27-én Besztercebányán tartott konferencia előadásai. Szerk. Alabán Ferenc. Bp., 2010)
Nagy dobozban kis doboz… A rekurzív szerkezet Arany János Tengeri-hántásában. (Pázmány Irodalmi Műhely. Tanulmányok. 10. Retorika – irodalom – politika. Piliscsaba, 2011)
Az egyszerű forma bonyolultsága. Az anekdota mint ellentörténelem és Tóth Béla anekdotakincse. (Literatura, 2010)
A horror vacui igézete. Metafizikum és köznyelvi aposztrophé disszonanciája a Hajnali részegségben. (Kortárs, 2010)
A drámai monológtól a szerepversig. Az örök zsidó és a műfaji háttér. (Irodalomismeret, 2012)
Jókai Mór összes művei. Elbeszélések. 10–11. 1861–1862. Kritikai kiadás. Sajtó alá rend. és a kísérő tanulmányt írta T. E. (Bp., 2012–2014)
Arany János és a parodisztikus hagyomány. Monográfia. (Bp., 2013)
Ars poeticaszerű szonettek, szonettszerű ars poeticák. (Pázmány nyomában. Tanulmányok Hargittay Emil tiszteletére. Szerk. Ajkay Alinka és Bajáki Rita. Vác, 2013)
A felelő vers hagyománya. Az önparódia árnyalatai. (Az olvasás labirintusában. Tanulmányok Eisemann György hatvanadik születésnapjára. Szerk. Bednanics Gábor, Hansági Ágnes és Vaderna Gábor. Bp., 2013)
Egy epigon-diskurzus körvonalai. Az epigonalitás mint kulturális emlékezet, mint újfajta szubjektivitáskritika és mint önmagára reflektáló történeti tudat. (Literatura, 2013)
A fikcionáltság, a térábrázolás és a történetiség narratíváinak találkozása Krúdy boncasztalán. A podolini kísértet. (Irodalomismeret, 2013)
Kritikát író költő, avagy verset író kritikus. A balladateoretikus és a balladaszerző Erdélyi János, valamint a meggyilkolt fonólány története. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2014)
Jókai Mór autográf feljegyzése összes műveinek 1894-ben kiadott mintakötetében. Egy ismert levél ismeretlen kézirata. – Három megkomponált verseskötet a 19. század közepéről. Arany János, Lévay József és Madách Imre. (Irodalomismeret, 2015)
Regénybe rejtett operett. Kosztolányi Pacsirtája – a lélektani regény és a népszerű műfaj szimbiózisa. (Partitúra. A Sambucus Irodalomtudományi Társaság folyóirata, 2016)
Mikszáth Ruritániája. A populáris irodalom hazai előzménye. (Irodalomismeret, 2016)
Arany János és a szerelmi költészet kérdéskörei. (Alföld, 2017)
Évfordulók bűvöletében. Az Arany-számadás fejezetei. (Élet és Tudomány, 2017. 1.). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2017