Tarnai Andor
Tarnai Andor

2022. január 28. Péntek

Tarnai Andor

irodalomtörténész

Névváltozatok

1943-ig Mihalik

Születési adatok

1925. augusztus 23.

Gyula, Békés vármegye

Halálozási adatok

1994. augusztus 25.

Budapest


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetemen - az Eötvös Collegium tagjaként - m.-latin szakos tanári okl. szerzett (1948), az irodalomtudományok kandidátusa (1966), doktora (1982), az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.). - Az OSZK könyvtárosa (1949-1954), a Kézirattár tud. munkatársa (1954-1958), az MTA Irodalomtörténeti Oszt. tud. munkatársa (1958-1969), tud. főmunkatársa (1969-1980); a Kritikatörténeti (1973-1979), a Klasszikus M. Irodalmi Oszt. vezetője (1979-1980). Az ELTE BTK IV. sz., ill. Régi M. Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1980. júl. 1.-1994). A bécsi (1975-1976), a berlini egyetem vendégprofesszora (1991-1993).A m. irodalom kezdeteivel, régi m. irodalommal, elsősorban 11-18. sz.-i m. irodalommal fogl. Alapvetően új eredményeket ért el a középkori m. irodalmi nyelv kutatása terén, elsőként állapította meg, hogy a m. irodalmi nyelv kezdetei az ún. literátus csoportnyelvből fejlődtek ki, ill. hogy ennek a rétegnek a szóbeliségben szerzett gyakorlata került át a középkori irodalmi nyelvbe.

Főbb művei

F. m.: Tépjétek le a sötétség bilincseit! XVIII. századi röpiratok a feudális egyházról. Budapest,1950
Batsányi és Baróti Szabó Dávid. Irodalomtörténet 1952
Batsányi János válogatto művei. Budapest,1956
A magyar irodalomtörténeti hagyományos kialakulása. Irodalomtörténeti Közlemények 1961
Nemesi barokk és rokokó a XVIII. század magyar irodalmában. Budapest,1965
Verseghy Marseillase-fordítása. Irodalomtörténeti Közlemények 1966
Extra Hungariam non est vita. Egy szállóige történetéhez.Budapest,1969
A magyarországi irodalomtörténetírás megindulása. Irodalomtörténeti Közlemények 1971
Irodalom és felvilágosodás. Budapest,1974
Irodalmi magyarnyelvűség a középkorban. Budapest,1980
„A magyar nyelvet írni kezdik”. Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. Budapest,1984
Benkõ József levelezése. Budapest,1988

Irodalom

Irod.: Bíró Ferenc:T. A. hatvanéves. Irodalomtörténeti Közlemények 1985
Németh S. Katalin :T. A. munkássága. In: Prodomus. Tanulmányok a régi és az újabb magyar irodalomról Budapest,1985
Kecskeméti Gábor:T. A. tudományos életrajza és műveinek válogatottbibliográfiája. Irodalomismeret 1994
Kovács Sándor Iván:Búcsú T. A.-tól. Irodalomtörténet 1994
Bodnár György:T. A. Irodalomtörténeti Közlemények 1994
Németh G. Béla:T. A. Magyar Tudomány 1994
Szelestei N. László:T. A. Magyar Könyvszemle 11995
T. A.-emlékkönyv. Budapest,1996

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője